WAP 10*15*8 cm méretű műanyag dobozt keress egy fa odvában!

A Börzsönyi-források, Pilis, Visegrádi-hg. források, Mátrai-források ládasorozat után a Bükk sem maradhat ellátatlanul forrásos láda ügyileg. A ládasorozat 10 hagyományos vagy multi ládából és egy bónusz ládából áll. A Gcbkza bónusz láda helyének megismeréséhez a sorozat (Gcbk01 - Gcbk10) minden ládáját meg kell találnod és be kell jelentened a megtalálást a gc.hu oldalon. Amíg ez nem történik meg a Gcbkza ládaoldalon nem láthatóak a záróláda koordinátái és akkor sem jelenthetsz be megtalálást a záróládára, ha más forrásból hozzájutottál a jelszóhoz. A sorozat tagjainak bejelentése után láthatóvá válnak a záróláda koordinátái.

Megközelítés

A forrás Lillafüred felől közelíthető meg, parkolni az ómassa-bánkúti elágazás közelében, a forrás felé vezető kék forrás jelzés elágazásánál tudtok.  N 48° 7,055' E 20° 34,129' 390 m [GCbk09+Parkoló] Itt 1-2 autó számára van hely. A forrás és a pihenőhely innen néhány perces sétával elérhető a kék forrás jelzésen.

A Ferenczi-forrás és a turista emlékpark

A forrást a Miskolci Helyiipari Turista Egyesület foglalta 1967-ben, akkor Helyiipari-forrás névvel szerepelt a térképeken.

1971-ben az egyesület kulcsosházat épített a forrás mellett.
1983-ban Ferenczi Lajos - az egyesület akkori vezetőjének - ötlete alapján egy emlékpark létesítését határozták el. Az Emlékpark reprezentálja azoknak az emlékét, akik felismerték a turizmus fontosságát, és aktív szerepet vállaltak népszerűsítésében, fejlesztésében.

Az 1984-es átadási ünnepségre három - dr. Téry Ödön (a hazai turizmus egyik legkiemelkedőbb szervezője), Kühne Adolf (a bükki szervezett turistaság egyik vezéregyénisége) és 18 további neves turista személyiség neveit felsoroló - emlékmű készült el.

Az évek folyamán további emlékművek kerültek átadásra. Felavatták dr. Hanák Kolos (a Mátra egyik kiváló feltárója) és dr. Zsigmondy Emil (a vezető nélküli hegymászás úttörője) emlékművét, valamint Ferenczi Lajos, az emlékhely alapítójának emlékművét.

A Bükk-hegység vízrajza

Napjainkban mintegy 770 mm csapadék hullik a Bükk felszínére éves átlagban.
A vízzáró agyagpalából illetve a vulkanikus kőzetekből felépített területeken a csapadékvíznek csak kis százaléka szivárog be a talajba. Az ilyen módon beszivárgó víz kis talajvízforrásokban vagy rétegforrásokban tör a felszínre, amelyek vízhozama igen csekély, mindössze néhány liter percenként.

A rétegforrások mellett jelentősek még a vulkanit és üledékes kőzetekből fakadó hasadékforrások, melyek vízhozama elérheti 200 liter percenkénti értéket is. Egyesek erdészházak, turistaházak, kisebb üdülők vízellátására is alkalmasak (Hármaskút, Csurgó, Bánkút, Sebesvíz stb.).

A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40 százaléka szivárog be a mészkő hasadékaiba és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A legjelentősebbek a mészkőből fakadó karsztforrások, melyek akár több 10 négyzetkilométeres vízgyűjtőről nyerik vizüket és vízhozamuk percenként a több tízezer literes értéket is elérheti.

A karsztforrások zöme a hegységperemen fakad, de a hegységet kettéosztó Szinva- és Garadna-völgyben is jelentős források találhatók. Ezek vízhozama a több ezer litert is eléri percenként. A legnagyobbak Miskolc-Tapolcán és Egerben találhatók. (Ezekre különféle létesítmények épültek, így eredeti formájukban már nem láthatók, így a ládasorozatban nem is szerepelnek.) A források vizének hőmérséklete általában a fakadási szinttel fordítottan arányos, a leghidegebbek (6-7 °C) a fennsíki régióban, a legmelegebbek a hegységperemi erózióbázison fakadnak (Eger, Miskolc-Tapolca, Diósgyőr, Sály, Kács, Mónosbél). Az itteni források hőmérsékletének alakításában már a mélybe zökkent, fiatal üledékekkel fedett mélykarsztból feláramló meleg karsztvizek is szerepet játszanak. A meleg vizek a hideg víznél lényegesen több időt töltenek a felszín alatt áramolva, ezt radiokarbon izotóp kormeghatározások egyértelműen igazolták.
Ezek szerint például az egri források vize 7300 évvel ezelőtt hullott le csapadék formájában a Bükk felszínére és szivárgott be a kőzet résrendszerébe.

A források között különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vöröskői-alsó-, Vöröskői-felső-forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Hasonló működésű, kevéssé látványos időszakos források a Hór-völgyben több helyen is előfordulnak, ugyancsak közismert a Lillafüreden fakadó Soltészkerti-forrás, mely a Létrás-tető és István-lápa térségének vizeit hozza felszínre.

A hegység forrásai egyenetlenül oszlanak el: a fennsíkon kevés a forrás (Bán-kút, Csipkés-kút), a Központi-Bükk oldalában, illetve az Északi- és Déli-Bükkben feltörő karsztforrások viszont általában bővizűek, bár vízhozamuk - a csapadéktól függően - erősen ingadozó. A Déli-Bükk határát képező törésvonal mentén meleg vizű források fakadnak (Eger, Miskolctapolca).

Források:
bnpi.hu
termeszetjaro.hu