Elhelyezés időpontja: 2024.03.24 12:00
Megjelenés időpontja: 2024.03.27 21:16
Utolsó lényeges változás: 2024.03.27 21:16
Utolsó változás: 2024.03.27 21:45
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: panthera
Ládagazda: panthera Nehézség / Terep: 3.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2800 m
Megtalálások száma: 23
Megtalálások gyakorisága: 3.2 megtalálás hetente
A ládát mesterséges rejtekben találod, a védett terület miatt ne a természetben keresd!
5x10x15cm méretű műanyag konyhai doboz fejmagasság fölött, cserép alatt.
Ezzel a rejtéssel a Kékestető alatt található Pisztrángos-tavat szeretnénk bemutatni, amely a környezetével együtt régi nagy kedvencünk a mátrai látnivalók közül.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
A ládához kétféle útvonalat tudok ajánlani.
Gyalog (2,8 km a ládáig)
Mátraháza Honvéd üdülőtől lehet indulni, itt buszmegálló és ingyenes parkoló is található.
Gyöngyösről átszállás nélkül eljuthatunk ide. N 47° 52,548' E 19° 59,136' 123 m [GCPTO+parkoló]
A sárga sáv jelzésen elindulva kb. 60 m szintemelkedést legyőzve az 500 méterre található Som-nyereg elágazáshoz érkezük, innen már minimális szintkülönbséggel vezet tovább az út a sárga kör jelzésen a szintén csodaszép Kőris-mocsárig, majd a piros keresztre rátérve egészen a tóig. Kevésbé kalandvágyóknak ugyanez az út ajánlott visszafelé, akiknek viszont nem probléma a szintemelkedés és a meredek lejtő, kipróbálhatják a kék kereszten továbbindulva fölfelé, majd a sárga sávon vissza a parkolóhoz. Így az utolsó szakaszon a Som-nyereghez visszatérve pár száz méter távon kb. 100 métert kell ereszkedni, ami felkészültséget és fokozott óvatosságot igényel.
Ezeken kívül van még lehetőség további útvonalakon is elérni a ládát, például Kékestetőről is elkezdhető a túra, viszont ott fizetni kell a parkolásért, illetve érdemes a Kőris-mocsár felé tervezni az utat, mert a tóhoz hasonlóan ott is páratlan látnivaló vár.
Kerékpárral (9,5 km a ládáig)
Parádról indulva a sárga-zöld sávon , utána a piros kereszten , majd a Hurok úton.
Parádóhutáról elvileg megközelíthető rövidebb úton is, de én még csak a gyalog ösvényt próbáltam, ezért aki biciklivel indulna útnak, mindenképp próbáljon utánakeresni, hogy mennyire járható.
A helyszínt korábban a megszűnt GCBOLA multi egyik pontja is bemutatta.
Nagy-forrás
A tavat a Nagy-forrás (más néven Petőfi-forrás) táplálja, kb 20 liter / perc sebességgel. Vize nem ajánlott fogyasztásra.
Érdekessége, hogy a forrás alatt egy szakaszon fa vályúk vezetik el a vizet, amelyket 2020-ban felújítottak.
Pisztrángos-tó
A Mátrában kevés természetes állóvíz található, ezek többsége is kis kiterjedésű, s főként csak a Mátra északi részén találkozhatunk velük. Keletkezésüket tekintve csaknem mindegyikük a jégkori csuszamlásos folyamatokhoz kötődik. A csuszamlások a lejtők anyagának csúszópálya mentén történő gyors elmozdulását jelentik, melyek csak bizonyos domborzati, kőzettani és éghajlati viszonyok között következhetnek be. Ezek a lehetőségek a Mátrában, elsősorban a meredek északi oldalakon, a jégkorszak felmelegedési szakaszaiban voltak adottak, mikor a vulkáni kőzetek alatt elhelyezkedő agyagos-homokos üledékek puhább anyaga könnyen megcsúszhatott a felette elhelyezkedő nagy tömegű rétegek alatt.
A csuszamlás során a lejtők anyaga általában egy karéj formájú fal mentén indul meg. A fal előtt ilyenkor egy mélyedés keletkezik, a leszakadó anyag pedig a lejtő alacsonyabb részein kisebb halmok formájában terül szét. A szakadásfal előtti mélyedések általában lefolyástalanok, bennük alakulhattak ki az ún. "hepe-tavak". Ezen tavak közé tartozik a Pisztrángos-tó is, bár itt csak a tónak otthont adó lapos térszín köthető a csuszamlásos folyamatokhoz, magát a tómedencét már mesterségesen mélyítették ki.
A napjainkban egyre inkább elmocsarasodó tó már csak nevében emlékeztet egykori tisztaságára, vizében halak évek óta nincsenek. Élővilága azonban így is kiemelkedően gazdag: az alpesi gőte, a gyepi béka, a foltos szalamandra is előfordul itt. A tó körüli patakokban pedig a fokozottan védett hegyi szitakötő is megtalálható. A tó melletti égerláp különösen nagy értéket képvisel, az egész évben vízben álló égerek, nyírfák és bükkök közt gazdag lágyszárú növényközösség rejlik.
A viszonylag gyakori szálkás pajzsika, közönséges tölgyes páfrány mellett a téli zsurló, a berki harmatkása, a kis körtike, valamint a hazánkban sokáig csak a Mátrában ismert hegyi perje kisebb állománya is megtalálható itt.
Kőris-mocsár
A Pisztrángos-tóhoz hasonlóan - egyike a Mátra északi oldalán húzódó csuszamlásos képződményeknek. Összefüggő víztükör helyett itt azonban csupán egy növényektől burjánzó forráslápot találhatunk, ahol csak a helyenként megcsillanó vizes foltok emlékeztetnek arra, hogy egykor ez a terület is egy valódi jégkori eredetű, felszínmozgással kialakult "hepe-tó" volt. Maga a mélyedés valószínűleg egy nagyméretű hegycsuszamlás következtében, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki, melyre a lápfejlődés alapján lehet következtetni.
A terület korábban a Zöld-tó nevet viselte, ma pedig mocsár megnevezéssel illetik, annak ellenére, hogy a feltöltődés hatására tulajdonképpen már egy vizenyős forrásláppá vált. Ez a tófeltöltődés természetes folyamata, mely általában több lépcsőben zajlik. Ahogy egyre jobban elszaporodnak, majd elpusztulnak a vízi élőlények, a tiszta vizű tóból előbb algákban gazdag és oxigénben szegény, ún. eutróf tó, majd a vízfelület visszaszorulásával és a növényzet előretörésével fertő, mocsár, láp, végül láprét alakul ki az egykori tó helyén. A Kőris-mocsár jelenleg ennek a folyamatnak a végén jár: a nedves lápréten már a fás szárú fajok is megjelentek, s talán csak idő kérdése, és az erdő teret hódítva végleg megszünteti a tómaradványt.
Ugyanakkor a terület rendkívül értékes vizes élőhelynek számít, állattani és növénytani értékeit tekintve is. A környék jellegzetes elegyfajai - a nyír, a rezgőnyár és a kecskefűz - számos védett rovarfajnak adnak otthont. Ide tartozik például a pézsmacincér, amely kizárólag fűzfaféléken fordul elő, valamint a skarlát-bogár és a díszes nyárfacincér is.
Hazánkban a lápok és láprétek - köszönhetően a jelentős emberi beavatkozásoknak (folyószabályozás, mezőgazdálkodás) - erősen megfogyatkoztak, de sokszor éppen ezért igen nagy természetvédelmi jelentőséggel bírnak a bennük megmaradó ritka növényfajoknak köszönhetően.
A Kőris-mocsár is egy ilyen kis "szigetnek" tekinthető számos védett, lápjelző fajával. A közönséges palástfű, a gyepes nefelejcs, a keserű kakukktorma, valamint a berki harmatkása is előfordul e kicsiny területen, sőt sokáig ez volt az egyetlen ismert élőhelye a Pisztrángos-tónál már említett hegyi perjének.
Mi a Hidasi-erdészháznál tettük le az autót és végig a -en jutottunk el a tóig. Régi kedves útvonalunk ez. Szinte-szintben haladtunk végig. Remek helyen van a láda, de "valahol" már találkoztunk ilyen jellegű rejtéssel ;-) így könnyen megtaláltuk! A Pisztrángos-tó egy sokat látogatott, színes foltja a Mátrának, mega-multink egyik pontja is ezért került ide, amit most ellenőrizni is tudtunk. Köszönjük!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Szuper hely. Már többször jártam itt. Meglepődtem, hogy megjelent itt egy láda, mert a GCTOBU- nak már van... [Geoládák v3.6.0]
Egész napos csavargás a Mártában Laci bácsival, aki 82 évesen megmutatta, hogy kell kommandózni az erdőben.
Mátraháza Honvéd üdülőtől indultunk. A helyszín és a környék, ismerős volt már. A legemlékezetesebb a Bolyongás a Mátrában (GCBOLA) 2010.októberi ittlétünk, mikor a GPS kiírta, hogy "Kőris m.", és mire leesett, hogy ez a Kőris mocsár (ősz-vastag levélszőnyeg), addigra bokáig süllyedtem a mocsárba, ami "mozdulatlan és sötét, sáros torka elnyeli a fényt. Ezeken a rejtekhelyeken még a giliszták is nappali életet élnek. Hangokat persze hallani, de a láphoz képest a mocsár csendes, mivel a bomlás itt sejtszinten zajlik."
A szélén most egy ember üldögélt nekünk háttal. Kicsit megleptük, mikor ráköszöntünk. A mai túratervek megbeszélése után mi a Pisztrángos-tó ládához mentünk, Ő egy forráshoz. Aztán mire bejegyeztük magunkat a logbookba, és megettük a szendvicsünket, a híd túloldaláról integetett, ... és innen a továbbiakban együtt mentünk. A Szállás bércen már telefonszámot is cseréltünk. A geocaching nem volt ismeretlen számára, és lelkesedett, hogy keressük meg a GCLLAS ládát. Rendben a helyén volt. Választott egy kavicsot a ládába és egyet Magának. Mivel Neki izgalmasabb tervei voltak, és szívesen beavatott a "titokba" továbbra is együtt folytattuk a kirándulást. A bércről toronyiránt szeretett volna leereszkedni a Hurok útra, ahogy szokta... de az újabban felállított kerítés ezt nem tette lehetővé. Gyorsan egy másik lehetőséget kerestünk. Olyan gyorsan közlekedett, hogy néha szaladtunk utána. Itthon találtam is Róla egy cikket, amiben megerősítették, amit mondott, hogy nem tud lassan menni
Patakmederbe be, majd kimásztunk háromszor. "Tündérke, vállalod a meredek beereszkedést?" Édesem, ha fölfelé menet a gyökerekben kapaszkodsz, akkor így és így kell stb.... Gyerekek ezek a konglomerátumok csak itt fellelhetők..."
Menet (rohanás) közben az erdő minden csínját-bínját is megtudtuk Tőle. A környezetvédők butaságaitól a politikán át a filmekig mindent megbeszéltünk. A Parádi réten közösen uzsonnáztunk. Az utolsó kimászás előtt a "Behemót" szikla legendáját is elmondta, majd a "tartsuk a sziklát" bohóckodást szorgalmazta. Nem hiszem el. Én is ilyen 82 éves szeretnék lenni... majd 28 év múlva.
Köszi a rejtést! Megtaláltuk! Szeretjük a helyet, már többször jártunk erre. Pont a láda kihelyezése előtt tettünk erre egy nagy túrát. Most kimondottan a ládáért jöttünk. Sétáltunk egy jó nagyot. A rejtek a farkaskútihoz hasonlított.
Születésnapi kirándulás 60 éve ismert és kedvelt helyeken.
'63-66-ban itt nyaraltam a Hidasi erdészházban, a Pisztrángos gyakori célpont volt - sokszor a Sas-kő felől lefelé is. Aztán persze később is sok kirándulás, tájfutóverseny is volt itt, és egy multi egyik pontja is. :-)
Vörösmarty th. - Pisztrángos - Szállás-hegy - Gabi halála - sísánc - D-i pálya - Sombokor-kilátóhely - Sas-kő - Kékes - Bene-vár - Mátrafüred 25 km.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
10 éve jártunk erre legutóbb, GCBOLA második pontját keresve. Akkor Kékestetőről, most a Vörösmartytól. A piros plusz nem igényel különösebb erőkifejtést, könnyű sétával teljesíthető a Pisztrángosig. A rejtek környékén biciklisek voltak, így észrevétlenül nem lehetett volna. Elég frekventált helynek gondolom. Azért van egy boldogság faktora az új, ajándékokkal teli ládának. Jó volt kézbe venni, forgatni, logolni. Nem sokat tartózkodtam a környéken. Volt szemetes, megszabadultam a feleslegtől. Sokan voltak, padok tele. Néztem egy fekete kutyát, ahogy csapkodott a vízben. Kacsát látott. Lemondott róla. Aztán örömcsapkodás vissza a gazdához. Patakokban csökkent folyamatosan a vízszint. Hangulatos volt. Majd elindultam GCLLAS-hoz.
Volánbusszal a Honvéd üdülőig, onnan fél óra séta.
A hely már ismerős volt, többek között korábbi mátrai multik miatt is.
Útközben négyszer is találkoztam szalamandrákkal.
Vigyázzatok rájuk!
Éppen a tavat fotóztam (pisztrángok helyett kacsák a vízen) amikor befutott egy kessertárs. Kezet fogtunk és én siettem vissza a buszhoz.
Ma igen szeszélyes tavaszi időjárás kísért a Mátrában. Reggel eső, csípős szél de 10 óra után már kisütött a nap.
Sajnálom hogy az unokám nem láthatta, milyen amikor a geoláda tele van ajándékokkal.