Az 1956-os forradalom közelgő évfordulója (és az elrejtett láda) kapcsán szeretnélek Benneteket arra ösztönözni, hogy kilátogassatok az Új köztemető (Rákoskeresztúri sírkert) 298-as, 300-as és 301-es parcelláiba.
Megközelítés: A temető bejárata megközelíthető a BKV 28, 37-es villamosaival, valamint a 68, 95 és 202E autóbuszokkal. Az autóval érkezőktől a temető kapunál 280 Ft-os behajtási díjat kérnek. A temetőn kívül parkolni nem igazán lehet, legfeljebb az út szélén megállni. A legajánlottabb megközelítési mód biciklivel, így a kapun belüli mintegy 2.4 km is sokkal kényelmesebb, mint gyalog.
Nyitvatartás: Röviden összefoglalva: napvilágnál, de álljon itt a temető hivatalos nyitvatartási rendje:
január 7.30 - 17.00
február 7.30 - 17.00
március 7.00 - 17.30
április 7.00 - 19.00
május 7.00 - 20.00
június 7.00 - 20.00
július 7.00 - 20.00
augusztus 7.00 - 19.00
szeptember 7.00 - 18.00
október 7.00 - 17.00
november 7.30 - 17.00
december 7.30 - 17.00
Történelem: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozatait temették ide titokban, jeltelen sírokba. Nem véletlenül választották a temető eme távoli, fákkal-bokrokkal benőtt szegletét. Rendőrség által őrzött, lezárt terület volt. A hozzátartozók is csak titokban kerítésen át látogathatták.
A társadalmi-politikai helyzet csak az 1989. tavaszán bekövetkezett "56-osok rehabilitációja" után érett meg arra, hogy eme sírokat feltárják, a hősöket azonosítsák és méltó módon 1989. jún. 16-án újratemessék. (Megj. egy évvel korábban, Nagy Imre kivégzésének 30.-ik évfordulóján a párizsi Pere Lachaise temetőben avattak 56-os emlékművet, mivel akkor Magyarországon még nem volt lehetséges. Egy kopjafa állítással ugyan próbálkoztak, de a rendőrség elkobozta.)
Láda: Csak a fenti pontok meglátogatása után kezdd a láda keresést, mely a bekamerázott és éber őr által megfigyelt hősi parcelláktól picit távolabb került elhelyezésre egy négytözsű fa ölébe. Ha túl nagy lenne a forgalom a rejtekhely körül, vagy netán a láda eltűnne, pótjelszó leolvasására is van lehetőség N47°28.492' E19°12.000 ponton, fém tereptárgyon 1.8m magasan.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6] Sajnos családtag temetése miatt kellett felkeresnem ezt a temetőt, és mivel messziről érkeztünk, volt bőven időnk a szertartás előtt körbenézni. Mindentől elvonatkoztatva szerintem nagyon szép hely, méltó az emlékezésre.
Hurrá, megtaláltuk! Köszi
Google map nem a bejáraton akart bevezetni, hanem a legrövidebb úton, kerítésen át - kár, hogy nem olvastam előbb TS logját. [Geoládák v4.2.6]
Régóta akartunk már ide eljönni. Egy ideje csak azért nem jöttünk, mert alapvetően biciklivel szerettem volna felkeresni. Így ma 46 km. bicajozással lettünk beljebb.
A rejteket nem igazán értettem, hogy miért ott van... az emlékparkhoz közelebb is lehetne. Ráadásul a láda az emlékpark előtt van, így nem tudom mennyien mennek a logolás után tovább a látnivalóhoz.
A Keresztúri erdő ládájának a megtalálása után vettem célba ezt a helyet. AZ Eszterlánc utcánál a temető betonkerítése utamat állta. Kívülről van egy emelvény ahonnét meg lehet nézni a Gyászparkot, de ott bejutni nem tudtam. Eltekertem a temető főbejáratához ahonnét 2,5 km még a rejtés ami könnyen meglett. Végig sétáltam a kopjafák között neveket olvasva. Látogatóközpont zárva van. Sajnos a temető jelentős része igen elhanyagolt állapotban van. Tettem egy kört a szomszédos izraelita temetőben is.
Először a pótjelszót találtam meg, aztán mégis megkerestem a ládát is. A rejtés nélkül biztosan nem jutottam volna el erre a helyre, pedig emlékezni kell!
Köszönöm!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Kicsit elhanyagolt a sírkert ezen része, de az emlékhely nagyon érdekes, nem tudtam róla, hogy van itt ilyen. Sajnálom, hogy a Látogatóközpont nincs nyitva. [Geoládák v4.1.2]
Derék helyválasztás!*
A rejtés minden eleme megvan és ép; s bár ilyenkor a levélhullás 'rárejt', a leírás kisegít.
Érdemes 'le'menni (D felé) az alaptérképen jelölt "... exhumáltak tömegsírjáig" is.
* sajnos kevéssé ismeretes, hogy az emlékhely kialakítását az Inconnu nevű, tényleges ellenzéki művészcsoport kezdte el még '88-ban, adományból és társadalmi munkával
https://www.youtube.com/watch?v=EZ38F7mZTiA#t=16m04s
(16:04-től, ha böngésző nem kezeli le az időmutatót);
és végül pont őket rekesztették ki a '89-es "szelepleeresztésből" - ahogy azt feltárják, 44:18-tól..
Megtaláltam. Nem gondoltam volna, hogy a temető hátsó része ennyire elhanyagolt ősvadon. Már-már a Bükki őserdőbe képzeltem magam .Köszönöm a lehetőséget.
[ghu+ 2.9.12]
Sokat kerestük. A 290es parcellánál van kint, nem bent a síroknál. Nekünk kicsit megtévesztő volt a fogalmazás.
Köszönjük a rejtést. [Geoládák v3.12.2]
Iskolás koromban jópárszor volt itt az október 23-ai ünnepség, hideg, esős, őszi időben. Most teljesen más arcát mutatta a sírkert, a tegnapi zuhék nedvessége előcsalta az éticsigákat az aszfaltutakra, alig győztem kerülgetni őket.
Egészen különleges hangulata van ennek a sírkertnek.
Kivételes módon tudja szemléltetni az elmúlást. Elhaladva a ledőlt, leamortizálódott, 'elhagyatott' sírok mellett egy sajátos játékot játszottam: tippelgettem, hogy vajon mikor gondozták utoljára az adott sírhelyet, vagy gondoltak utoljára az abban fekvő emberre?
A sok elhagyatott sírt látva furcsa módon mégsem érzi az ember ezt elszomorítónak, inkább hat valamilyen természetes jelenségnek.
Majd láttam azokat a nyughelyeket, amiket a természet már elkezdett visszavenni, szinte teljesen benőtte a borostyán, lassacskán az erdő részévé kezdtek válni azok a nyughelyek.
Ekkor fogott el az az ambivalens érzés ami egyszerre volt felkavaró és valahol megnyugtató, arra gondoltam talán így tűnünk majd el mi is végül a Föld színéről és veszünk el az emlékezetekből.
Ezek után az '56-os emlékhelyen egyedül sétálni már-már szakrális élmény volt.
Esős pénteki napon, bringával kerestem fe a helyszínt. A temetőben még sosem jártam, megdöbbentően hatalmas a terület.
A parcellában teljesen egyedül voltam, hosszan sétáltam a sírfeliratokat nézegetve.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A munkám miatt jártam a környéken, így gondoltam teszek egy kis kitérőt. Az idő nem volt túl kegyes, konkrétan szakadt az eső. A láda könnyen meglett, azonban nézelődni nem nagyon volt alkalmam. A temető ezen része meglehetősen vadregényes, sejtelmes. [Geoládák v3.9.5]
A sírokhoz és az épülethez át kellett menni egy pár elég nyomasztó, benőtt, kihalt helyen, egyedül kifejezetten kellemetlen volt, de a láda meglett és ott egy kicsit megpihentem, aztán megnéztem az emlékművet. Köszönöm a rejtést!
Az év első kerekes találata... Jó volt újra bringára ülni és tekerni pár kilométert... Ma 80 jött össze, de meg is éreztem... :)
A temetőbe is tényleg ez a legalkalmasabb eszköz, mert az emlékmű tényleg a temető végében van, ami több km. Érdemes végigsétálni a parcellákat és elgondolkodni a történelmen...
Köszi a rejtést!
Log később. [g:hu 1.6.7]
Oda-vissza két órás sétával a napsütéses, tiszta időben. Senki nem volt a környéken, már szinte az volt félelmetes. Megnéztem a pótjelszót is, az olvashatatlan.
Nagyon érdekes ez a hely. Tudja az ember a történetet a névtelen sírokról, stb, de ez már tényleg a "világ vége után" van kettővel. Maga a helyszín szépen rendben van, nem túltolt, szerintem méltóképp állít emléket a mártíroknak.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Nagyon meglepett, hogy ilyen szép látogatóközpontot építettek ide, ami annak ellenére informatív, hogy a járvány miatt zárva vannak, köszönhetően a kívülről elérhető érintőképernyős tv-nek, ahol nagyon szemléletes videók mutatják be-e helynek a létrejöttét. [Geoládák v3.7.6]
Kelet-pesti tekerés. Örülök, hogy erre a kultikus helyre is eljutottam, köszönöm a rejtést! Amikor először a közelben jártam, az nem volt egyértelmű, hogy a temetőnek csak egy bejárata van, mégpedig pont a másik oldalon; esetleg egy segédkoordinátát a bejárattal érdemes lenne felvenni a hozzám hasonlóknak.
Nem lett a kedvenc ládám. Szúnyog és pókinvázió, a befőttesüvegben pedig 2 fülbemászó tanyázott. Mindkettőt kiengedtem. Tele volt egy csomó szeméttel a láda, azokat is kiszedegedtem. És még egy kullancsot is sikerült begyűjtenem :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5] A főbejáraton kívül van normális parkolási lehetőség. A közel 5 km-es séta növeli a láda sportértékét. Egyébként is érdemes körülnézni: hihetetlen dolgokat láthatsz belül a séta során (p.l.: török katonai temető).
Egy embert se láttam vagy egy órán keresztül a ládához menet és a visszaúton, a temetőnek ezen a felén csak fácánokkal és őzekkel találkoztam! :)
Köszi a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A helynek így egy szürke péntek délutánon különös hangulata van. Az erdősávon túl már csak én sétálgattam. Csend vett körül, csak kisebb állatok neszezése hallatszott innen-onnan. Ennyire hátra még sosem gyalogoltam a temetőn belül. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen hatalmas terület van még erre. Köszönöm, hogy megmutattad. Tamás [Geoládák v2.2.5]
Nem is a láda megtalálása a nehéz, hanem a jelszó beírása :-D
Egyébként nagyon kellemes hely, annak ellenére, hogy temető, ez a része inkább olyan, mintha erdőben, ösvényen sétálna az ember.
Köszönöm
Az izraelita temeton at probaltuk megkozeliteni. Miutan ketszer utkoztunk betonfalba lett csak gyanus, hogy ugy nem fog menni. Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [Geoládák v2.2.3]
Motorral voltam, gondoltam nem hajtok be, már csak kegyeleti okokból sem. Aztán bent rádöbbentem, hogy itt mindenki pesti (mentalitású). A papperek úgy nyomták a Swiftekkel odabent, alig győztem elugrálni előlük. Pont nem zavartam volna senkit motorral...de legalább lejártam a lábam, mert baromi messze van a kaputól gyalog a 301-es. Amúgy tanulságos hely, köszönöm!
Köszönöm a rejtést, megtaláltam. A temetőnek ez a része nagyon izgalmas, szerintem még őz is lakik itt, a nyomait láttam, fotóztam is.(szerintem őz, de bármi más is lehet) A láda jól zárva a helyén volt de a nedvesség mégis bejutott, a logbook teljesen el van ázva, logolni nem tudtam. Szárazra töröltem, ajándékkal feltöltöttem de a logbook cserére szorul.
Szép őszi időben látogattunk ki a temetőbe és az évforduló közeledtének apropóján felkerestük a 301-es parcellát is. A láda sajnos be van ázva, a füzetbe már nem tudtunk logolni, cserére szorul (nálunk sajnos nem volt).
Sosem voltam a temetőnek a hátsó részében, nagyon hangulatos, sajátos varázsa van - ha lehet ezt mondani egy temetőre. Köszönjük a rejtést, ha láda nincs, nem teszünk kitérőt arra, pedig érdemes. A láda nedves volt, kitörölgettük, de a logbook nyirkos, nem lehet rá írni. A+E
A Nemzeti Emlékhelyen már korábban is jártam.
HGYTKVRBFGYNZTNPT
Nem a főúton, hanem egy szélső mellékúton sétáltam végig és sok érdekeset láttam, amiről nem is volt tudomásom: török és román katonai sírok, arab parcella, ismeretlen nevű elhunytak parcellája, felszámolt parcellákből összegyűjtöttek emlékhelye.
...megtaláltuk, köszönjük a lehetőséget!
Szemben az előttünk szólóval, nekünk roppantul tetszett, az egész.. több mint 6 km-t gyalogoltunk, a nap is kisütött a délelőtti köd után, és igen, a temető területén őzeket is láttunk. Remek kis kirándulás volt, még ha szomorú is emlékezni az áldozatokra, a történésekre...Oldfoxxal köszönjük a rejtést!!!
Megvan. Sajnos a láda környezete nem méltó a bemutatnivalóhoz. Nekem nem jön be egy területen ekkora kontraszt. Az erdő teljesen átveszi a hatalmat a régi sírok felett. Egyik helyen pomádé, másiknál 1 km-mel arrébb meg......... A láda teteje be van repedve.
Esőben, autóval, mivel Európa egyik legnagyobb temetője. Jó párszor voltam már az '56-os sírkertben, jó látni, hogy egyre szépül, nem csak megcsinálták, és magára hagyták. Ennek szól a "környezet 5" de kicsit furcsa volt beállítani. Érdemes itt szétnézni, elmélkedni. Köszönjük a rejtést!
Szakadó esőben "nagyon-drájvin" ládát sikerült belőle csináljunk. A temető leghátsó szegletében eltemetett hőseinknek ma már egész gondozott a nyughelye... nem volt ez midig így.
Visszajövünk még, mikor nem esik, de mikor már lehullanak a falevelek...
Köszönjük a rejtést! ;)
Sajnos nemsokara elkoltozunk a kornyekrol, de elotte mindenkeppen meg akartam csinalni ezt a ladat. A nagy forgalom miatt inkabb a potjelszora utaztunk. Igy is ki kellett varni, amig egy csapat rendorjaror elszivja az osszes cigijet es odebb all, mert pont ott parkoltak le :).
Koszi a rejtest!
Kerékpárral jöttem az oldalsó bejárat felől, így előbb a ládát kerestem meg, és innen mentem tovább a parcellákhoz. A temetőnek ezen az erdős részén még nem jártam. A parcelláknál teljes gőzzel folyt a látogató központ építése és a fűnyírás. Meglátogattam Nagy Imre sírját és néhány másikat is. Érdemes ide ellátogatni, köszönöm a rejtést!
Mai első találatom. Soha nem voltam a környéken, így meglepően tapasztaltam, hogy a temető ezen része szinte olyan, mint egy erdő. De sajnos lehangoló volt számomra a környezet (melyről nem a rejtő tehet). Én nem voltam elég szemfüles, ezért egy bozótharcon keresztül jutottam el a ládáig. Közben fákkal benőtt sírokat láttam.... csak rozsdás keresztek, a nevek sem láthatóak rajta.
6/1. A szomszédos zsidó temetőben volt dolgunk, így végre elugrottunk ide a ládáért. Minimum 10 éve voltunk itt utoljára, de a változások nem igazán tetszettek nekünk. A jelenlegi, beteges beton és kő imádat ide is elért. Nagy Imre sírját nem találtam. Lehet, hogy bennem volt a hiba, de ahol régen volt, ott most kövezett a talaj és nyoma nincs síroknak. Szerintem békén kellett volna hagyni őket, nem szeretem ezt a hivalkodást mindenütt. A láda könnyen meglett, mert az orrig érő dzsuvában meg sem kiséreltem a dzsungel túrát. Az alternatív viszont nagyon egyszerű. Köszi!
Köszi, hogy megmutattad a helyet! Még nem jártam erre. A láda könnyen meglett, mert apa ismerte a temetőt és a térkép alapján belőtte, hogy merrefelé lehet. Logolás után körbejártuk a hátsó parcellákat, nagyon elgondolkodtató volt.
GCargo utáni találat épp zárás előtt. Sajnos a GPS-t követtem, ami az új 4/5-éig jó volt, mert szép és gondozott síremlékek között haladhattam el, de a végén derékig érő gazzal benőtt parcellákon kellett átgázolni. Valamit valamiért :)
Furcsa érzésekkel távoztam az - amúgy nagyon kulturáltan "megcsinált" emlékhelyről: a közös vég olyan embereket "hozott össze" itt, akiknek élete, világnézete és céljai egyaránt nagyon különbözőek voltak... És nem volt könnyű dolgom elmondani az 5 éves Bori lányomnak, kik is vannak itt eltemetve... Senki nem volt rajtunk kívül, nagyon különleges séta volt. A jelszó számomra értelmezhetetlen. UPDATE: A rejtő felszólítására újra elolvastam a ládaleírást, s így már könnyenn kitaláltam, hogy mi is a jelentése.
Köszönöm a rejtést!Szeretteim sírjának felkeresése után barátságtalan időben autóztam a temető legtávolabbi pontján elhelyezett ládáért.
Vasárnapi esős időben egyedül voltam a 301-es parcellában, s környékén!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Mi kocsival mentünk be, 280Ft volt. Szép lassan végigmentünk, megálltunk, szétnéztünk, nem voltak ma sokan a temetőben. Köszönjük a rejtést!
Újabb ládázás Budapesten 2/14.
Ezt is megtaláltam! Köszönöm a rejtést. Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan.
Nem gondoltam volna hogy ennyit kell sétálni. Egy idő után már kezdtem is unni a sok sírt. De amikor elhagytam őket, onnan nagyon jó volt. Csend, a világon senki, és lehet nézelődni. :) A láda is meglett hamar, a jelszón nagyot néztem viszont. :D Szépen visszaraktam, majd jöttem vissza, ekkor már gyorsabbnak tűnt minden. :) [g:hu 1.5.2f] [wapon beküldött szöveg] 326.
A medvék megtalálták! ! [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Klímatanfolyam Budapesten, majdnem a szomszéd utcában. Pfúú ezt de benéztem! Csak felületesen pillantottam meg a térképet hogy temető, aztán van bent láda, így oktatás irány be is vetettem magam a kapun, majd jó 15perc séta után néztem rá ismét a térképre. Mi a fene?? Azt hittem 5 perc pikk-pakk, már megyünk is, de azért ezt alaposan benéztem, kell érte sétálni rendesen :P Sebaj, úgyis hétvégén autót akartam venni, legalább van idő végigtelefonálni mindenkit. (update: az itt letelefonált szigetszentmiklósi Honda Jazz megvéve, már itthon Nyíregyházán lakik... :P )
Rejtés rendben, bár ekkora területen biztos elbírna egy nagyobb ládát a környék, a látnivaló érdekes. Megérte, köszönöm a rejtést!
Ez volt a mai napi ládavadászatom első találata a 13-ból... :)
Már kezdtem aggódni, hogy idén nem lesz meg az 500. ládám, de ezzel a találattal végre ezen is túl vagyok!!! :D
Hatalmasat kellett gyalogolnom a bejárattól a ládáig, de kárpótolt a tavaszias szép idő. A jelszó is tetszett (gyorsan rájöttem honnan van), az pedig külön öröm volt, hogy ismerős, vérprofi kessertársak után logolhattam... :)
Köszi a rejtést!
Sok szempontból meglepő volt számomra ez a hatalmas, drive-in temető.
A hátsó parcellák és a rejtek környékén egy lelek sem járt, így könnyen ment a logolás. A láda rendben, csak kár, hogy ilyen kicsi. A jelszót próbáltam értelmezni. Lehet?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést :)
A jelek szerint a biztonsági őrök tudnak a ládáról, de nem zavarja őket: mire odaértem a rejtekhez, ketten is kérés nélkül útba igazítottak (megismerték a GPS-t?), hogy hol kellene keresnem, így nem volt túl nehéz dolgom megtalálni :D
A legajánlottabb megközelítési móddal közelítettük meg, már régóta meg szerettük volna nézni. A vihar miatt a katonai parcellákra már nem jutott idő. Az egykori görbe törzsű fa még felismerhető. Fedőneve fazék :) Köszönjük a rejtést!
A ma délelőtti erdőírtás eredményeként a láda eltűnt!
Háborítatlanul élt 10.5 évet...
---
Rövidesen átgondolom, hogyan tovább...
Aki addig is ide látogat tegye fel jelszó nélküli megtalálásként és fényképezze le magát a helyszínen...
Kis hazánk történelmének "egy lapja" ez a park. Látszik a gondos kezek munkája, a rendezett területen szinte ordít a múlt emléke. A rejtés helye átgondolt, megoldása kifogástalan. A megtaláláskor készített képeket egy technikai malőr következtében elveszítettem, az itt láthatóakat 19-n fotóztam. Ekkor szembesültem azzal a szomorú ténnyel, hogy a láda tegnap még eredeti állapotában lévő környékét feldúlták, a fákat kivágták, maga a láda pedig sajnos eltűnt. Nem örülök, hogy én voltam a láda utolsó látogatója (még elbúcsúzni sem tudtam tőle). Köszönöm 'lacc' gondos munkáját, remélem gondoskodik e hely bemutatásának jogfolytonosságáról.
Családi okokból sokat járunk ebbe a temetőbe, de valahogy a ládához sosem mentünk még el. Most itt volt az ideje, hogy halottak napján szeretteinken kívül tiszteletünket tegyünk 1956 hőseinél is. A doboz könnyen meglett, a jelszón kissé elképedtem!
Köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk. Pontosan a megadott koordinátán van, jól álcázva. A doboz 'minőségi', jól karbantartott. Nem túl nehéz a keresése. A dobozban új logbook van. Gyönyörű idő volt. A rokonaink sírlátogatását, összekötöttük a 301. parcella meglátogatásával és a ládakereséssel. Köszönjük a rejtést.
Ma Kőbánya közelében lévő főleg hu-s ládákat kerestem. Az Új Köztemetőben még nemjártam, a méretén csodálkoztam. Közel öt kilómétert gyalogoltam a ládáig és vissza a temetőn belül. Közben megnéztem a hazánkért meghalt román és lengyel katonák sírját. Arra gondoltam, hogy vajon látogatja-e Őket valaki? Szegények még csak nem is a saját hazájukért haltak meg. Nekik is köszönhetem hogy egy szabad hazában élhetek.
A görbe törzsű fa valóban sokat segített.
A 2013 év első tavaszi ládája.
A Temető bejáratától sétáltunk el az emlékhelyig, közbe a sírokon lévő neveket és dátumokat olvasgatva eltöprengtünk az élet mulandóságán.
Bár Budapest közepén jártunk de láttunk örös galambot, fácánt, nyulat és őzeket.
Köszönjük a rejtést
Már nagyon régóta terveztem a temető meglátogatását és most végre véghez vittem. Gyalog, futóruhában kerestem fel a ládát és a látnivalókat. Az a kevés ember, akivel találkoztam, elég furcsán nézett rám. A leírás ellenére először a ládához mentem és csak utána az emlékműhöz és a látnivalókhoz.
A környezet főleg így a márciusi hóval és a kihaltságával nagyon megérintett. A 301-es parcellánál valószínűleg a biztonsági szolgálat egy embere őrködött egy gépkocsiban. A hatalmas temetőben mászkálva teljesen félre tudtam tenni a mindennapok gondolatait erre a kis időre...
Szomorú apropóból jártam ma a temetőbe,de ha már itt voltam eljöttem a 301-es parcellához is.Teljesen magányosan mászkáltam és valahogy ez most nagyon jó volt.Volt alkalmam ismerni Király Béla bácsit,jó pár története eszembe jutott a sírjánál állva.
Egy órás sétával értem el a ládához. Nagyon ügyes a rejtés. Nagyon szépen gondozva van a 301-es parcella. A parcella őre készségesen felkínálta, hogy elsétál velem a nevezetesebb sírokhoz. (Nagy Imre,Tóth Ilonka, Mansfeld Péter, de még Szálasi álneves sírját is megmutatta) Elmondta, hogy azóta van kihelyezve parcella őrizet, amióta ellopták a haranglábból a két harangot.
Köszönöm a rejtést és a lehetőséget.
Sikerült megtalálnunk! Jó kis séta volt, nem is gondoltam, hogy ilyen hatalmas nagy ez a temető. Út közben sok érdekes sírt láttunk.
Köszönjük a rejtést!
Esti/éjszakai kincstúrás ládázás Szabival együtt: 5/2.
"A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem." (Bibó István)
Szép ez a temető, csendes és nyugodt. Jó volt sétálni itt, és elgondolkodni, milyen nagy tettet hajtottak végre ezek az emberek. Nagyon szépen rendben vannak tartva a parcellák. Ottjártunkkor is frissen volt nyírva a fű, locsolták.
Viszonylag kevés fehér folt van a Budapest térképen, immár egyel kevesebb. :)
A napot a kispesti KAC pályán töltöttük, utána átgurultunk a temetőhöz.
Érdekes, hogy a 301-es parcella ennyire eldugott helyen van, de szerencsére szépen gondozzák. Út közben érdemes megnézni az 1800-as években készült sírokat is.
Köszi
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.4.11] [wapon beküldött szöveg]...ennek a megtalálásnak kalandos útja volt :) Este 6 kor jutott eszembe, hogy le kellene venni méghozzá bringán, igen ám de a 9 éves fiam, hogy ő is akar bringázni, a nejem meg hogy a Rádayban el kellene rendezni bizonyos ügyeket. Szóval felkerekedtünk Kelenföldről a pályaudvar mellöl és a fiammal irány a Ráday utca utána ez a láda. (gps nincs, a telefonom 28% os telítettséggel be sem mertem kapcsolni). Orczy téren a rendőr "megnyugtatott" hogy kb a fele úton vagyunk és esélyünk sincs odaérni nyitvatartási idő alatt. Elég az hozzá hogy 19:55 kor a temetőkapuban voltunk. Az ottani biztonságiak nagyon kedvesen tovább engedtek mikor kiderült, hogy csak 300 !!! ( :) ) méterre megyünk a kaputól, persze mi tudtuk az igazságot ezért itt már be mertem kapcsolni a gps-t. A láda keresése sietősen óriási kihívásnak bizonyult (ezúton is köszönöm a rejtő segítségét) de a fiam szerencsésebb volt mert megtalálta. gyors fotók a flóra miatt és irány vissza a kapuhoz, amely már rácsokkal zárva (20:30) csak minket vártak és zárták a kiskaput is. A temetőben őzeket láttunk, nem is egyet, és igen ide érdemes lesz visszajönni nyugodtabb körülmények között. Lévén hogy a fiamnak reggel iskola eléggé sietősre vettük a tempót hazafelé. A népligetnél a fiam fáradsága miatt kénytelenek voltunk felkérezkedni a 103-as buszra, szerencsénkre a buszsofőr maga is nagy bringás, a saját felelősségére megengedte, hogy hátul a két bringát és a fiamat elhelyezzem, amit EZÚTON IS NAGYON KÖSZÖNÖK, és irány haza. Amit otthon kaptam a feleségemtől (megjegyzem teljesen jogosan) azt inkább ide nem írnám le :)) Köszönet a rejtőnek hogy megmutatta ezt a helyet is, enélkül a láda nélkül ide biztos hogy nem jöttem volna el,
Megvan!
Kocsival mentem be a temetőbe, bár szeretek gyalogolni, itt nem igazán volt kedvem hozzá.
A láda hamar meglett, majd elsétáltam a 301-es parcellához. Példásan karbantartott hely, ottjártamkor éppen locsoltak. Az őr nagyon készségesen leállította a locsoló berendezést, hogy nyugodtan tudjak fotózni!
Köszönöm a rejtést!
Végre sikerült rászánnom magam, hogy ellátogassak a 301-es parcellához.
Úgy tűnik, hogy tényleg nem voltak az akkori politikai elit kedvencei, mert rengeteget kellett gyalogolni a főbejárattól.
Egy újabb szép rejtés!
Megérdemelte a környezet, a téma. Nagyon megható a rejtés helyszíne is (gyermeksírok, elhagyatva). Maga a kivitelezés is ötös! Kollégámmal és
barátommal, Mingivel kerestük meg ketten gyalog a mostani Tünde utcai többnapos vendégeskedésünk alkalmával. Örülök hogy megmutattad, kösz a rejtést!
Valahogy sosem vonzótt mindket a temetői ládakeresés, talán ezért is maradt eddigi 8 gc-s évünk alatt.
Most Flora túra keretében megkerestük. A logbook szét volt esve és lassan belelt volna, így kicséreltük, a régit benne hagytuk.
Nagyon tetszett a rejtés és a temető-amit láttunk belőle. Idegenvezetőnk is akadt az őr személyében. Meghökkentőek a már nem látogatott, lassan erdősülő részek az itt-ott felbukkanó sírokkal.
Köszönjük a lehetőséget.
Megtaláltuk !
A rejtekhely mellett kicsit rossz érzésem volt ,ezt biztos a körülötte lévő sírok okozták és az ami közvetlen mellette volt ,az az icike -picike baba sír :(((((
A hely és a rejtés módja elég morbid ötlet. A sima műanyag henger helyett már csak egy koponyát formáló dobozka hiányzik, ami felnyitáskor valami halálhörgést produkál. Az elhanyagolt, fákkal, indákkal benőtt temetőrész, a kidőlt-bedőlt gazzal és mohával tarkított sírok igazi horror hangulatot teremtenek. Hátborzongató érzés volt, négykézláb a sötétben, elemlámpával a számban, átmászni a faágak alatt, a földön szanaszét heverő korhadt fakeresztek között. Brrrrrr....
"Keresztapám" és "keresztanyám" emlékére! (Ők itt vannak eltemetve.) Maga a rejtés módja tetszett, bár a környezet - mint minden temető - nem túl felemelő látvány. Jó messze került a láda a bejárattól. 6 km-t gyalogoltam a temetőben. Köszi a rejtést!
Megtaláltam. Nagyon feelinges a környezet, és picit morbid, de jól esik néha az embernek az elhagyott régi részeken sétálni :) [g:hu 1.3.21] [wapon beküldött szöveg]
Bicajos bóklászás a temetőben. Különös hangulatú az egész hatalmas terület, sok a hősi- vagy emlékparcella, a száz éves sír. A rejtek hamar megadta magát.
65 km kerékpár edzés a városi ládáim új logfüzeteinek kivitele és a temetők látogatása jegyében, továbbá 1 régi ládával. Volt egy 15 km-es szakasz, amely a régi időket idézte.
Az újpesti temető elhagyása után valaki elém kanyarodott rendes országúti szerelésben. Pillanatok alatt kiderült, hogy egy irányban, hasonló tempóban haladunk, tehát összeálltunk. Az lett belőle, mint a régi FTC edzéseken: a kifolyt nyálam összevegyült a sisak alól kipergő izzadsággal, az egészet együtt csapta a pofámba szanaszét a menetszél, a tudat ilyenkor beszűkül - csak az előttem haladó kerékre vagyok képes koncentrálni, néha a pulzusértékekre pillantok. Így haladtunk a Kozma utcáig, részemről 54/14 - 54/15 között résztávozva átlagos 95 rpm ped. és 154 bmp pulz. mellett, ráadásul a Keresztúri úton, amerre a FTC-ban is sokszor haladtunk.
Miután 4 temetőben 18 családi sírt kerestem fel (persze koordináták alapján), nagyszüleim sírja felől érkeztem a 301-es parcellához. A láda azonnal meglett. Logoltam, megnéztem az emlékhelyet, majd feleségem nagyapjának sírjával zártam a mai temető látogatást.
Már régóta kacérkodtam ezzel a ládával, sokszor járok a közelben lévő Rákosligeten. Most kora délután indultam haza Pécsre és arrafelé mentem. Kocsival mentem be a láda közelébe. Segített a kép a megtalálásban, jól el van rejtve a láda. Nagyon tetszett a kopjafás temetőrész. Örömmel fedeztem fel a sok kopjafa között a csónak alakút, ami már a temetőben GCKOLC ládánál is már annyira tetszett. A reptér közelsége miatt több repülő is ereszkedett temető felett. Éppen aktuális időben, az ünnep közeledtével, sikerült levadásznom a ládát.
Ma váratlanul felszabadult a délutánom, így lehetőségem nyílt egy kis bringázásra. Már régen kinéztem magamnak ezt a pontot egy délutáni bringázásra. GCTEKO-tól tekertem át ide. A doboz könnyen meglett.
Az 56os sírok és az emlékmű is szépen gondozottak.
Érdekes volt a fák között a sok régi és sajnos elhanyagolt sírt látni. Méltó hely egy ládához. Pár ajándék tollat beraktunk zramzammal. Láttunk szép nagy gombákat. Jó lesz a GCGOMBA-hoz.
Egy temető mindig lehangoló.
Kerékpárral indultam, és meg is lett a napi kb. 40 km, csak a láda nem. Már azt gondoltam nem is találok erre semmit, annyira távol volt a bejárattól, de bizony még itt is vannak sírok, sőt még van amit gondoznak is. Minden kis bejáratot megnéztem. Az igazság az, hogy ha a férjemnél van a gps, mint most is, igyekszem választani könnyen megtalálható ládát. A Fiumei is igy lett meg, sőt most utóbb a Kőtenger is, pedig ott aztán volt kő. Ekkor a térképet és az iránytűt használom. Arról nem is beszélve, hogy ez nekem mindig kihívás, és szeretem a kihívásokat. Szerintem a térképen nem ott van bejelölve, ahol valóban van, mert ott nem találtam meg. Kértem a rejtő segítségét, de igy sem sikerült. Ezért most azt kérem, a képek alapján fogadja el. Köszönöm.
A késői érkezésünk, az igen sűrű aljnövényzet miatt fél óra után feladtuk a láda keresését.
Egyébként szerintem különös hangulata van a temetőnek, nyugodt és ijesztő egyszerre, főleg estefelé.
Kérem a rejtőt, a kép alapján fogadja el a találatot.
UI.: Köszönjük a bejelentést segítő instrukciókat! :)
... külön köszönöm a rejtő bringás felhívását, gyalog kemény lett volna leróni a súlyos km-eket. Hatalmas terület, ( sehol egy lélek), friss levegő, gazdag állatvilág :) (az úton átsuhanó fácánt és nyulat is láttam !) :) Az emlékmű környékét őrző biztonsági őr elmondása szerint tilos fényképezni ( igazgatói utasítás ). Persze én ezen már túl voltam, mire megszólított :) Szépen kidolgozott a rejtek, az eső ellenére is száraz minden! Köszönöm a lehetőséget
Kösz a rejtést! Húsvét meghosszabbításaként, első pesti biciklis találat. Jó volt végre biciklizni és anélkül sokáig tartott volna megközelíteni a 301-es parcellát...
Ebben a temetőben nyugszanak szüleim, úgyhogy természetesen nagyon sokszor járok ide. Szégyen, de az 56-os áldozatok sírjainál még sosem voltam. Most a szülői, tavaszi sírgondozással összekötve felkerestem a 298-as, 300-as és 301-es parcellákat is. Örülök, hogy a GC és a rejtőknek köszönhetően újabb "élménnyel", ismerettel gazdagodtam. Sajnos a láda nagyon kifogott rajtam. Telefonos segítséget kérve, és kitartóan keresve végül is nagy sokára megtaláltam. Már a temető is bezárt mire végeztem. Köszönöm a kiváló rejtést és a segítséget.
Ahogy közeledtem a láda felé, úgy vált egyre olyan hangulatom, mintha nem is egy temetőben sétálna az ember inkább egy erdőben. A görbe fa miatt a láda gyorsan meglett.
Egy órán keresztül kerestük a ládát, de nem találtuk meg. Már mindent megnéztünk.
A képek alapján kérem a rejtőt, hogy fogadja el a megtalálást, nekem és Áron31-nek.
Köszönöm.
A szombati esőben elgyalogoltunk a környékre, mert közeli pontnak tűnt a gpsben. Aztán kiderült, hogy a temetőben van a láda, oda pedig nem illik kutyával bemenni...
Másnap visszamentünk, erre szembe jön egy róka(!) a temetőben. :o)
Az emlékmű közvetlen környezete szép, de elhanyagolt a környék, a temetőfalon kívül szemetet raknak le, talán még sírköveket is dobnak oda... borzalmas... :o(
A hatalmas temető atmoszférája egészen különleges. Egyszerre érezni az elmúlás és az örök életbe vetett hit erejét. A bejegyzést szabad térden állva megtenni. :)
Bármilyen szégyen még sosem voltam itt. A gyerekek persze az iskola révén már többször is. Végig figyelemmel kísértem annak idején az exhumálásokat, az újratemetéseket, és évről-évre az itt rendezett ünnepségeket, de fizikailag most jártam itt először. Megható hely, és sok erőt ad, hogy ne felejtsük el, hogy kik is tették ezeket az aljasságokat. Szándékosan gyalogosan jöttem be, hogy ráhangolódjak útközben. Egyébként én speciel nagyon szeretem a temetőket. Nagyszüleim gyerekként szoktattak hozzá, hogy bizony a halál és így a temető is, az élet fontos része, színhelye. A mai ember inkább menekül ezektől a dolgoktól, ha felnő maximum közhelyszerűen reagál le mindent, ami ezzel kapcsolatos. Az is eszembe jutott, hogy fiatalkoromban, külföldi túráimon néha az is előfordult, hogy mivel mások számára éjszaka ez az egyik legfélelmetesebb hely, számomra épp ezért tűnt a legbiztonságosabbnak, így megesett, hogy temetőben töltöttem a vadkempinges éjszakát. Nem az úton mentem, hanem egy ponttól toronyiránt. Izgalmas volt a szálerdőben rég elfelejtett sirokra bukkannni. A fénykép sokat segített, a rejtés igényes. Köszönöm az élményt.
Az a hátsó elhanyagolt része a temetőnek már szinte erdei hangulatot áraszt, csak nem illenek a képbe a fák közti régi sírkövek. Az idősödő őrrel mi is eltrécselgettünk, szegény biztos örült, hogy kifejtheti helybéli tudományát valakinek ott nagy unalmában. Rózsa Flores kopjafáját mi is láttuk, de az szerintünk nem a sírja, csak a tiszteletére állították oda. A TB velünk tartott! Köszönjük a rejtést kellemeset sétáltunk!
Nagyon nyugodt hely. Jó volt emlékezni a forradalom hőseire. Szombat délután kevesen voltak, senki nem zavart a kutatásban. Visszafelé véletlenül megtaláltam Rózsa Flores Eduardo sírját. A temetőből hazafelé láthattam, ahogy a varjak megszállták az egyik kis erdőt.
Legalább a játék miatt ide is ellátogattam és nem bántam meg. A hosszú séta után öröm volt megérkezni a parcellákhoz. A hely szelleme magával ragadott, végigolvastam a leírást, megnéztem a mártírok sírjait, készítettem 1-2 képet és csak utána kerestem meg a ládát. Szerencse, hogy szinte senki nem volt, mert lombok híján még az útról is látható ahogy matatok a földön a fák között.. egy temetőben ez elég bizarr helyzet. :-)
Gyalogos vadászat Kőbánya-Kispest MÁV állomásról, hát ekkora temetőt a vidéki kesser még nem látott (csak a kaputól a ládáig 2,6 km). A magyarnál ostobább, tán csak az orosz, ha a saját fajtája kiírtásáról van szó !!! A rejtés jó és ötletes, de a környezet elhanyagolt, így viszont kisebb a mugli veszély. Köszi a rejtést: Paparazzy48.
Nagyon eredeti elegáns rejtés. Vettük a történelmi részt,de itt csak a gusztustalan része van (arccal lefelé temették a magyart). Különben is a kegyelet. Iván fiam viszont sokat tanult a halálról,vallásról és a családfáról. Túlságosan nagy ott a nyugalom. Köszönjük! Teljesítette 2 fő.
Alapvetően szeretem a temetők hangulatát, tetszenek az ős öreg sírkövek (a frissek már nem nagyon), de magát a temető értelmét nem szeretem, azt hiszem. Amikor a fiumei-úti temetőben sétáltam, akkor érdekes volt híres emberek sírját megnézni, ugyanakkor nem szeretek a szeretteim sírjához kimenni. Amúgy is emlékszem rájuk és a temetőben nem azok az emlékképek jönnek vissza, amikor vidáman rám mosolyogtak, vagy átöleltek, csak az elvesztés fájdalma és a beteg/halott látványuk.
Anyukám ebben a temetőben nyugszik már jó néhány éve, ezért nem is volt annyira jó élmény ide jönni, de a láda létjogosultságát értem és köszönöm, hogy megosztottad velem. Érdekes volt a története.
[Köszi!] [wapon beküldött szöveg]
Gyalog mentünk be, akkor néztem hogy a GPS a ládához 2km mutatott, de bevállaltuk :)
A vég célnél egy idősebb biztonsági őr körbevezetett minket, kifele pedig megkerestük a ládát, köszönjük, 4km-t sem sétáltam még temetőben :)
Nagyon rég jártam erre, de érdemes volt most megint eljönni és egy jót sétálni. A ládát hamar megtaláltuk. Elgondolkodtató hely és az egész történelmi háttér.
A környezetre adott 1-esem arra vonatkozik, hogy egyszerűen nem értem hogy lehet ennyire elhanyagolni egy olyan sírkertet, ahol láthatóan vannak friss virágok, járnak ki hozzátartozók. Ez a temető üzemeltetés szégyene. Ha az én telkem így néz ki, már kapom is a felszólító levelet a földhivataltól. Szerintem botrányos.
Köszönöm a rejtést.Szeretem az ilyen rejtést.Görbe fából láttam legalább 15-őt,vagy csak én láttam görbének? Ide se mentem volna el magamtól,köszönöm a rejtést.
Már többször jártunk itt s a szomszédos izraelita temetőben is.
"Nagyon szerettem temetőbe járni. A sírkövek közt sétálni olyan volt nekem, mintha képeskönyvben lapoznék. Nézegettem, ki meddig élt, hogy hívták, nagyszülők, gyerekek, unokák, sokszor egész családok egy helyen; egész életeket, sorsokat olvastam ki a feliratokból. A Házsongárdi temető Kolozsvárott híres, szép temető, az ember oda járt, ha szerelmes volt, oda járt, ha tanulni akart, oda járt, ha örült, oda járt, ha szomorú volt. Persze, egy randevú ott egészen más volt, mint ha mondjuk egy plázában randevúznál; a temetőben az emberi mulandóság mellett az életet látod egyúttal, az életet, a maga teljességében." (Polcz Alaine)
Halottak napja alkalmából látogatás Roskánál a temetőben, utána pedig megkerestük Korival az 56-os áldozatok emlékhelyét is. Ő már járt itt a sulival, én még sosem.
Bár ez természetesen nem egy pozitív energiát árasztó hely, mégis örülök, hogy megláttam, ajánlom mindenkinek, mivel ha nem is feltétlenül az életünk, de a nagyon közeli múltunk része, s mindent meg kell tennünk azért, hogy ilyen ne történhessen meg újra. Talán ebben segít egy ilyen élmény...
A rejtés nagyon tetszett, tökéletes.
TB out.
A vasárnapi ebéd után jól eső séta volt. A görbe fa nem volt egyértelmű, mert a végére minden fát elég görbének láttunk, de megtaláltuk.
Szedtünk gombát (őzláb és csiperke) legalább a vacsi is megvan. :) Köszönjük.
Halottak napja közeledtével ideje volt kimenni a temetőbe. Ezúttal viszont kicsit vidámabban mentünk, mert nem csak a közeli rokonok sírjait kerestük fel, hanem a ládát is megkerestük.
Köszönöm a rejtést, még sosem jártunk itt! Sajnos a visszarejtéssel akadt egy kis problémánk, kicsit hevenyészettre sikerült (de azért nem vészes!), mert egy biztonsági őr tulképp' elhajtott bennünket. Mivel nem akartuk felfedni a ládát, erőt vettünk magunkon és eljöttünk. Kérem a következő megtalálót, hogy ügyesebben rejtse vissza! Köszönöm! A rejtés egyébként nagyon tetszett!
(Már 280.- Ft az autós parkolás.)
Több közeli rokonom is ebben a temetőben nyugszik, de a 301-es parcellában eddig még nem jártam.
Most körbejártuk a parcellát, bár tűzött a nap és folyt rólunk a víz.
Ketten voltunk a nejemmel, rajtunk kívül más nem volt most itt, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy megérezzük valamit a hely sajátos hangulatából.
A ládát könnyen megtaláltuk, de a szúnyogcsípések még most sem maradtak el.
Köszi a rejtést.
A láda közelében érdemes a lábunk elé nézni (én sajnos inkább a bringám próbáltam megkeresni), ugyanis a ládától jövet egy félig kidőlt kisebb fa majdnem felnyársalt a combomnál.
Szégyenszemre csak most jártunk először a 301-es parcellánál. A nagy melegben kihalt volt a hely, csak egy biztonsági őr figyelt minket a kocsijából. Körbejártuk az emlékhelyet, megkerestük az ismert személyek sírját.
Sajnos temtésre voltam hivatalos.utána kerestem meg a ládát.
Nagyon messzire temették a mártírokat.
Talán még sorompó is őrizte ,hogy ne látogathassák?
Tanulságos temetői túra.
1989 júniusában már jártunk itt. Nem láda miatt - hiszen akkor még nem volt - hanem egyszerű főhajtás céljából. Most párommal jöttünk ki, aki kerekesszéke és a többszöri BKV átszállás ellenére is velem tartott ma. Örülök, hogy került ide láda is. E három parcella azóta elnyerte végleges, méltó formáját. Köszönjük a gondolatébresztő rejtést.
Ma a NOÉ-hoz szerettem volna kitekerni egy kis kutyasétáltatásra.
Itthon volt még tennivalóm, így későn értem ki már etetés volt.
A séta elmaradt, viszont betársultam a zsindelyezésbe...
:-)))))))))))
Hazafelé eszembejutott, hogy kereshetnék egy ládát a közelben, mert akkor a bringaút mehetne a gckupára.
Hazaérkezvén úgy gondoltam, van időm, s kedvem, még tekergészek egy kicsit Kőbányán.
Vigyázat!
6db kullancsot szedtem össze kb. 4 perc alatt, amíg benéztem a dobozhoz.
Végül a dzsungel miatt kivételesen eltekintettem a megtalálásától.
Szépen kialakították a sírok környezetét, ide minden magyarnak egyszer el kell jönni. Oda felé gyalogosan sétáltam a főbejárattól, visszafelé már stoppal mentem. Hatalmas ez a temető. Köszi!
Nem véletlenül lett ez a láda a jubileumi /25./ládám.Az 56-os áldozatok exhumálásánál szinte végig ott voltam mivel alegységünk feladata volt a helyszín hermetikus lezárása.
Megrázó élmény volt a kihantolásokat látni.Az áldozatok egy jó részét arccal lefelé,kezüket lábukat dróttal összekötve temették el.Nagy Imrét csak a fogazata és a cipője maradványai által tudták azonosítani.
Jó érzés tudni hogy földi maradványaik méltó helyre kerültek.
Nyugodjanak békében.
Köszönöm a rejtést.A ládába egy angyalkát tettünk.Képek Miley98-nál.
az útmutatás alapján könnyen meglett.Police107 előtte tartott egy kis történelemórát az 56-os emlékparcelláknál.Utána pedig bemutatta a temető különleges részeit./krematórium,szóróparcella,névtelen elhunytak parcellája stb./Köszönjük.
Ja és ez az első jubileumi/ 25./ládám.
Szépek és hangulatosak a sírkert 56-os parcellái, méltó emléket állítanak a hősöknek.
A temető többi részét is megérte megnézni (olasz, román és török katonai temető, muzulmán parcella, első világháborús emlékmű, 48-as honvédsírok). Köszönöm a rejtést.
Mai utolsó ládánk. Kb. 20 perc sikertelen keresés után, a rejtőtől kapott segítség után azonnal meglett. A leírásban lévő segítséget "A görbe törzsű fa sokat segít!" mi megpróbáltuk túlértelmezni, csak a legkézenfekvőbb megoldásra nem gondoltunk. :-) Jó rejtés, köszönjük!
Köszönjük a rejtést, a ládának köszönhető, hogy végre ide is eljutottunk. Pedig tényleg érdemes kilátogatni.
Az 56-os áldozatok szépen rendbe tett parcelláit nem számítva elképesztő állapotok uralkodnak a temető hátsó részén. Mentünk, mentünk, balra-jobbra erdő, amiben itt-ott elszórva régi sírok találhatók, gazzal szinte teljesen benőve. Bent a fák között, semmi gyalogút, vagy legalább egy keskeny ösvény. Némelyikből csak egy leszúrt kereszt maradt, némelyik viszonylag jó állapotú. Mintha elfeledkeztek volta a temető ezen részéről. Pedig nem csak elfeledett, gondozatlan sírok vannak itt, néhány gondozott is akad. Visszafelé sétálva egy, az úton áthaladó rókát is láttunk!
A rejtés is tetszett, jó alaposan visszarejtettük, reméljük, ezzel nem okozunk nehézséget az utánunk jövőknek. A görbe törzsű fa tényleg sokat segít!
Bár a temetőben már jártam, de ezen a részén sosem. Megkapó volt látni a síremlékeket és a parcellákat. Érdemes volt kijönni ide. Rajtam kívül csak egy biztonsági őrre emlékeztető személy volt ott, aki nyugodtan aludt az autójában.
A láda rejtése ötletes és az őszi avarba nagyon jól beleolvad.
Gratulálok!
Mindent végigjártunk és elolvastunk.
A Ferihegyre leszálló gépek épp a temető felett húznak el.
Az élet diadalmaskodik a halál felett-az elhagyott siroknál
az erdő visszahóditotta a területet.
A hét a temetőlátogatásoké volt. Nemcsak közeli hozzátartozók sírjánál fordultam meg, hanem olyanokénál is, akiket csak hallomásból ismertem. LSaci helyett tettem, a lelkem oda vitt. Ez a temető volt az utolsó a sorban. Itt már nem kerestem sírokat, úgy sem találtam volna meg, de mécsest gyújtottam. A ládánál már elég sötét volt, a görbe fa sokat segített. A gps igencsak mélyen aludt, ezért Gps nélküli találat. Kivételesen nincsenek fényképek.
Apukámmal kerestük, de kesser-találkozó lett a dologból. Nekem ez már történelem, de beszéltem ott egy nénivel, akinek még az élete része volt, és szüleim is sokat meséltek erről a forradalomról. Jó, hogy ide is eljutottam.
Sokszor jártam itt még diák koromban, mert sokszor itt tartották az iskolai megemlékezést, de nem nagyon örültünk neki, mert nagyon sokat kell sétálni a főbejárattól...
Sok tisztelettel és picit szomorúan sétálgattunk a sírok között.
Az 1956-os forradalom megemlékezésének alkalmából róttuk le tiszteletünket a forradalom hőseinek emlékművénél és a hősi halottak sírjainál. Az évforduló alkalmából sokan ellátogattak ide, szerencsére az idő is kegyes volt. Jó volt látni, hogy a temető ezen része szépen rendben van tartva.
Köszi
Csilla&Balázs
A családi 1956-os emlékezésen kerestük meg a ládát. Hát, tényleg lehetett volna kicsit több tiszteletet adni a halottaknak. Köszi a rejtést. GPS nélküli találat.
Hát ez a hely aztán tényleg jól el van dugva, majdnem több idő volt a bejárattól odasétálni, mint a temetőig utazni. De megérte. A rejtésnél pedig mindig azt hiszem, hogy újabb ötletekkel már nem lehet előállni. Hát szerencsére ezúttal is rám cáfoltak.
Jó, amit be akar mutatni ez a láda, na de a láda helye.................. Az elhanyagolt gyereksírok mégis mit mutatnak meg??? Mi közük '56-hoz? 2 méterre a ládától egy 5 napot élt kisgyerek sírja van például, és nagyon közel van a rejtekhez több is. Nekem eléggé kegyeletsértőnek tűnik, hogy nem hagyjuk őket nyugodni.
A rejtés módja meg felettébb morbid.
Jobb lett volna virtuálisnak. Inkább nem is pontozom.
Autóval megálltam a közeli sorompónál. A rejtek felé észrevettem egy temetőgondnokot, gondosan elkerültem. Míg logoltam azon morfondíroztam: mit fogok mondani neki, ha utánam jön... A sírok között turkálok fényképezőgéppel? Na ez egy kicsit elvette a kedvemet, de amúgy a rejtés rendben volt.
Visszarejtés után elsétáltam a Nemzeti Pantheonba, elidőztem Nagy Imre sírjánál is egy kicsit...
Nekem - koromból adódóan - az újratemetés körüli események jutottak eszembe, nem '56.
Köszönöm az élményt!
Megtaláltuk! Gyalogosan sétáltunk át a sírkerten, megíndító volt a kopjafaerdő. A rejtés nagyon találékony, köszönet érte! Érdemes volt rászánni a délutánt. Ide mindenképpen el szerettem volna jutni!
A comos GBGA-10 után kerestem meg ezt a rég halogatott ládát is.
Először mentem a ládához, utána a 301-es parcellához.
A láda könnyen meglett, habár az elhagyott gyermeksírokra vigyázni kell közben.
Az 56-os emlékhelyet is rég szerettem volna megnézni, most sor került végre erre is.
Megtaláltam Köszönjük
A találatban azért nagyobb szerepe volt Dr.Lada kessertársamnak , neki jobb volt a szimata ,gyakorlottabb . Köszönet tanácsiért is . Egyébként nagyszerű rejtés érdemes volt eljönni.
Kerékpáros találat! A temető hátsó részében nem sokkal a láda előtt egy őzike szaladt át előttem az aszfaltúton, mindenre számítottam, de hogy itt őzt lássak arra még kicsit sem. A ládánál összefutottam Dudika kessertársammal, így együtt logoltunk, majd beszélgetve elsétáltunk az 56-os emlékműig és azt is megcsodáltuk.
Ez a 199. ládám...holnap ünneplünk. Bicóval jártunk erre amit nagyon élveztem mert kisgyerek korom óta kb 3x volt canga alattam. Dyannal és keresztlányáékkal jártunk erre. Egyszercsak elhúzott mellettünk csomó rendőrautó, no gondoltuk valami megemlékezés lesz ....de nem ...bombát robbantottak épp előttünk ...buuuummm......így 10 perc várakozás és indulhattunk is tovább...hamar meglett a láda és továbbkerekeztünk a napnyugtába...
Már régóta tervezem ezt a ládát, hiszen szüleim sírjához elég közel esik, de csak most sikerült megszervezni a felkutatását.
Csoportos kerékpározással közelítettük meg a rejteket, nagyon kellemes időben, és már majdnem a célnál voltunk, amikor rendőrautók állták utunkat :) már épp bevallottunk volna mindent, amikor kiderült, hogy csak egy robbantást felügyelnek. Pukk! Épp akkor hallottuk is, amint hatástalanították a nemrég a X. kerületben megtalált lőszert, így már csak 10 percet kellett várnunk és mehettünk is a ládáig. A rejtek szuper, de szerencsére hamar meglett.
leFILelve. [wapon beküldött szöveg]
A ládához és az emlékhelyhez menetben körbeautóztuk a temetőt (240 Ft egyszeri behajtási díj fejében), mert a szakadó esőben a gyerekekkel nem kívántunk bőring ázni.
Meglepően tapasztaltuk, hogy a temető nagy része mennyire gondozatlan, sokhelyen kifejezetten ilyesztő látványt nyújt, ahogy a fák és bokrok között, ami erdőnek tűnik első látásra, egyszercsak előtűnik egy régi fejfa. Hátborzongató.
A különböző nemzeteknek készített, többnyire lezárt és elkerített részek (pl. a török hősök temetője) nagy kontrasztban vannak az egyéb síremlékektől. Gondolatindító.
Húsz éve készülök erre a helyre! Úgy alakult, hogy az újratemetés 20. évfordulója előtt pár nappal az 56-os hősők emlékhelye lett 156. találatom. Nagy nyugalom és béke volt itt szombat délelőtt, remélem a keddi megemlékezés méltóságát sem zavarja majd semmi.
egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI
(Nagy Gáspár)
"Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?"
/Márai/
Nekem e sorok jutottak eszembe.
Köszönöm a rejtést.
Üdv!Hát ezis meglett...egész hamar legyalogoltuk a kilómétereket^^ bementünk az erdőbe,megkerestük a hajlott törzsű fát és ottvolt :)
Gps nélkül gyalog vágtunk neki, nagyon sajnáljuk hogy a többi pontot most nem kerestük fel, nagyon meleg volt, nem volt vizünk,de még biztos visszafogunk térni ide.Köszi a rejtést :))
Ma egy gg mozgó láda miatt jártam arra amit sikerült is begyűjtenem, gondoltam akkor levadászom ezt a ládát is.
De sajnos egy jó nagydarab kutyás őr sétált a környéken. (ahogy néztem állandó lesz ez dolog, mert kocsival parkolt az erdélyi áldozatok faragott emlékműve előtt) Így nem akartam kockáztatni, hogy megkérdezze mit keresek a bozótosban. Kérem a rejtőt fogadja el a megtalálást.
Csendes hely, távol a Köztemetőtől.
A temető elhagyatott, szinte már erdős részein a több évtizede gondozás nélkül hagyott sírok spirituális élményt adnak az arra járónak.
A rejtés gondos.
A temető bejáratánál láttam meg hogy még van 20 percem a zárásig a táv pedig légvonalban 1.8 km. Gyorsan végigfutott az agyamon hogy futópadon fél óra per 5km szokott lenni a távom, de rendesen leizzadva. A térdem sem bír többet. Na most kicsit komolyabb volt a tét, mégiscsak egy ládáról volt szó. :-) Hát nekiiramodtam és gyors jelszófeljegyzéssel csak 5 percet késtem a záróráról, így még éppen nyitva találtam a kaput. Így nekem a terep legalább 4-es volt. :-) Köszi.
Egyébként is szeretem a temető nyugalmát, a történelem, az emberi sorsok súlyát a sokszáz sír között. A 301-es parcellára ez méginkább igaz -emlékezzünk, Magyarország múltjának egy mindmáig lezáratlan, meghatározó korszakára.
A láda rejtése jól sikerült, mégsem kellett sokat keresni. Különös hangulatot adnak a környező, növényzettel befutott sírok. Egyedül azt furcsállom, hogy a nemzeti érzés jelképei helyett sok "bigyó" került a dobozba - vigyetek valamit, ami emlékeztet magyarságunkra.
Elég kellemes kis séta volt keresztül a temetőn. Nagyon a GPS-re hagyatkoztunk és átverekedtük magunkat kesen-kason, amikor 20 méterrel arrébb mellettünk volt egy út is. De azért jó volt, köszönjük a rejtést.
Megtaláltam. Már régóta terveztem, hogy eljövök ide, de most a geocoin miatt jött el az alkalom. Sajnos a coint már nem találtam a ládában.
Mindenesetre köszönet a rejtésért.
Egy hely, amely megérdemel egy geoládát. De ez egy olyan szépen gondozott láda, amely megérdemli a helyet. Köszönjük!
Hoztunk egy geoérmét Londonból, az Arsenal stadion melletti Gillespie Parkból. Az vigye tovább, aki tudja, mit kell tenni vele és tovább is viszi.
Elvittünk egy TB-t, hamarosan folytatja útját.
Sokszor járok itt a temetőben, de ezen a részen még nem voltam. Nem is gondoltam volna, hogy ekkora hatalmas területen fekszik. És rettentő sok nagyon elhanyagolt része van, sajnos.
Mivel a temetóben voltunk, egy gyors drive in-t nem hagytunk ki.
Órákat el lehet tölteni a temetőben és elgondolkodni, ki miért is halt meg, milyen élete lehetett. Addig jó, amig keveset jár ide az ember...
Még autóval is hatalmasnak tűnt ez a temető. Csak ámultunk, hogy mekkora elhagyatott résznek a legtúlsó végébe lettek szegény 56-osok elföldelve.
BigMick, Iza
Temetőlátogatás alkalmával begyalogoltunk Peckessel. Ő morbidnak és kegyeletsértőnek találta a rejtést, emiatt nem is jelenti be a megtalálását.
Az őr igen hálás volt, hogy meghallgattuk a panaszát a koszorú és sírkőtolvajokról. Ez is egy igazi Magyar történet ...
Mérhetetlen az a gonoszság ami az 56-os mártírokat sújtotta. Kár, hogy ilyen a történelmünk, de fontos, hogy mindenki megtanulja a leckét belőle! Ha ezt eléri a láda, már többet tett, mint az általános iskolai történelemtanárom. Ő ugyanis Kádár János halálának évében még azt tanította, hogy a II. világháború után nem történt sok említésre méltó idehaza. Mindezt Nagy Imre szülővárosában.
Temetőlátogatással egybekötött ládázás.
A doboz könnyen meglett, az egyik mécsest meggyújtottuk a 301-es emlékművénél.
A temető ilyenkor ősszel igazán szép, az elhanyagolt-elhagyatott sírok látványa szívszorító!
A szokásos október 23.-i temetőlátogtással összekötve. Kicsit furcsa érzés a temetőben ládát keresni, ezért a rejtés lepontozása. Remélem azért nem egy sírba került a láda.
3 bátyám van ebben a temetőben eltemetve, akikből csecsemőkorukban lett angyalka. Most is odataláltam, a főkaputól egyenesen, majd a kerítés előtt jobbra (a 301-eshez ugye balra kell).
Az aszfaltút végén kiszedtem a bicikli gyereküléséből 3 éves kisfiamat aki ma elkisért ládázni, és gyalog próbáltunk ezen a hajdani úton közelebb jutni, de hamar feladtuk.
A 70-es 80-as években is elég elhagyatott rész volt ez, emlékszem anyám ment elöl egy metszőollóval és vágta le az útra benyúló akácágakat, féltettük a Zsiga fényezését. De akkor még voltak itt sírok. Mivel nem lehetett újra megváltani a 25 éves időszak letelte után, gondolom azóta senki nem járt erre, ezért néz ki így. Most igazán át tudtam érezni anyám történetét, akit egyszer sírgondozás közben jól megijesztett egy őz aki a betonkerítés másik oldalán törte az ágakat, lihegett, majd egy szökkenéssel ugrotta át a kerítést.
Ennyi kitérő után haladtunk tovább a láda felé. A 80-as években nem volt a 301-eshez vezető aszfaltút, sőt, szüleim azt sem tudták hogy milyen közel fekszenek az 56-os kivégzettek, pedig elég "reakciósak" voltak. Most már van út és szépen rendben van tartva az egész környék, le a kalappal.
Voltak látogatók is, de nem sokan.
Bejártuk a 298-ast, épp a napokban olvastam erről egy cikket, hogy milyen vegyes társaság nyugszik itt. Állítólag vannak köztörvényesek is (dehát logikus, anno a börtönből miért is hordták volna kétfelé a kivégzetteket, nekik egyforma volt mind) Egyesek szerint a nemzetvezető is itt porlad Lukács Ferenc álnéven.
Talán ennek az új kutatási hullámnak köszönhető, de a ládaoldal fényképén látható tábla a névsorral el lett távolítva.
Megnéztük még az emlékművet és a szép kopjafákat a 301-esben, a legjobban a litvánoktól kapott fogott meg.
Eszembe jutott még a rendszerváltó optimista hangulat, az újratemetés, most pedig itt tartunk ahol, hogy biztonsági őr kell a temetőkbe.
Bocsánat a hosszú logért, de ritka az ilyen láda ami ennyi érzést hoz ki az emberből, ki kellett írni.
Előszor csak benéztünk ide mert a PDA-n mutatta, hogy van itt láda, de mivel semmit nem tudtunk róla, így nem leltük meg. Másodszorra viszont rögtön láttuk a rejteket és jó kis ládának tartom. Igen, fel kell készülni előre mit is keres az ember, hisz azt se tudtuk először virtuális e vagy hagyományos. A temetőben az anyai dédszüleim nyugszanak, rájuk emlékeztem.
Már régóta szerettem volna eljönni ide. Zárás előtt nem sokkal érkeztem. Biciklivel mentem a helyszínre. Közben rengeteg sírhelyet láttam az erdőben, a bokrok között. Elgondolkoztam, hogy mennyi elhagyatott sírhely van itt. Melyiknek, milyen története lehet és miért is vannak így elhanyagolva. A ládánál kicsit filóztam merről is menjek, majd a sírokra vigyázva megtaláltam. Ezután mentem a sírokhoz. Bejártam a környéket. Méláztam, vajon miért pont itt, a temető legeldugotabb helyén is van. Rendezett a környék, de hát miért is ne lenne rendezett. Megnéztem a kik és mikor voltak itt eltemetve, jó néhány ismerős név volt köztük. Majd lassan elindultam a kijárat felé. Közben pedig sok érdekes emléket láttam. Jól elszaladt az idő. Már rég bezárt a temető mire a kijárathoz értem.
Kellemes kerékpározás keretén belül megleltem a ládát. Igaz odafele a temetőben egy rossz útra tévedtem, és egy kb. több évtizede elhagyott ösvényen tekertem végig, de ez nem jelentett akadályt. :)
Egy biztos, hangulata van ennek a helynek.
Köszönöm a rejtést!
Geri 89
Ez úgy ahogy van nagyon bizarr, mondhatnám perverz! Bozóttal benőtt, elhanyagolt és elfelejtett sírok között egy kiváló rejtés! Ki tudja kiken tapostam keresztül, legalább nem unatkoztak........ Én a hely szellemisége és a felkeresendő pontok miatt egy virtuális ládát tettem volna ide.
" hol sírjaink domborulnak.
unokáink leborulmak.." ???.. akkor ,ha nem lesz ilyen nagy sár és sok szúrós ,vizes bozót a sírunk körül!
Munkatársunk barátunk temetésére jöttünk.
Köszönet Pilis 50 nek ,beírárásnak és fotóinak ,átöltözve kerestük meg a ládát. Három mécsest raktunk bele a ládába,gyújtsátok meg valahol,most esik az esső.. 380. látiogatók voltunk.
1978-ban voltam itt először a "nagyfesz" vezeték alatt számolva a lépteket a kerítéstől is, azóta már sokszor ,minden egyre szebb lesz a hősök parcelláiban..
1978-ban törött fehér márványlapon a főldön, orgonabokor melett, egy sírról letört beton galanb a márványlapon. Akkor még lovas rendörök kószátak errefelé ,most csak egy bisztonsági őr az autójából figyelt.
Márványlapot felvéve ,túloldalán szenes fadarabbal volt ráírva : Itt nyúgszik törvényes miniszterelnökünk N. I.
Ma ismét egyel kevesebben élünk ,kik látták qz első síremléket!
Köszönet a jelölőnek és a "szadista" láda telpítőnek!
Éppen, hogy megtaláltam. Sajnos nem volt időm a 301-es parcellát közelebbről megnézni. A temető bejáratánál egy vagyonvédelmi ellenőr megállított. Sajnos a temetőbe szakadó esőben érkeztem.
- törölt user - 2008.04.27 19:15 - Megtaláltam - szerkesztés
Bicóval mentem, egyedül. Elhagyatott, kicsit félelmetes környezet után nem gondoltam hogy lesz még valami. De a 301-es parcellánál szép a kialakítás. A temető munkatársai épp a sarokban "dolgoztak", az autóból üvöltették a zenét. De mikor megláttak, lehalkították azt, és pár perc múlva beültek a kocsijukba és elhajtottak. A láda keresésénél nem hittem a szememnek, hogy "ebben a dzsindzsában kéne keresni?!" Mert hogy a fű nagyon magas. Ezért rémisztő volt, mikor sírra léptem. Brrrrr. Ajánlom az aszfaltozott út felől a megkeresést. Innen nagyapám sírjához mentem. Köszönöm a rejtést
Nagyon tetszett a rejtés és megható volt a sétaa 301-es parcellában, most jártunk itt először. Csak a farkaskutyás őr jelenléte volt eléggé zavaró, az előző bejegyzések miatt csak lopva mertem fotózni.
Sírbeültetés után eljöttünk megkeresni ezt a ládát Nagymamámmal meg Tesóimmal. A Mama találta meg, neki ez volt az első ládája, de sosem késő elkezdeni (idén lesz 82éves)! :)
Íróeszköz hiányzik belőle, aki menne arra, és tud vinni, tegye meg! Sajnos, mi nem tudtuk otthagyni az Öcsémnél lévő tollat. Illetve jelezném, hogy a logbook is kezd betelni, asszem 1-2lap van még szabadon.
Délutáni közös ládázás G(Dzsí) és olahtamas társaságában, egy temetőbeli, kb. 4 km-es gyaloglat keretében. Aztán, hogy oldjuk a sok sír okozta nyomasztó hangulatot, mentünk -továbbra is két lábon- Pestszentlőrinc-Erzsébettelepre borlerakat-látogatásra és a villányi Ősi Pincészet termékpalettájának végigkóstolására.
A 301-es parcellánál 13 éve jártam utoljára. Egyszerre zord a kép, mivel tudjuk, miért és miért ide és miért ebben formában nyugszanak itt, és egyszerre mutat erőt az egész, mivel akkor arccal, most arctalanul alkotnak közösséget.
Megindító volt a temetőben megnézni az áldozatok sírhelyeit... néhány elfújt koszorút és virágot visszatettünk a helyére és tisztelettel adóztunk a mártírok előtt...
Autóval mentünk be a temető területére és még így is szép hosszú út volt... megindítóak a nemzeti kegyhely emlékei... örülök, hogy a sok híradást követően személyesen is eljutottam ide...köszönet a rejtésért!
Jó kis séta volt a bejárattól, főleg úgy hogy még a szeméttelepet is megkerültem "rövidítés" szándékával... De megérte. Mindent szépen végigjártam, hátborzongató érzés volt... Kösz a rejtést!
A főbejáratnál tettük le az autót, onnan besétáltunk - szép idő, kellemes séta időnként borzongató helyekkel (a fákkal és gazzal sűrűn benőtt 1800-as évek beli sírok kicsit "holnapután" hangulatúak...)
Szépen redben van a 301-es parcella. Nekem egy kicsit morbid, hogy ilyen helyen van láda. De azért nem hagytuk ki. Látogatásunknak ma eggyel több okka volt.
ELFTÁSAK visszajöttünk! Az nem úgy van! Hogy valaki csak úgy lefényképez. Itt! Nálunk! Mint régen, most sem lehet . . . . --- Odajött a 3 tagbaszakadt közül az egyik, és igen jólviselkedve, tisztelettudóan megkért, hogy ne fényképezzek, tegyem el. Igen sehol, az egész temetőben nem, máshol sem, csak a Temető Igazgatóság engedélyével szabad. Az, hogy kivégezni szabad volt-e, azt nem tudja de fényképezni csak az újságíróknak szabad, nekem hiába van a Minisztertanácstól, akkor sem. Passz. Így szegény Lukács Ferenc kivégzettet sem fotózhattam le, pedig Ö eléggé vitatott halott mostanában. Mondtam, ha Kádárt így, két autó+három erős, - feketében, akkor most nem kellene úgy keresni, (vagy talán még most is élne). Nagyon rendes volt, mert annakidején mindjárt a gépet, meg a benne lévő filmet akarták. Hiába mondtam, hogy Nagy Imrét a közvetlen kollégám hozta ide (még egyetemista korában) a fogház hátsó kapujától kiskocsin, nem hatotta meg. Ezután egy mélabús sétát tettem kifelé.
Született pesti létemre itt sem jártam még. Nagyon szép időben épp csak egy félórám volt beugrani, de megérte. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen nagy ez a temető. Jó rejtés, szép, bár szomorú hely, köszönet érte.
Fiam tanítási szünnapjának második ládája - ráérzett az ízére nagyon:)
Rég készültem már a 301-es felkeresésére - örülök, hogy ide is szólt egy rejtés, köszönet érte. (Csak azokat a gyereksírokat, csak azokat tudnám feledni.)
Nagyon sokat hallottunk már a 301-es parcelláról, ám személyesen a mai napig még nem jártunk itt. Ma viszont alaposan bejártuk, igaz az út túlnyomó részét kocsival tettük meg. Nem is gondoltuk, hogy milyen nagy ez a temető, s azt sem, hogy mennyire szépen karban tartott a 301-es parcella. Tetszett a rejtés is. Köszönjük a rejtést!
Képek később!
Jó ide jönni és elmélkedni a múlton. Köszönöm a rejtést, egy okkal több volt a látogatásra. A helynek szelleme van, ami megfog és elszomorít. A múltat pedig most és főleg ilyen röviden ne minősítsük.
Könnyen meglett, kifelé egy zöld Peageot tulajdonosa nagyon megnézett, hogy mit csinálok a bokrok között!? Visszafelé minden látnivalót megnéztem, és az említett kocsit egy őrház mellett láttam, biztos ellenőrző körjáraton volt.
Visszafelé már kissé barátságtalan volt egyedül a kihalt temető, de a naplemente annál szebb volt!
Érdekes végigjárni a temetőt... Különös volt a török katonai sírkert - sosem hallotunk róla korábban, érdekesek a régi családi sírboltok, a moszlim sírok környéke, és azt sem gondoltuk, h ekkora szabad területek vannak... A láda könnyen meglett, bár úgy tűnt egy kicsit zavarba hoztuk az előző kesserteamet az érkezésünkkel... nagy hétvégi forgalom... ;-)
Délután mentünk ki megemlékezni, mécsest gyújtani szeretteinknek.
Ezután sétáltunk el a 301-es parcellához. Jó hosszú séta volt, el is szaladt az idő, így elég gyorsan logoltunk ahhoz, hogy elfelejtsem megnézni a jeszót :( Félúton kifelé jutott eszembe, de már sötétedett így nem fordultunk vissza... Fergal Frog TB-t elhoztuk.
A rejtés tetszett, bár inkább "geourna" mint "geokripta". Az álcázás azonban a szokásos 36 darab faág, párhuzamosan a rejtekre fektetve, mint egy rőzserakás, messziről virítóan. CD-t betettem, nem vettem ki semmit.A "geournából" kiszedtem a szemetet, faleveleket és a földet, az ágakat odébbraktam és a dobozt avarral gondosan, a lehetőségekhez mérten visszarejtettem.
Sajnos a Geokerék már nem volt a rejtekben és a logbookba sem volt beírva sem a barakás sem a kivétel.
Nagyon jó a rejtek, nagyon tetszett.
Pont megtaláláskor kezdett esni a havaseső, amiből szép kis hóréteg alakult ki ma estére.
Ide gurult a geokerék
A rifi71 által említett tölténydobozt eltávolítottuk a ládából.
Ezúttal Matyi nem jött, nem neki való. Anyukámmal jöttünk ki a nagyi sírját rendbetenni és a szép időben elsétáltunk a 301-hez. A láda is gyorsan meglett. Véletlenül alakult így, de épp ez lett az 56. találatom. Köszi. RiFi [wapon beküldött szöveg]
* * * * *
Nagyon elfáradtunk, hosszú volt gyalogosan, de még sosem voltunk a temető e távoli zugában. Láttuk a mártírok kopjafáit: Nagy Imre, Maléter Pál, Mansfeld Péter, Mindszenty bíboros, hogy az ismertebb neveket említsem. Lehetett érezni a hely szellemét... Nagy Imre sírjánál mi is gyújtottunk egy mécsest, a közeli képen a fotó feletti piros a miénk. A Székely kapu nagyon szép alkotás.
Nagyon nagy tiszteletlenségnek tartom, hogy az egyik kessertársunk egy légpuskatöltények tárolására szolgáló fémdobozt hagyott a ládában szuvenírként. És éppen ebben a ládában...
A képeket csak telefonnal tudtam készíteni, mert nem volt nálam digifotógép.
Már egyszer próbáltuk, de nem lett meg. 3kor indultunk otthonról. Először a szoróparcellához mentünk. Szép kis séta volt. A temetoben rengetegen voltak, foleg kocsisok. Mire a dobozhoz értünk már sötétedet. A kapu közelében teljes sötétség volt.
Chubby nagypapájának a sírja előtt még megkerestük a ládát. Nem volt nehéz megtalálni. Rengeteg autós volt, mondhatnám azt is, hogy egymás hegyén hátán. Köszönjük a rejtést.
Kellemes sétát tettem egyedül a temetői fasoron.
Amennyire lehet egy temetőt gyönyörűnek titulálni, ez annyira az volt. Javaslom a gyalogos megközelítést, bár autóval 240.- Ft.-ért a ládáig is mehetünk.
Ami nem igazán tetszett, hogy -szinte- a sírokon kell taposni a láda közvetlen-közelében.
A ládába betettem a:George Bush the Bug TB-et. (A logolási probléma megoldódott a tulajdonossal váltott e-mail útján. Mostmár "hivatalosan" is ebben a ládában van!)
Köszönöm!
2007. 5. 13.-án már egyszer megtaláltam, de ma újra meglátogattam ezt a ládát. Ennek oka egy kb. 2 héttel ezelőtti ládázásig nyúlik vissza, amikor is a GCkgat-nál találtam egy nemzetközi TB leírását, de magát a TB-t nem. Rövid nyomozással kiderült, hogy a Doc névre hallgató TB-t egy társunk vitte el. Mivel közös ládázásra nem találtunk megfelelő időpontot, abban egyeztünk meg, hogy miután a TB-t visszarejti ebbe a -lakóhelyemhez igen közeli- ládába, röviddel ezt követően kiveszem és a legközelebbi alkalommal egy com-os ládába -immár a leírással együtt- újrarejtem. Amint ez megtörténik, kiegészítem ezt a logot a rejtés helyével.
Kicsit elhanyagolt a temetőnek ezen területe, de az 1956-os emlékpark szép. Éppen megemlékezés volt az egyik részen, így eléggé nagy forgalom mellett sikerült a keresést megejteni. A ládában elhelyeztem egy TB-t, Doc-ot.
Temetői napot tartottunk, a saját vonatkozású kegyhelytől már csak egy gondolat volt a 301-es parcella.
Szomorú és nagyon megrázó ez a kis zöld mező, amit mindenkinek látnia kellene!
Nagyon megindító a sok kopjafa, a jeltelen sírok, főleg ha belegondolunk, hogy mi történhetett akkor...
Már úton a láda felé többször eszembe jutott, vajon mennyire jó ötlet ide valódi ládát rejteni... de végülis miért ne.
Pár éve már jártam itt, most a láda hozott vissza, s ha már ezért, akkor megérte.
Anya & Lencsi
Kezdjük a bejárattól. Ha eltekintünk a síroktól, egy csodálatos, békebeli korzón is képzelhetjük magunkat. Az árnyas platánok végeláthatatlanul hosszú sora alatt babakocsis fiatalasszonyok, nénik, bácsik sétálgatnak (kávézó is van közvetlenül a bejárat mellett). Senki nem rohan, a nyugalom átitatja az ember lelkét. Csak azok a fránya sírok...
Szerencsésebb országokban az ilyen helyek például kastélyok mellett találhatók, a jelenség a Versailles-i kastély kertjére emlékeztet picit. Természetesen csak akkor, ha az ember szemellenzősen mászkál, mint egy ló. És persze nincsenek formára nyírott bokrok sem. Szökőkút sem. Semmi sem :)
Biciklivel mentünk ki. Az igen kellemes, ferdén tűző délutáni napsugarak is igyekeztek csökkenteni a "halál völgye" érzést. A 301-es parcella felé a verszáj-fíling alábbhagy, hisz elérkezünk a magára hagyott vadonba, ahol a sűrűben ráadásul egy-egy félretolt fedelű romos sír is megbúvik, lakója nyilván éppen portyázik valahol. Omladozó, giccses szobrokban sincs hiány. A táblákat követve a dzsumbuj után ismét gyönyörűen karbantartott rész következik, az emlékhely. Ha lehet ilyet mondani, "lenyűgöző" látvány a sok kopjafa a lemenő nap fényében. A gyepet egyenletesen becsíkozza a sok-sok párhuzamos árnyék. Fotogén. Nem volt nálunk fotómasina.
A rejtés, ha lehet, tökéletes. Épeszű paranoiás nem megy be magától oda, ahol a láda rejtőzik. Egy elhagyott sír mellett turkálni a földet! Brr!
Szégyen és gyalázat, hogy e ládika nélkül, talán sosem jöttünk volna el ide.
Ma a közelgő ünnep, és persze a rejtés kapcsán sorra kerítettük ezt a már nagyon időszerű látogatást.
Keringtünk egy picit, mivel először mi is hátulról kerestük. Végül a főbejáraton át jutottunk be.
Jó lett volna egy ajánlott parkoló említése, egyebek tekintetében remek a web.
A temető mérete lenyűgöző volt számunkra!
A gyerekek megkapták az eddig hiányzó infókat az itt örök álmukat alvó hősökről, és a kapcsolódó történelmi háttérről.
Mindhárom parcellát végigsétáltuk, kerestük az ismerős neveket, és emlékeztünk...
A Székely kapun, természetesen átléptünk !
Az 50. ládánkat szerettük volna különlegessel ünnepelni, hát sikerült!
"Örülök", hogy eljöttünk! A hangulatra leginkább a tiszteletteljes csendet tudnán mondani... kívül és belül a lélekben is, végig sétálva a leírt pontokon! Nem volt rajtunk kívül senki itt, lehetett a saját gondolatainkra, érzéseinkre figyelni. A ládánál a gyermeksírok mellett, a szokatlanul puha talaj végképp tudatosítja, hogy temetőben jársz.
Gyertek a főbejáraton át, a 301-es parcellánál bőven van parkolási lehetőség, ha autóval jöttök.
A rejtö ajánlása szerint biciklivel mentünk, és elöször a temetö hátso része felé kerültünk, ahonnan már csak kb. 200m volt a láda. Biztunk benne, hogy csak lesz egy kapu, vagy legalább egy lyuk a keritésen. (Erre is, mint annyi más helyen, rengeteg a szemét ) De nem volt szerencsénk, igy a temetöt megkerülve vissza kellett menni a föbejáratig, utána már sima ügy volt. A parcellák szépen rendben vannak tartva, az emlékmü viszont nem tetszett. Sok siron most is friss virág volt, vagy mécses égett.
Kifelé nem a föuton mentünk, és további érdekes dolgokat láttunk, mint az elsö világháboruban elesett török katonák parcellája, illetve török-arab-kinai vegyes parcella.
Köszi a rejtést. Szép "túra" volt. Sosem hittem volna, hogy mekkora ez a temető.
FIGYELEM! Aki esetleg iGo-val próbálkozik: nekem az iGo 660 méterrel arréb tervezett, mint a GPS Tuner... Ezen kívül a füzetben a hosszúság 133-ra végződik, itt az oldalon meg 136-ra...
Kedves rejtők: Esetleg, ha aktualizáltok, a behajtás már 240...
Bekötött szemmel is kitalálnék már a parcellába... de Keletről az iGo-val ne! Neki nem akadály a betontorlasz, a kerítés, az autónak igen...
A Helyet látni kell! A láda után kutatva a hatéves Kisbencével, gyereksírokat kerülgetve, azok feliratait fürkészve... nos, van egy kis "mellékíze" a dolognak...
De a ládafészek maga, az profi!
Egyedül látogattam meg a ládát, az utolsó 500 méteren a temető elhagyatottabb részén elég furcsa érzésem volt. Aztán megláttam a 301-es parcellát, és meglett a láda is különösebb nehézségek nélkül. A logbookban viszont elírtam a dátumot. Murus
Mindenképpen figyelemre méltó, úgy a hely mondanivalója és szellemisége miatt, mint a rejtek igényessége és elhelyezése miatt!
Méltó 100.-ik megtalálásnak, hálás köszönet érte a rejtőnek!
Ezt a helyet ládától függetlenül is mindenképpen fel szerettem volna keresni. Végre alkalom nyílt rá, aminek nagyon örülök. Szedtünk némi szemetet is hősi halottaink sírjai környékén. Egyébként szépen karbantartott terület, nagyon rendezett sorokban állnak a kopjafák. A félhomályban alig találtam meg a leírásban említett feliratot a székelykapun. De azért az is meglett.
Hatalmas sírkert, el lehet veszni benne. Emlékeztet a Fiumei úti temetőre. A ládát hamar megtaláltuk, ötletes a rejtés jellege.
Azért a Fiumei-sírkertben szimpatikusabb volt a fal tövében, a síroktól távolabb elhelyezett láda, de a 301-es parcella mindenképpen megérdemel egy ilyen típusú figyelem felkeltést is.
Többször is voltam ennél a parcellánál már, de így, hogy ládát is kereshettem, sokkal érdekesebb volt. Bár van egy emléktábla, ami minden egyes alkalommal magával ragad, és elgondolkoztat. Csináltam róla fotót is.
Na de visszatérve a rejtésre, nagyon ötletes és "jó" helyen volt. A környező sírok kicsit szomorúvá teszik az embert, de hát a múlt már csak ilyen. Mindenkinek ajánlom ezt a ládát! Köszönjük a rejtést!
Boncolási gyakorlat után a kórházból ide jöttem... ahogy mások is, csak őket hozzák... Szóval volt időm gondolkodni mindenféléről. Nem sejtettem, hogy van olyan temető Magyarországon, ahol több kilométert lehet fényes nappal úgy sétálni, hogy élő embert nem látni.
Nem igazán tetszik a temetőbe rejtés (de ez egyéni problem), viszont a rejtek becsülettel volt kiépítve, a lehetőségek közt legjobban. És igen, ide tényleg el kell egyszer jönni magyar szívvel...
Érdekes volt még a szépen karbantartott díszparcellák, locsolt emlékhelyek közt ráakadni a "nincstelenek" sírjaira: rengeteg léckereszt, a név-évszám rajtuk, szorosan összezsúfolva, mindenféle korú felebarátunk nyughelye. És itt is találni azért 1-2 virágszálat...
Köszönöm a rejtést!
A javaslatnak megfelelően kerékpárral sikerült a temető egy részét bejárni (a Fiumei úton ezt nem engedik). Különös élmény volt a temető egymástól teljesen eltérő állapotú részeit látni. Az 56-os rész most már méltó az emlékezésre, de a körülötte kialakult "erdő" jól mutatja, hogy tűnteti el a természet az emberi tevékenység nyomait.
Némileg extrém módon megközelítve, kerítésen át a temető ÉK sarkából. Megrázó volt rögtön szembesülni a véget nem érő raszterbe rendezett jeltelen kopjafákkal és kis márványtáblákkal, amelyek megannyi 20-25, 50 éves be nem teljesedett életre emlékeztet. Csupa, csupa férfi, lehet, hogy ha nők uralnák a világot, akkor jobb lenne?!
A ferde fa tényleg sokat segít, de én még felhívnám a figyelmet egy kis szoborral díszített kis sírra, ami a cachetől úgy 3 méterre van.
Megtaláltuk. lacc javaslatára biciklivel mentünk a temetőn belül. Addig a csomagtartóban lapultak a cangák. Jó volt két év után nyeregbe szállni és rájönni újból, hogy ez milyen jó. A láda le van rabolva.Az emlékezés
is ránk fért. Köszönjük.
Nagy büszkeségünkre GPS nélkül találtuk meg. Nagyon szép volt a temetőben a sok kopjafa és jó volt végre látni Nagy Imre sírját. A láda nélkül lehet még sokáig nem jutottunk volna el ide.
Fantasztikus orgona illat volt az egész temetőben, most virágoznak.
Évtizedekig itt jártunk el mellette. Utoljára decemberben voltam itt, amikor egy nálam fiatalabb barátomat temettük. Akkor érthetően nem álltam neki a keresésnek. Kicsit disszonáns a temető. A használatban lévő részeket az évek/évtizedek óta nem látogatott parcellák követik, végül jön a három, különös gonddal kezelt parcella: a Nemzeti Pantheon. Másrészt: a bejáratnál, a feltámadást szimbolizáló Főnix mögött a kommunizmus eszméjében élők sírjai láthatók, míg a "rendszer ellen ügyködők" sírjai a temető leghátsó szegletében domborulnak. Nagyon hátborzongató a Nemzeti Pantheon szabályos alakzatban lévő fejfái. Aki ismeri a Metallica Masters of puppets albumának borítóját, az tudja, hogyan értem. A hely szelleme szinte ott kísért a sírok között. Az emlékművek, emléktáblák méltóképp őrzik mindazok neveit, akik a rendszer elsöpört útjából. A láda könnyen előkerült. Picúr jött velem.
Szerintem ezt a helyet mindenkinek fel kell keresni legalább egyszer. Nekem most munka előtti volt egy szabad órán, gondoltam induljon a kess. Sajnos a GPS otthon maradt, nem is számítottam rá, hogy lesz ládázásra időm, de nekivágtam wap leírás, otthoni segítség (képek elmesélése) és elefántcsapás keresés segítségével. Nos a temetőben végig kitáblázták a 301-es parcella megközelítését, könnyen megtalálható. A kevésbé forgalmas hely, és a kegyelet alapján arra gondoltam, hogy a közlekedési utak közelében lehet a láda. Az erdőbe induló ösvényeket végigjártam, keresve a görbe fát. A végére meg is lett. Naná, hogy a végére, ha meglett, minek kerestem volna tovább? A láda körül több rejtekimitációt is kialakítottak vicces kedvűek, de ezt nem lehet igazán komolyan venni. A közelben az 5 napos csecsemő emléke valóban megható.
Szerintem a fiammal egyszer még visszajövök, lássa ő is ezt a helyet. Ha nem lett volna a láda, a megkeresés is "majd"-ra maradt volna. Köszönet a rejtőknek.
Ha bárki nem a bejárat felől érkezik akkor nyugodtan ugorja át a kerítést.Bejárat felől kb 1,7-1,8 km gyalog vagy autóval.Anni változás történt még hogy az autóval behajtás 240Ft-lett.
Közös találat MataPetivel.
Most jártam itt először, nem fogott meg annyira a hely hangulata, mint szerettem volna, de ide feltétlenül láda kellett. A rejtés ötletes, sokat tanultam belőle.
Még sosem jártunk itt. A temető eleje nagyon hajaz a fiumeire...
Megrázó volt a láda környezetében található sok csecsemősír.
A temetőben összefutottunk Cookie-ékkal.
ALI P-t kivettük, és a hét végén a hegyekbe utazik. (látva a problémákat: természetesen bejelentve a megtalálás, és az új hely (GCSZEK) is a geocaching.com-on)
Szerintem semmi gond a hellyel. Napsütés, csend és nyugalom! Nem találkoztam senkivel a hátsó részen, teljesen ideális hely. Attól, hogy sírok vannak nem nyomasztó és nem is morbid. Inkább elgondolkodik az ember az életről, hogy milyen fura az egész. Dolgozunk, küzdünk egy életen át, aztán egyszercsak HELLÓ! Utána meg ott gereblyézik felettünk a kavicsokat...
Ügyintézés folytán keveredtem Kőbányára, gondoltam, megjutalmazom magam egy kis munka előtti kesseléssel. :) Bicajjal mentem és nem is bántam meg. Gyerekkoromban jártam utoljára bent. Tényleg óriási az Újköztemető. Az '56-os parcellák pedig nagyon szépen vannak gondozva. A rejtés is tökéletes. Köszi!
Minden nap elmegyek előtte, itt lakom tőle pár száz méterre, bent mégsem jártam még, lenyűgözőek a méretei a temetőnek, meglepetésünkre még egy róka is átsétált előttünk, velünk mit sem törődve, a parcella szép, gondozott, körülötte viszont mintha a természet vette volna át az uralmat, burjánzik az erdő. A láda könnyen meglett, de jó és gondos a rejtés, aki nem tudatosan keresi, nemigen bukkan rá.
A nem tul jo idore valo tekintettel ugy dontottunk, a maradek pesti ladak kozul keresunk fel nehanyat.
A 301-es parcellat mar egyszer korabban is megkerestuk, de akkor rankesteledett, es nem talaltuk meg a ladat. Most ujbol nekivagtunk, ezuttal tobb sikerrel.
A parcella nagyon szepen rendbe lett teve, erdekes a kontraszt a kornyezo elhanyagolt parcellakkal. Gondolom, a rendszervaltas elott a 301-es parcella sem volt kulonb...
Régen jártam itt, jó volt újra eljönni és töltekezni a hely egyszerre fennkölt és szomorú-emlékező hangulatával. Itt is megdöbbentő, hogy mennyi a nem karbantartott sírkőtemető (mint a fiumeiben). És kifelé menet a hullaipar is megdöbbentő - a virágárusok még elmennek, de a sírkőmívesek, akik egymásmellett állnak, szinte becsábítanak, virul a versenyszellem... az egyik ilyen udvarban az egyik sírkőre már alapból rá volt írva, hogy "anyukám, apukám". Hát nem morbid? Vehetsz nekik egy sírt húsvétra! Ne féljetek, jön a feltámadás!
Fontos történelmi emlék szépen rendben tartva. Ugyanakkor kételkedem benne, hogy egy temetőben van-e létjogosultsága egy valódi ládának. Főleg sírok között. Most gondoljunk bele, hogy szerettünk sírja körül a földben turkáló alakokat pillantunk meg. Hogy vélekednénk az esetről?
Délelőtti túránk következő állomása volt; a rejtés tökéletes, a helyszín magáért beszél. A ládáig és vissza volt idő gondolkodni, elmélkedni egy kicsit.
Másodszorra próbálkoztam...az első igen emlékezetes volt:)
Most persze azonnal meglett...a rejtek télleg remek. Kora délelőtt alig volt vki a temetőben, errefele pedig egy lélek sem. Kaputól kapuig egy óra alatt megjártam gyalog, nem vészes a távolság.
Ez a 88. találatom, de az első, amire az értékelésem (5, 5, 5). Nagyon fontos és elgondolkodtató hely, mindenkinek el kéne ide jönnie egyszer életében! Kár, hogy ilyen nehezen megközelíthető helyen van. A láda rejtése is jó, a leírás is, nagyon örültem neki! Igaz, hogy néhány óra múlva kezdődött az algebravizsgám az ELTÉ-n, de valahogy nagyobb kedvem volt ládát keresni :)
[utólagos kiegészítés: ekkor még nem Zerind vezér voltam, hanem Warszawa]
Nagyon MORBID. Az ember ahoz hogy megtalálja sírokon mászkál. Biztos voltam benne , mert az az egész terület televolt sírral. A rejtés rendkívül jó volt, még igy is hogy futkosott a hátamon a hideg
Kellemes seta.Kocsival mentunk be, amit nem bantunk meg.Gyalog nagyon messze van a bejarattol.Nem sok emberrel talalkoztunk.Azon gondolkodtam, hogy nem lehetne nyitni egy masodik bejaratot is a temetobe? A rejtes otletes volt.
OK - elképesztő a ládában található, ajándéknak nevezett szemétkupac. Kicsit lomtalanítottam, legszívesebben mindent kiszedtem volna. Meg összegyűjtöttem valamelyik édesszájú kesser után a negrós papírkákat a környéken.
Köszi a rejtést!
Nagyon szépen karbantartott park. Ahogy közeledtem felé, nem sok jóval kecsegtetett a környék, de aztán feltűnt ez a kis "sziget". Úgy érzem, ez méltó emlékmű az 56-os áldozatoknak. Köszönöm, hogy láthattam.
A rejtés módja nagyon tetszett!
Destinyt már nem találtam...
Mai 3. ládám lett volna, ha megtalálom. Gyalog indultam a főbejárattól, de a végén megbántam. Hosszú gyaloglás az aszfalton. Az elején még van látnivaló, de a végefele sehol egy lélek. Szerencsére később jött egy autó, egy idősebb nénivel és bácsival.és megkértem h vigyenek vissza a főkapuig. Csakhogy észrevettem h elveszett a gps-em...Nagy keresgélés a bokrok között, még a néni is segített keresni, mert szerencsés ember, ahogy ő mondta. Végül én találtam meg. Utána majdnem hazáig hoztak. Mint kiderült Belgiumban élnek, és 56-ban mentek ki. A néni édesapja a harcokban halt meg, a táblán fent is van a neve. Minden évben eljönnek Budapestre és körbejárják a régi kedves helyeket. Engem a bácsi gyerekkori lakásáig vittek. Nagyon szép élmény volt velük beszélgetni, úközben minden épületről mondtak vmit.
Nagyon jó rejtés, de a sírok miatt körültekintően kell keresni!
Eddig nem tudtam, hogy vitéz Somogyváry Gyula, alias Gyula diák is itt nyugszik a 301-es parcellában. Nagyon szeretem az írásait, pláne hogy most már ki is adják.
Második centenáriumi megtalálás. Már egy ideje elhatároztuk, hogy 200. ládánk megtalálását 2006 novemberében a 301-es parcella meglátogatásával kötjük össze. Bár a múlt vasárnap is együtt volt a "csapatunk", de a Műcsarnok 56-os kiállításának megtekintése után egy kiadós eső elriasztott minket ettől. A kereséseket a héten ezért szüneteltettük, most szombaton pedig újra nekiindultunk. Sajnos Kati dolgozott, Ágota, valamint orvosprofesszor barátunk és felesége egészítette most ki a "kemény magot". Kék ég, ragyogó napsütés, tavaszi idő, ki hinné, hogy már a tél kapujában állunk! Ismerős neveket böngésztünk, miközben egy nyomasztó korszakra emlékeztünk. A szomszédos szeméttárolóban az 50. évfordulóra emlékezők koszorúi, rajtuk sok-sok piros-fehér-zöld szalag. A ládáról majdnem megfeledkeztünk. Kár lett volna, mert jó a rejtése.
Szégyen és gyalázat de még eddig nem voltam itt.
Torokszorító érzés sétálni és nézni a hősök nyughelyeit, akik mind mind példaképek és akik tanuságot tettek az életről. Talán nem itt tartana a magyar , ha nem ölik meg őket!
Köszönjük a rejtést!
Temetői látogatással kötöttük egybe a láda megkeresését. A 301-es parcellát régebben már meglátogattuk, azért most is tettünk egy kis sétát a sötétben világító mécsesek között. Az orrunkig is alig láttunk, de a ádát így is könnyen megleltük, s nagyon ötletes a geokripta kivitelezése.
Köszönjük a rejtést.
Ma elmentünk temetőzni. Először a lélekharanghoz mentünk el meggyújtani a mécsest. Aztán elindultunk a láda irányába. Már félhomály volt. Mamám nem jött velünk megkeresni a ládát. Így csak én, húgom, anyukám, apukám, nagybátyjám Laci és barátnőjével Edinával vágtunk neki. Minden jól ment. Izgi volt. Egyszercsak elértük a porlasztót. Mentünk tovább egyre elhagyatottabb volt minden, csak a mécsesek világítottak és a GPS. Egyszercsak vége a betonútnak és erdő van elöttünk és csak egy földút ment keresztül rajta... Hátborzóngató volt ott menni a fák között egy-egy sír... Ilyesztő... Már csak 400 méter... és kiérünk! Előre a földuton egyre szemetesebb minden nagy keréknyomok. Minden tiszta szemét. Ide vagy szemetet hord a temető vagy lehet, hogy talajt egyengetnek, hogy kiterjeszkedhessen a temető. Mindegy anyám beparázott és nem engedett senkit el a "szeméttelepen " túlra pedig csak 200 méterre van a láda!!! Na mindegy.. ki mer az anyjával ellenkezni (ki tud)? Visszamegyünk. Visszafelé Edinát ilyestgetjük, jó móka.
Kérlek fogadd el a megtalálást, mert nem hiszem hogy visszasikerül anyámat rángatni oda!
(Mellékeltem egy tracklogot bizonyítékként, hogy elmentünk)
Hátborzongatóan hangulatos része ez a terület a temetőnek, csupa borostyánnal befutott elhagyatott parcella, csend, nyugalom... Jól esett ott távol lenni a városi nyüzsgéstől, feltöltődik az ember.
És újabb példáját láttuk egy nagyon ötletes rejtésnek!
Ügyes rejtés volt, a doboz-lábas kombo időtálló lesz várhatóan. A főbejárattól elég messze van és nem érdemes követni a jelzéseket mert az autókra van optimalizálva, a gps-e hagyatkozva légvonalban gyorsabb ;-). Visszafelé menet a temetőben vmi román-magyar közös katonai ceremóniába botlottunk díszőrséggel, miegymással...
Köszönjük a rejtést!
Kivételesen most nem csak apukámat látogattam meg a temetőben. Bringával már máskor is jártam a temető hátsó részében, akkor jól megkergettek a bokorból rámtörő kutyák, így most igen félve tekertem arra a részre. De most megúsztam.
Így az ötvenedik évforduló környékén elérkezettnek láttuk az időt, hogy ezt a lakóhelyünkhöz közel eső nevezetes ládát "levadásszuk". A 301-es parcellánál nagyon szép környezetet hoznak létre, olvastuk hogy ez rekonstrukció. Ahogy elnézem, ezzel kivételesen időben elkészülnek és egy hónap múlva a hely jelentőségéhez méltó környezetben lehet emlékezni, ünnepelni. Köszönjük a rejtést.
Kertészeti és általános felújítás alatt a 298, 300 és 301-es parcellák, de ez nem zavarta a megtalálást. A ládát rejtő ládába már beköltöztek a téli álomra vágyók (cincér, futrinka, stb.).
Mivel még életemben nem jártam ebben a temetőben, és szépen a GPS-re hagyatkoztam, hát behajtottam először a Zsidó-temetőbe (itt csak 100 Ft a jegy), és elindultam a láda irányába, kb egy kilométerre meg is közelítettem, de mindenhol falakba ütköztem, vagy elfogyott az út... Viszont a temető fantasztikus! Valami egészen különleges varázsa van hátul az elhanyagoltabb részeknek! Aztán átmentem a Köztemetőbe, viszonylag hamar meglett a ládika. Nagyon elmés rejtés!
A 301-es parcellát kissé túl felcicomázottnak éreztem. A munkások gőzerővel dolgoznak rajta, ottjártamkor éppen a gyepszőnyeget cserélték, persze ez így az évforduló előtt nyilván kötelező...
Köszönöm a rejtést!
A délutáni csavartás második állomása. Nem is gondoltam volna, hogy egy temetőben ilyen távolságok is lehetnek... Gyalogosan jól ki kellett lépnem, de megérte. Kicsit zavaró a repülők felszállása, gondolom a környékbeliek is "örülnek" neki.
Köszi a rejtést!
Sokat jártam kiskorom óta a temetőbe, és a mártírok parcellájánál is voltam többször, de mindig lenyűgöz a múlt szelleme. És persze a temető kiterjedése, hatalmas! Alig a fele gondozott, az erdőben rejtőző sírok rengeteget tudnának mesélni...
A rejtés igazán jól sikerült, végre "bemerészkedtem" az erdőbe, a régi sírok közé.
Megvan! Nagyon jó körülmények voltak megtaláláskor, egy élő ember sem volt a környéken rajtunk kívül, nyugodt volt minden. A mártírok sírjait is megnéztük, bár most valami rekonstrukció van. Tényleg bicajjal a legjobb ide jönni, sima út, jó levegő stb. A rejtekhely sokkal sötétebb volt (legalábbis most), mint ahogy a képen látható.
Harmadszora csak sikerult megtalálnom a ládát a barátomal. A rejtés és a hely is fantasztikus. A bontást folytatták, így már csak a legérdekesebb dolgok maradtak.A logbookban elirtam a dátumot ,27.-én találtuk meg, léci valaki javítsaki.
Már másodikra futok neki a láda keresésnek de semmit nem sikerül megtalálnom. Sajnos mikor ott jártam munkások a kapu mögötti részen az oszlopokat probálták kihuzni, kirugdosni több kevesebb eredményel.
Könnyen megtaláltuk ! A görbe fa sokat segített ! A rejtés tökéletes!
Már többször jártam itt, hozzátartozónk sírjánál a 298-as parcellában.
Örülök hogy ládát is sikerült megtalálni.
Ma délután voltam kinn a temetőben. Érdekes módon egy rakás rendőr vigyázta a 'rendet'. Kicsit necces volt ott mászkálnom a bozótban. Majd meg is jelent 2 fakabát, gondoltam ha elhiszik, hogy nem vagyok terrorista beveszem őket a geoládázás rejtelmeibe. :-) De nem érdeklődtek.
A gyerekeket vittük el úszás oktatásra, és amikor végeztünk gondoltam ez a kis kitérő még belefér. Tudtam, hogy ott van valahol a temető végében, így szépen elindultunk gyalog. Akkor volt a meglepetés amikor bekapcsoltam és észhez tért a gps. Nem gondoltam volna hogy ilyen sokat kell majd sétálni. Végülis nem fordultunk vissza a kocsiért, de szerencsére a kimerítő úszás után elég jól bírták a gyerekek. Nagyon érdekes volt, hogy a fél távnál elhagytuk a rendes gondozott parcellákat és egy sűrű erdőben találtuk magunkat, ahol mélyen a fák között néhol fel-fel bukkantak még sírok. Elég kísértetéjes volt a hely.
Egy negatív élményem is volt e túra kapcsán. Itt talált meg először egy kullancs.
Sajnos eleg keson ertunk ide, igy mar sotetedes utan a keritesen bemaszva kellett felkutatnom a ladat. Eleg otletesen lett elrejtve, kerestem egy joideig :) Gyors log, fohajtas, aztan huzas ki ;)
Olyan szép idő volt és mivel arra jártam muszáj volt bemennem munka után. Az azonosított áldozatok mennyiségén lepődtem meg (mennyi lehetett az azonosítatlan :( )
Kicsit idegenkedtem a temetős ládáktól, de a Fiumei úti és ez is nagyon tetszett. A hely igazán alkalmas a hagyományos láda rejtésére, úgyhogy azzal sem volt baj. Normál körülmények között az emberben talán fel sem merül, hogy ha egy kis zöldre vágyik a kőrengetegben, ez a két nagy temető is alkalmas lehet a gyors megoldásra. Persze csak VÉGszükség esetén.
Ami pedig a témát illeti: hát igen, ezt is látni kell (egyszer) mindenkinek, és egy kicsit elelmélkedni... A láda jogos.
Kicsit morbidnak és kellemetlennek tűnik a régi, már gondozatlan sírok között bóklászni a magas fűben és gazban, de a rejtés ettől eltekintve tökéletes. Az '56-os áldozatok parcellája pedig valóban hátborzongató...köszönöm, hogy megnéztük.
Egy gyönyörű napsütéses délután kerekeztünk ki nemzeti emlékhelyünkhöz. Eddig csak hivatalos megemlékezések alkalmával jártam itt, egy ilyen alkalom teljesen más hangulatot ad a visszaemlékezésre. A láda rejtése méltó a környezethez, igazán köszönjük.
Kivalo helyre rejtett lada, csak sok a szunyog mar most is. Aki nem akar bevallalni egy kb. egy oras setat, az ne tegyen ugy mint en, es kocsival kozlekedjen a temetoben, mert kb. fel oara van a parcella.
Masodik nekifutasra mert eloszor a temetot hatulrol kozelitettem meg masodszor meg kerekparral mentem de mikor mar szaz meterre voltam az emlekmutol jottem ra hogy nincs bejarat a temetobe csak a tulso vegen, igy szerencsere a keritesen masztam be kerekparral egyutt muris latvany lehetett de nem volt senki ott legalabb is remelem.
Igy sikerult megtalalnunk a rejteket ado ferde fat is es a dobozt is.
Ez a hely 1956 elott az allatkert nagyallat temetoje volt hallottam egy radioprobramban valamikor ....
Koszi a rejtest!
Marianne es Tamas
Sírlátogatással egybekötött ládakeresés, kivételesen autóval megközelítve. Még soha nem jártunk a 301-es parcellánál, régóta terveztük, hogy felkeressük. Most tűnt csak fel igazán, hogy milyen hatalmas területen helyezkedik el a temető. Furcsa érzés volt, hogy szinte teljesen elkülönítve van ez a kegyeleti hely, az ember nem is gondolná, hogy arrafelé is vannak még sírok. Bár nem szeretjük a temetői rejtéseket, ide mindenképpen érdemes volt eljönni.
Régi adósság volt.
Decenberben már egyszer megpróbáltam megkeresni, akkor nem lett meg, most viszonylag gyorsan megtaláltuk.
Szükséges csésze, de kegyeletsértő helyen.
A láda értékelése 1-5 skálán:5. Szépen rendbe hozták a sírokat. Az Interneten a 144. megtaláló voltam, a füzetbe a 137. bejegyzést tettem. Egyébként ez a 213. ládám a kereshető 1205-ből, ami a megtalálásokat illetően a 3097 játékosból a 127. helyre elég. sp
Érdekes és egyben fontos hely ez. Jó volt kilátogatni ide.
Megdöbbentő, hogy közel negyven évnek kellett eltelnie ahhoz hogy az arra érdemesek békében és tisztességben nyugodjanak. Nem árt ezen elgondolkozni a közelgő eseményekre való tekintettel.
Azt egyébként meglehetősen bizarr dolognak tartom, hogy a csésze egy rég elhagyott parcellában, szebb napokat megélt sírok között lett elrejtve. Bár maga a rejtés jó.
Kora reggel néptelen volt a kert, néhány fácánnal sikerült csak összefutnom.
A 301-es parcellánál még nem jártam. Lehet gondolkozni.
A gyermeksírok közé rejtett doboz nem túl vidám feelinget kölcsönöz a kereséshez.
Ajándékot nem cseréltem.
Egy kis szabadidő állt rendelkezésemre, így elindultam megkeresni a ládát. Nagyon megható volt ebben a hatalmas temetőben sétálni, itt érzi igazán az ember, hogy nem az örökkévalóságra született...A rejtekhely ötletes, és igazán vadregényes területen van. Bár ez nem pozitívum, mert egy temető minden sírját gondozni kéne..
Még nem jártam itt régebben, és nagyon megrázó volt látni a sok ártatlan ember nyughelyét a 298-300-301-es parcellában...Tisztelettel adóztam emlékük felett.
Megtaláltam! A vasárnapi nagy havazás óta senki nem járt ott. Úgy kellett a hó alól kiásni. A következő ládavadásznak igen könnyű dolga lesz! Télen még nem jártam itt; a temető teljesen kihalt volt. Csak a napsütés ellensúlyozta a hely komorságát és szomorúságát. Egyszer mindenki keresse fel, érdemes!
nagyon köszönöm a rejtést, ritkán érezni ennyire, hogy miről IS szól ez a játék! örülök, hogy eljuthattam ide, régóta szerettem volna. a rejtés klassz volt, kár, hogy az előző megtaláló nyomai nagyban segítettek.
néhány szót engedjetek meg a helyről: szégyenletesnek találom, hogy ez a fontos emlékhely ilyen elhagyatottan, ennyire a világtól eldugottan található és hogy ez évi egy felhajtástól eltekintve nem látogatott. talán egyetlen pozitív a dologban, hogy valóban nyugodtan nyugodhatnak. köszi, M
Bringatesztüzem, fagyban, hóban, sárban... Könnyen meglett, a sírkertben még elég nagy hó volt. Hallottam már sokat erről a helyről, de most végre itt is jártam...
Nagyon szép havas, hangulatos, kihalt volt a láda környéke, úgy kellett szó szerint kiásni a hó alól.Kittyu fiamé az érdem, ő találta meg a ládát és bányászta elő.Kösz a rejtést!
1/5. Óriási ez a temető. Végre itt lehettem személyesen, és láthattam amit csak a híradóban követhettem nyomon anno.
Köszönet érte!
30 perccel maradtam le Colin kollégáról:)
Sajnos egy (távoli) rokon temetése kapcsán jártam a temetőben. Nem volt sok időm, így autóval közelítettem meg a ládát. Jól kiválasztott a környezet és a rejtés is. Örülök, hogy megnézhettem a 301-es parcellát.
42. Mai harmadik ládánk. Nagyon félelmetes a rengeteg elhagyatott sír a fák között. A geokripta is elég bizarr helyen van, a többi sír között. Ez egy kicsit feldobta a dobozkeresést, főleg, hogy elkezdett sötétedni.
Itt van egy kis leírás a sírkert történetéről. http://www.btirt.hu/ujkoz_tortenete.html
Ági&Pilu
99-ik ládánk! [wapon beküldött szöveg]
Nos, eljött ennek is az ideje. Igazándiból nem szeretjük a temetőbe rejtett kesseket, de mivel már nagyon lefogytak a budapesti lehetőségeink, így felkerestük ezt is. Borús téli napon jöttünk, hangulatában passzolt az 56-os fejfák látványával, és a néhány napos csecsemők sírjaival... Elég bizarr volt a látvány a láda közveteln közelségében, de ilyen is van. Minden esetre ez a 99-ik ládánk és holnap megyünk felkeresni a 100-ikat, így idén belépünk a százasok klubjába :)
Mai nap a bkv-t választottuk, így a temetőben egy csomót gyalogoltunk. Közben nézelődhettünk. Nem értettük, hogy miért van török temető (galíciai harcokban elesett török katonákat hoztak ide), és nem értettük miért van egy csomó orosz gyereksír, akik közül soknak csak a keresztnevük van felírva, és mind 64-ben halt meg.
A 301-es parcella nagyon a temető túlsó felébe van eldugva, habár nem hiszem, hogy a környező parcellák akkoriban is ilyen beerdősültek voltak. [gps nélkül]
befi
Egy kolléga temetésén vettem részt a fal túloldalán, így alkalmam adódott, hogy végre beteljesítsem régi vágyamat: személyesen is tiszteletemet tenni a 301-es parcellában és bejárni az Új Köztemetőt. Nagyon nagy élmény volt; majdnem két és fél órát töltöttem itt.
Az '56-os forradalmárok tiszteletére emelt különböző emlékművek és szobrok közül a kopjafák sokasága a legkifejezőbb talán. Különösen tetszett a litván nép "ajándéka".
(Temető-misszió 2/3)
/Quatermain/
Ui.: Mondjuk gyereksírok között keresni a ládát kissé szívbe markoló érzés volt... Talán a közeli bozótosabb részbe szerencsés lenne áthelyezni. Maga a rejtés kivitelezése egyébként tetszett. Így friss hóban nem látszott a csapás, megvolt a rövid keresés élménye is.
A temetőben lévő szervízben hagytam az autót, és egy másikkal elmentünk a 301-es parcellához ládászni. Autóval kb. 10 méterre meg lehet közelíteni. Jól kitaposott kesserösvény vezet a ládához! Az ösvény mellett mindkét oldalon többnyire elhagyatott sírok vannak. A rejtés nagyon jó! Már most rengeteg látogató volt a temetőben, de a láda környékén gyér a forgalom.
Első olyan ládám ,ahol keresés közbe elkapott az eső.Már a környéken készülnek a holnapi ünnepre és a halottak napjára;takaritanak ,koszorúkat,mécsest helyeznek el .Sajnos nem sokat időztem itt mert hüvős nyirkos idő volt ,eléggé eláztam:(.A bejárattól gyalog kb 20perc alatt lehúztam.
Megtaláltuk. A rejtés ötletes, tényleg valódi "geokripta".
A temető nagyon "szép", már amennyire az lehet, és rendezett.
Szerintem nem rossz temetőbe ládát rejteni, hisz ennek történelmi jelentősége van.
Igen fontos történelmi emlékhely ez.
Bár talán igaza van, valamelyik kessernek, aki írta, hogy nem illik ládát tenni temetőbe. (Na de a betonfalon átbiciklizni se!) Ettől függetlenül, nem bántuk meg!
Egy kiadós bicajtúra után a 1,5 éves kislányommal viszonylag gyorsan megtaláltuk. Mivel szegénykém elfáradt, hazafelé már autóval mentünk (köszönet a feleségemnek!). Jó a rejtés, a leírás alapján mégis gyorsan megtalálható. Örülök, hogy ide is eljutottam a geocaching jóvoltából. Köszönöm a rejtést.
Ez a láda van lakhelyemhez a legközelebb, de még csak most volt rá alkalmam, hogy megfelelő tudati állapotban egy biciklis túrát tervezzek ide. Légvonalban 1km-re lakom a ládától, de meg kellett kerülni az egész temetőt. Sokszor jártam már ebben a temetőben, de most felfedeztem olyan zugait is ahol még sose jártam.
Ha szabad így fogalmazni elég kihalt ez a hátsó rész, sehol egy ember, mintha valami ősi dolog után mentem volna kutatni. A benőtt erdőben egy-egy kósza sír ott maradt, ez adja meg a hangulatát.
Még soha nem jártam itt. De már régóta készültem.
A mostani látogatásomnak is volt egy érdekes apropoja. Egy volt tanítványom, aki térképész hallgató az ELTE-n, egy érdekes feladatot kapott, s néhány tanácsért hozzám fordult. A 298, 300 és 301-es parcellákról kell térképet készíteniük. Összekötve a kellemest a hasznossal, a helyszínen találkoztunk, s beszéltük meg a tennivalókat. S ha már ott jártunk, segítettek megkeresni a ládát!
Egy kicsit fura volt a sírok között bóklászva keresni a ládát!
Szilvi, Era, Tamás, János, Zoli
Többször voltam már itt. Nagyon fontos a láda, tökéletes és igényes a web.
Határozottan ellenzem azonban HAGYOMÁNYOS geoláda elhelyezését bármely temetőben. Temetőbe kegyeleti okoból szerintem CSAK VIRTUÁLIS ládát szabad telepíteni. Itt a jól összeválogatott pontok bejárását is biztosította volna egy virtuális láda. A hagyományos láda elhelyezése a környékén levő gyereksírok miatt még inkább távol áll az ízlésemtől.
Bár 1956 fontos része történelmünknek, mégse értek egyet azzal, aki temetőbe rejt geoládát. Még akkor is, ha a temető ilyen hatalmas. Már hónapok óta haolgattam ezt a ládát, mert tudtam, hogy viszonylag sokat kell majd gyalogolni (nem szép dolog a temetőben autózni sem). Most volt egy kis szabadidőm, úgyhogy megkerestem, és megnéztem a sokat emlegetett 301-es parcellát is, keresztülmentem azon a bizonyos kapun, és emlékeztem nemzetünk nagyjaira...
Jobban örültem volna, ha a kerítés mellett van valahol elrejtve a láda. Megközelítés közben nézegettem a fejfákat. 5 napos kislány sírja is van a környéken, azt hiszem, hogy nem csak a mártírokat temették ide, hanem sok más embert is. Mivel ez lehetett a temető legtávolabbi sarka, ide kerülhettek a bűnözők, az ismeretlenek, az öngyilkosok, a megkereszteletlenek, stb..., akik még mindig itt nyugszanak. Utak pedig nem igazán vannak a sűrűben.
Maga az ötlet nagyon jó, semmi baj a temetőben elhelyezett ládákkal. Néha mi is elmegyünk temetőkbe sétálni, régi, akár 100-200 éves fejfákat, sírfeliratokat olvasgatni. A rejtés gondosan kivitelezett, elsőre elsétáltam mellette.
Úgy gondolom, hogy az igazi megemlékezéshez egy emlékmű is elegendő azoknak, akik komolyan gondolják. A többi csak politika meg marketing. Különösen éles az ellentét a 301-es és az odavezető dzsungel között. A közeli szemétlerakóról nem is szólva.
Az emlékpark szép, meglepően sok sírnál/kopjafánál láttam virágot. Érdemes megnézni.
A haranglábról hiányzott a harang. Nem tudom, hogy hol lehet, de amennyire meg tudom ítélni, nem valami szakszerűen szerelték le.
Az emlékparkban eddig még nem jártam, pedig már terveztem. Ezt most pótoltam, hála a geocachingnek. Nem tartom túl szerencsésnek a láda helyének kiválasztását, mert akarva-akaratlanul sírokon bóklászik át a kesser. Talán egy virtuális láda szerencsésebb lett volna.
Vasárnapra könnyű sétálást terveztünk, a kéthetes nyaralást lezárandó. Ennek első áldozata volt ez a doboz. Kibuszoztunk a temetőig, csak éppen akkor még nem sejtettük, hogy a 301-es parcella a temető legisleghátsó, legtávolabbi szegletében van. 2 km-nyi gyaloglás az aszfalton azért fárasztó tud lenni.
Aztán ahogy haladtunk befelé, már egyre kevesebben voltak, az 56-os részeken pedig egy lélek sem. Így könnyen meg tudtuk keresni a dobozt, és logoltunk is. Sok sír van a fák között mindenfelé, ez azért picit meglepő volt (a rejtek körül szintén). Ezeket később újraparcellázzák majd? Mi ehhez nemigen vagyunk hozzászokva, vidéki, falusi temetőkben ilyesmivel nem lehet találkozni, általában mindig akad valaki, aki az elhalt, rokonság nélküli sírokat is gondozza...
Sajnos az eső hamar nekikezdett megint, így túl sokat nem nézelődtünk, hanem igyekeztünk kijutni a temetőből.
Ok. [wapon beküldött szöveg]
Nehéz szavakat találni.
Magányosan, szép napsütésben kerestem fel e ládát. Az ötlet nagyon jó, hiszen nem sűrűn járunk temetőbe, inkább csak kampányszerűen. Bár szerintem ez nem bűn, hiszen legjobban "belül" lehet emlékezni és gyászolni. Amúgy felmenőim többsége itt nyugszik.
Odafelé egy hosszú utcán mentem végig és csupa sírkőkészítő céget láttam. Mint virágárusok a bejáratnál... És már ide is beengedik az autókat... Sőt láttam olyan autót, amiben szerintem egy ifjú hölgy a vezetést tanulgatta... Erre való egy temető?! A másik: temetőbe kutyát vinni... A kutya ártatlan, no comment. Bár lehet, hogy csak nekem vannak konzervatív nézeteim... Érdekes a dobozok sosem zavartak...
A leírást szokás szerint csak átfutottam, így picit meglepetésként ért, hogy a kaputól legávolabbi sarok a cél. (Mondjuk kidolgoztam néhány elméletet, hogy miért is vannak itt a sírok, és kb. el is találtam.) Először jött a szokványos temető, majd a fákkal benőtt, elvadult rész... Mondjuk errefelé is van egy-két látogatott sír, mert ösvény vezet hozzá. Vannak a parcellának egészen megható részei is, de a nagy nemzeti bocsánatkérés, kicsit giccsbe fordult. Jól mutat a sok nemzeti szalag, de rajtuk már nem segít. Nekünk próbál szólni, de nem fogjuk megérteni... Viszont nekik köszönhetjük sokan, hogy lehetőségünk volt viszonylag jobb körülmények között felnőni, mert az állami vezetés tanult lázadásukból...
Szerintem ide inkább egy virtuális láda való. Viszonylag könnyen meglett, a kaputól a ládáig Bambi teljes szereposztásban (róka, nyúl, fácán....). Az emlékpark szép volt.
Szerintem ebbe a temetőbe jobb lett volna egy virtuális ládát tenni. Engem is nagyon zavart hogy esetleg valakinek a már jeltelen sírhantján lépdelek. A fiumei úti sírkertben jobban volt megoldva a rejtés, ott a kerítés mellé került a láda, amit jól látható ösvényeken meg lehetett közelíteni.
Nagyon tetszett a 301-es parcella kopjafáin lobogó nemzeti színű szalagerdő.
Mély benyomást tett rám a temető elhanyagolt, bejárattól távol eső része. Nem igazán tudom megfogalmazni ezt az érzést, de volt benne valami az élet örökségét idéző bíztatás, ahogy a növényzet ismét visszaveszi az uralmat a sírok felett, a fatörzsek szétfeszítik, ledöntik az egykori sírköveket.
A 28-as villamossal jottem a Blaharol, majd keresztul a temeton. Kicsit rosszalkodtam a vegen, mert kimasztam a keritesen at, hisz igy volt a legrovidebb. Mentem tovabb a GCLHBP-re.
Mivel sok rokon és ismerős nyugszik a köztemető különböző parcelláiban, a 301-esbe is gyakran ellátogatok, olvasgatni a feliratokat és a neveket. A zajos megemlékezéseket kerülöm, így általában csend és nyugalom fogad, s csak nagyon ritkán találkozok emberekkel. A láda leírásában szerepel, hogy Nagy Imrének és társainak 1988-ban állítottak egy jelképes sírt Párizsban. Magam is többször elmentem már a Pere Lachaise temető 44-es parcellájába (N 48° 51.700' E 02° 23.675'), ahol - tudomásom szerint - a Méray Tibor író vezette Emberi és Állampolgári Jogok Magyar Ligája kezdeményezésére, Rajk László tervei alapján épített, viharban kettétörött vitorlást ábrázoló emlékműnél minden év november 4-én megemlékezést tartanak. A koszorúzásra a Liga aktivistái, a Magyar Katolikus Misszió és a nagykövetség képviselői mellett sok Párizsban és környékén élő magyar elmegy.
Megtudva, hogy láda is van a 301-es parcella közelében, ma kifejezetten ezért jöttem el a temető e zugába. Most is csend fogadott, egyedül egy svájci (berni) rendszámú kocsi érkezett, utasa egyenest az egyik sírhoz ment, gyertyát gyújtott, majd elhajtott. A területet pedig a madarak uralták; két fácánkakast is láttam, egy szajkó családot és egy zöld küllő párt...
A ládát a hó miatt egy kis kerülővel közelítettem meg, hogy az útról ne lehessen látni a nyomokat. A "geokripta" kialakítása tetszik, látszik rajta, hogy a rejtést alaposan előkészítették. Valahol csúszhat a bejegyzések számozása, mivel a logbook szerint a 76. voltam, a honlap szerint pedig a 79. Olvasgattam a régebbi logokat. Engem nem zavart, hogy a láda körül több sír is van. Tudni kell, hogy a temető e parcelláiban sok sír felszámolásra került, csak egy-kettő maradt szétszórtan. Mindenkinek ajánlom, hogy jöjjön el ide emlékezni és mellesleg a ládát is megkeresni.
Szüleim sírjának felkeresése után jólesett egy kicsit mással foglalkozni :((
Az emap a fák alatt egy kicsit "szédelgett", de végül útba igazított. Sötétedés után azért nem szívesen cachelnék erre :)
Bizarr, ahogy a dzsungelben látni egy-egy szemlátomást ápolt, gondozott sírt.
Karácsony előtt igen elhagyatott a környék. A rejtés, az ötlet nagyon tetszett, bár bennem is felmerült, ami több megtalálóban: vajon kinek a sírján taposunk ládázás közben...
Ami döbbenet: nem egészen 200 méterre az 56-os emlékhelytől, egy szeméthegy! POI-ba le is írtam: szégyen!
Mai második temetős ládánk. Hatalmas nagy ez a temető. A GPS automatikus útvonaltervezése megint megtréfált. Hiába, nem lehet ész nélkül követni a masina utasításait. Jó, ha az ember megnézi, hogy valójában hová is akar menni. Szóval a temető végénél (persze a falon kívül) aztán megnéztük, hogy hol is van a bejárat. Úgy már egyszerű volt. Szerencsére be lehet hajtani autóval. Ellenkező esetben jó 3,5 km-t gyalogolhattunk volna oda-vissza a borzasztó hidegben a bejárattól. Így csak 30 m-t kellett fagyoskodni. :-) A sírhely elég megdöbbentő. Óhatatlanul is az amerikai filmekben sokszor látható katonai temető jutott eszembe. Körbenéztünk, néhány képet lőttünk, aztán szép lassan elkezdtünk kifelé gurulni, hogy közben azért megnézhessük a temető más részeit is. Vannak érdekes parcellák. A rejtés is jó. Stílszerű.
A temető ezen részén nagy csend van, amit néha a madárcsicsergés és a "nagy madarak" motorzaja tör meg. A bejárattól a láda 1,6 km-re van, így hosszabb sétára számítsatok.
szipeti
A rejtés ötletes. Ilyennel még nem találkoztam ládavadász pályafutásom során. Ha Anyu nincs velem még most is ott botorkálnék a sírok között! A jel elég gyenge a láda közelében.
Még az idei évfordulo elött elhataroztuk, hogy meglatogatjuk a forradalmarok sirjait, de csak 3. probalkozasra sikerült a cél közelébe jutnunk. Hol a temetö volt zarva, hol oriasi dugoba kerültünk. Ezuttal a fogorvostol jövet ugy tünt, minden rendben lesz, de kicsi lanyunk viselkedése és vegetativ funkcioi némileg akadalyoztak a hely szellemiségében valo elmélyülést... Az emlékhely mélto, a kopjafakra viszont raférne a rendszeres kezelés. A ladat Marci talalta meg egyedül, a rejtés nagyon jo. [wapon beküldött szöveg]
Elszomorító, míg e bátor és igaz emberek sírhelyéig eljut az ember. És az is érdekes, hogy a környező benőtt parcellákban kik nyugszanak?!?
Szuperötös a rejtés!
u.i.: csak jalso "angyala" segített, mert GPS nélkül mentem és már elindultam hazafelé (úgy, hogy nem találtam meg) majd a bozótból kikacsintott az angyalka és innen már könnyen meglett.
A környéken lévő kopjafás temetőt nagyon látványosnak találom. A temető olyan hatalmas, hogy képtelenség minden szegletét megismerni, így a láda közvetlen környezetét sem ismertem eddig.
Halottak napja közeledtével mindig felkeresem az Új köztemetőt, hiszen nagyszüleim és nagymamám testvérei itt vannak eltemetve. Pityulínóval ellentétben én kifejezetten szépnek, és különös, ámde korántsem nyomasztó hangulatunak tartom a temetőt. Emberekről, sorsokról, történetekről beszél. Különösen igaz ez a 301-es és környező parcellákra. Hacsak tehetem, ide is ellátogatok minden évben. Így az évforduló közeledtével jó volt újra felidézni gondolatban a történteket. Az időjárás különösen alkalmas volt erre. Gyönyörű őszi napsütésben bolyongtunk a kopjafák között. Nem találkoztunk senkivel. Csend volt, béke és nyugalom. Emlékezésre és főhajtásra alkalmas környzet.
Egyszer már majdnem megtaláltam, véletlenül, amikor a kütyü jelezte, hogy van egy láda a közelben. Aztán a kerítés utamat állta. A résen benézve, úgy gondoltam azért temetőbe mégsem illik "palánk jeggyel" bemenni. Most viszont rá lettem beszélve.
Nem szeretem a temetőket......de hát itt is volt egy láda, nehogy már kimaradjon. Meg különben is, Cic olyan hatásosan tud rábeszélni, hogy nem lehet Neki ellenállni.
Nagyon sokat jártam már a környéken, de be még soha nem mentem. Nem gondoltam volna, hogy ekkora a hely odabent, azt hittem máshova kell menni, amikor megláttam a 2 km távot :)
Miután meglátogattam nagypapám emlékhelyét ide is eljöttem.
A temető szép, kár hogy felette megy el majdnem minden repülő...
A láda megkeresése után, elmentem a parcellákhoz is, nagyon igényesek! Érdemes volt megnézni.
A láda egy sír mellett van!! Ez nekem nem tetszik, nem lehetett volna odébb rakni, ahol nincs sír? Ezt leszámítva jó rejtés.
OK! [wapon beküldött szöveg]
Véletlenül jártam errefelé és ha már itt voltam, megkerestem! (Legközelebb ki tudja, mikor lesz rá időm?) Szép ez a temető (Már amennyire egy temető szép lehet!) és hatalmas! Még nem jártam itt. Nagyon jó a láda rejtésének módja, csak az nem tettszett, hogy sírok között van! Ki tudja, kinek a jeltelen, rég elfeledett sírján megyünk keresztül keresgélés közben akaratlanul?!
5 napaal a nagy esésem után, újra bringára szálltam. Fájt a vállam meg mindenem, de valahogy már nem birtam tovább az egy helyben ülést. Hát kitekertem a temetőbe. Meglátogattam a nagyiék sirját, ücsörögtem egy keveset, de nem lettem szomorú. De amikor a láda közelébe értem, és olvastam a feliratokat élt 5 napot, valahogy rossz kedvem lett... nem tehetek róla. A rejtés példás, a hely tetszik, csak a gyereksirok, sajnálom de utána az 56 os áldozatok sirjai már nem voltak olyan megrázóak.
Utoljára márciusban jártam a temetőben, mikor édesapámat temettük el. Akkor a gyerekeimet nem terheltem a temetés fájdalmával. Most alkalmat keritettem rá, hogy megmutassam nekik, hol nyugszik a nagyapjuk. A 301-es parcellánál elmeséltem nekik, hogy mi ez és miért van itt, de valószínü, hogy a maguk 7 és 10 évével nem igazán értik, még hogy mi ez az egész. A ládához menet vegyes érzelmek fogtak el, hogy jo helyen van-e ez itt mikor pár, szerintem már régen elfeledett, gyereksírt kerülgetve nyomultam a megadott koordináta irányába a sürü növényzetben. A meglévő kis fejfákról olvasgatva a neveket, és a földön megtett életutat (5 nap, 9 év stb.) csak abban reménykedtem, hogy a lábammal nem taposok egy már fejfáját vesztett siron.
56-ban, iskolásként, jelen voltam a Sztálin-szobor ledöntésénél, majd 89-ben Nagy Imréék újratemetésén. Megindító e parcellában járni -- Mansfeld Péter ma velünk játszhatna, ha nem végzi ki a Kádár-rendszer...
Vegyes érzelmeket keltett bennünk ez a láda. A megmutatni kívánt hely valóban érdekes és sok szempontból tanulságos. De talán egy virtuális láda ide jobb lett volna. Egy kicsit zavart, amikor láda keresés közben épp egy síron másztam át... biztos, hogy ez jó dolog? Amiről szívesen olvastam volna még, az azok az információk, amik az itt nyugvókra vonatkoznak. Pld: Horváth Ilonka tettei és megitélése stb. Mi sétálva tettük meg az utat érdekes volt...
Mona & Zozmo
A temetőben nemrég jártam (sajnos), akkor egy kedves ismerősömet kísértük el utolsó utjára. Most viszont sokkal vidámabban vettük célpontba az emlékművet és a cachet. Lenyűgöző a temető mérete.
A 301-es parcella és környéke gyönyörű, bármely irányba néz az ember. A cache a fák között, már-már túl benn van az "erdőben". A szúnyogok kegyetlenül támadnak, sürgetve ezzel a kesselőt...
Válasz Phoere megjegyzésére:
A láda telepítésekor természetesen bennem is megfordult a multi változat gondolata. A multi pontjai érintették volna az 1956-os forradalom főbb helyszíneit (egy-egy virtuális pont), s végül a 301-es parcella közelében a hagyományos végpont. Azonban úgy ítéltem meg, hogy jelszó leolvasósdival és ilyen hosszú bejárási úttal nem illik terhelni a ládavadász társadalmat, így maradt az egy helyszínes hagyományos láda. A láda célja - a címében is megfogalmazott - (csak és kizárólag) az 56-os ÁLDOZATOKRA VALÓ EMLÉKEZÉS! Nem temető-kalauz és semmiképpen sem a "kommunizmusért éltek-haltak" dicsőítése. Nem attól lesz valami politika-mentes, hogy összekeverjük a besugottat a besugójával, valamint az áldozatot a hóhérjával, s mindezt még internacionalista mázzal is leöntjük. Ez a recept nem az én világom!
Szombati vadászat a tesómmal 2/2.
Néhány nappal az újratemetés 15. évfordulója előtt.
Szinte senkint nem láttunk ebben az időben a temető e hátsó zugában, nyugodtan körbe tudtunk sétálni az emlékhelyen. Óriási az eltérés az emlékhely és a közeli parcellák gondozottsága között...
Ez volt az első hagyományos ládánk, a GPS pár méterrel odébb jelezte, de kb. 10-15 perc kitartó keresgéléssel az elmúlt napok kiadós esőivel áztatott bozótosban azért megtaláltuk
Ha elmentek a temető ezen hátsó szegletébe, és a ládakeresésen kívül a megemlékezés is vezérel, akkor ne siessetek, hanem nézzetek körül a temetőben. Több olyan emlékhely van, ahol a magyar hon és más nemzetek fiai, harcokban elesett katonái nyugszanak.
Ezeknél az emlékhelyeknél tegyünk félre minden politikai nézetet és arra gondoljunk, hogy ezeket a katonákat a saját hazájuk küldte harcba (jó vagy rossz célok érdekében, ez nem rajtuk múlott) és őket is családjuk, szüleik várták haza, hiába.
A teljesség igénye nélkül, az általam fellelt emlékhelyek:
I. világháborúban elesett magyar katonák emlékműve:
N47° 28.554'
E19° 10,783'
A magyar hazáért a határokon túl elesett katonák emlékműve
N47° 28.500'
E19° 10,828'
Az I. világháborúban a galíciai fronton elesett török katonák hősi emlékműve
N47° 28.504'
E19° 11,380'
Olasz katonai temető
N47° 28.499'
E19° 10,766'
És ha jól emlékszem (bár erre most nem bukkantam rá), ebben a temetőben van a II. világháborúban elesett szovjet katonák temetője is.
A fenti helyek talán még egy önálló multit is megérdemelnének, de nem láttam értelmét a ládahalmozásnak. Talán lacc érdemesnek találja ezeket a pontokat belevenni a láda leírásába.
Pünkösd hétfőjén sikerült sort kerítenem erre a ládára és az emlékhely felkeresésére. Még nem jártam a temető ezen részében, nem nyugszanak errefelé rokonaim. Kísérteties volt, ahogy egyre elhanyagoltabb részeken haladtam át, míg elértem a nagyon szépen rendbehozott 301. parcellát.
A rejtés ügyes, a GPS engem kicsit becsapott, kitartóan 10-12 m-rel arrébb vitt. Végül megnéztem a fényképet és a fa képe segített (hja, a természet győz ilyenkor tavasszal és nem tűnik azonnal szemünk elé a legjellegzetesebb fa sem.)
Logolás közben a GPS is lenyugodott és végül 2 m-es eltérést jelzett, ami bőven a ponotssági értéken belül volt.
Nagy nehezen akadtunk rá. Először leírás nélkül próbáltuk, de nem ment, majd a " görbe fa " segített. Tetszett.
Egyébként sokszor járunk ebben a temetőben (nagyink van itt), illetve csak úgy sétázunk, elmélkedve a sorsok felett. Megdöbbentően sok a névtelen sír, pedig új temetések. Mennyi emberrel nem törődik senki sem.
Mberry, Joeberry
Telitalálat! Több, mint 10 éve készültem ide, most a láda volt az utolsó lökés, hogy kimenjek. Százszor látott fotók, leírások, beszámolók sem érnek fel a megdöbbentő személyes élménnyel. (Kicsit aggódtam a várható fanyalgások miatt, de szerencsére sem itt, sem a füzetben nem találkoztam a "Temetőbe geoláda?" típusú fontoskodással.) A dobozban talált mécsest meggyújtottam az egyik, 1994-ben (!) nyomtalanul eltűnt - feltehetőleg a sunyi bosszú áldozatául esett - hazafi, napjaink hőse emlékére, aki valószínűleg "túl" kitartóan igyekezett felkutatni a múlt bűnöseit.
Nekem előtte nem jutott eszembe, de aki utánam megy, vigyen mécsest a dobozba, az általam felhasznált helyére!
Mai második temetői ládám. Az előzőben fekszenek, akik idejuttatták nemzetünk mártírjait. De sokan közülük még most is rajtunk uralkodnak, csak más a duma, és "közös megemlékezésre" szólítanak okt. 23-n, aztán megsértődnek, hogy NEM akarunk velük emlékezni.
Saját halottaink sírjához jöttünk, a kertben nyíló tavaszi virágokat hoztuk el, felidéztük a számunkra oly kedves arcokat, emlékeket.
Kicsit szomorkás hangulatban induultunk az emlékhely és a láda felé, de számtalan fajta lepke, a harsogóan zöldülő növényzet és a ragyogó napsütés hatására néhány percen belül szinte vidáman vágtattunk a sírkert egyre távolabbi zugai felé. Talán blaszfémia, de a sűrűből felsejlő elhagyott síremlékek sem a pusztulást sugározták, hanem mint a közép-amerikai dzsunngelből előbukkanó maya romok, a kincsvadászat izgalmát fokozták.
Próbáltam, persze, a gyerekeknek elmagyarázni a forradalom, a hősiesség fogalmát, de az egész oly távol állt az ő világuktól, s mikor gyerekszájjal megkérdezték végül mi lett az orosz csapatokkal, és azt kellett felelnem: megváltozott a világ, s elmentek maguktól... utána sokáig hallgattunk, s emésztettük magunkban, milyen kegyes, s kegyetlen lehet a sors.
Viki, Geri, (Krisz'), TZ
Szépen rendben tartott környék, tanultam is egy kicsit: eddig azt hittem, hogy mindenki 1956-ban halt meg, de kb. 1950-től1959-ig lehet halálozási dátumot találni. A rejtés profi.
Munka után otthonról bicikliven oda-vissza 25 km.
Jó a rejtés, bár a kép alapján nem volt nehéz.
A temetőben sikerült egy tüskét összeszednem.
Lusta voltam kicserélni a belsőt, így hazatekertem úgy, hogy benne hagytam és szerencsére nem eresztett le.
A temetőnek ebben a részében sokszor jártam már. Nagyszüleim is itt nyugszanak egy másik parcellában. A cache-t viszonylag sokáig keresgéltem, jó a rejtés.
Mikor böngésztem a BP-i ládákat és ráböktem a kis kockára egy kicsit morbidnak tünt, hogy egy temetőbe van ráadásul hagyományos / mégha virtuális lenne/ láda. Gondolom nektek is van valaki aki itt nyugszik az örök vadász mezőkön. Én sem jöttem volna csak a cache miatt ki. Ahogy tekertem a pont felé egyre elhagyatottabb lett minden, ennek már nem temető hangulata lett, hanem rosszabb. Beírtam a füzetbe és húztam el onnan. A relytés és a tartalom kultúrált
Régóta szerepelt terveimben az emlékhely és a láda felkeresése. Ma a hóesés utáni napsütés kicsalogatott a szabadba. A ládika könnyen meglett (pedig profi rejtés), majd elsétáltam és megnéztem a javasolt látnivalókat.
Furcsa érzés volt egyedül a hóborította parcellákban!
Sokszor jártam már ebben a temetőben (is), de ezt a helyet még sosem néztem meg. Meg sem próbálom megfogalmazni, mit éreztem ott, sokan megtették már előttem.
A rejtés nagyon tetszett, lehet, hogy kölcsönözni fogom az ötletet, ha majd lesz saját ládám.
A rejtés tökéletes, nagyon tetszett, és a kivitelezés, a geokripta tuti ötlet.
Elásva, és még sem elásva.
Kösz a lehetőséget, hogy eljöhettem ide.
Félelmetes látvány maga a hősi parcella rész, de az oda vezető út mellett a rengeteg elhagyott sír is.
Csak tudnám mitől új ez a köztemető.
Nagyon jó rejtés, igaz kicsit furcsa érzés régi, gondozatlan sírok között láda után kutatni.
Én sem az ajánlott útvonalon közelítettem, hanem próbáltam mindenhol a legvadregényesebb megoldást választani. Sikerült.
ÖregTom logjával teljesen egyetértek, ezért nem is írok mást.
Igyekeztem kegyelettel taposni a régesrégi sírokon... [wapon beküldött szöveg]
Cinkotáról hazafelé ide még feltétlenül be akartam térni.
BKV-val voltam úton és erősen alkonyatra hajlott már a nap, ezért a Kozma utca felől toronyiránt küzdöttem magam előre (még így is 2,3 km-t mutatott a küttyenet...)
Elsőként az izraelita temetőbe kellett a kerítésen át beugrani...
Hogy itt mekkora zsúfoltság uralkodik...! Sír-sír hátán, méghozzá kilométereken keresztül, mértani precizitással kitöltve a legkisebb zugot is... Belőttem a Budapest-térképen az 56-os emlékmű "utcáját" és már az izraelitáknál ebben a magasságban vágtattam végig a temetőn. Olyan "halottak városa"-hangulatom volt a sok-sokezernyi sír láttán... A város lármája egyre halkult, egyre vadregényesebbé vált - a sírköveket befutó növényzettől - a táj... Ha esetleg indiai síremlékek mellett suhanok tova, akár a Kipling által leírt majmok városában is érezhettem volna magam.
Kemény kb. 20 percet meneteltem, mire végre elértem a másik kerítéshez, itt újra hopp, majd rögtön mégegy, be a keresztény felekezetűek nyugvóhelyét körbeálló betonkerítésen.
Legnagyobb megdöbbenésemre itt jó ideig egyetlen sírt nem találtam! Mentem a kütyü után bozótoson-bokrokon keresztül és csak úgy 5 perc elteltével ritkult a vidék és megláttam a fák és bokrok között az első ősrégi sírköveket... A másik temetőhöz képest itt elképesztően ritkán találkoztam sírokkal. Majdhogynem cserjés-bokros-facsoportokon, azaz "erdőn" keresztül vágtattam (Pest közepén) a cél felé, még út se nagyon volt. Mindössze az 56-os sarok közelében találkoztam aszfaltozott területtel.
Megcsodáltam (beleborzongva) a kopjafák "tengerét", a székely-kaput, a lélekharangot, a táblákra vésett neveket, aztán gyorsan a ládika keresésére indultam, mert már erősen sötétedett. A kütyü bevezetett a sűrűbe: ősrégi, felismerhetetlenségig elhagyatott sírok között (és talán rajtuk is...) bóklásztam egy darabig. Aztán elolvastam Csuhás logját, ezután a rejtés leírását, és megleltem a "geokriptát". Nagyon trükkös rejtés ;o)
Éppen logolni kezdtem, amikor a helyi őrzővédő-alakulat elsuhant mellettem az aszfaltozott úton autóval... Jól megnéztek maguknak (szerencsémre szinte automatikussá vált az utóbbi időkben, hogy a logoláshoz mindig eltávolodom egy kicsit a láda rejtekétől a logbook-kal, hogy senki ne jöjjön rá rögtön, hogy egy eldugott holmit bányásztam ki.), a lehető legkegyeletteljesebb vigyoromat kapták cserébe...
Ezután - elhaladva a 48-asok emlékműve mellett - már csak egy temetőkerítés választott el a külvilágtól....
Hogy ma is legyek egy kicsit szabadban, eljöttem tiszteletemet tenni ezen a helyen. Egy picit illetlenül hátulról keritésen át közelitettem :-(
Azután elragadott a hely hangulata, a szépen rendberakott 301, és a közelében lassan a földbe veszö elhagyott sirok.
A ládik jól van álcázva, a leirás nélkül meg sem találtam volna!
Nézd meg légy szíves ÖregTom utolsó fotóját! Az a lyuk nem az, amit Te annak hittél. Egy pillanatra én is meginogtam, mikor megláttam. Nem szabad ilyen gyorsan feladni, a látszat sokszor csal. Ha a környezettől eltekintünk (elhagyatott, beszakadt sírok) ez egy szuper rejtés.
A geoláda helyén csak egy lyuk volt a földben!
Valaki ellopta!
Én 3 napja kaptam GPS-t és elmentem a legközelebbi ládát megkeresni,
meglepődtem mikor csak egy luk vot a foldben, ott ahol a GPS iránytűje körbeforgott.
Nem értem ha valaki veszi a fáradságot és megkeresi, MIÉRT LOPJA EL?
Szomorú, hogy ilyesmi megtörténhetett ebben az országban.
Most tudtam meg, hogy voltak olyan Szovjet katonák is akik a forradalom mellé álltak. Már csak ezért is érdemes volt megkeresnem ezt a ládát.
Kitti, Maura, Petika, Bammancs
A bejáratnál láttuk, hogy még majdnem 2 km a rejtekhely, ezért autóval mentünk be, 150 Ft. Elég sokan voltak, de sikerült észrevétlenül odalopódznunk a rejtekhelyhez.
Évente rendszeresen ellátogatok ide, összekötve ezt őseim sírjának felkeresésével. Most megvártam, amíg a nagy ünnepi forgalom lezajlik (és az idő is megjavul). Jó gondolat volt ide ládát tenni, ez is fontos emlékhelye a nemzetnek, hasonlóan a pákozdi, isaszegi vagy ópusztaszeri helyekhez. Az pedig bátor vállalkozás volt, hogy valódi ládát helyeztetek el - igaz, a terep ehhez egy kicsit "dobja" is magát. A megvalósítás ötletes, de a hely eléggé szem előtt van. Álcázási tevékenységként én az "őrangyalka" szobrát fotózgattam a cache közvetlen közelében, sőt: a ládában lévő mécsest itt gyújtottam meg egy időre.
A magammal hozott mécsest idén Brusznyai Árpád veszprémi tanár sírjánál gyújtottam meg (közvetlenül Tóth Ilonka sírja mellett). Brusznyait elsőfokon a Győri Katonai Bíróság szervezkedés vezetése vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte 1957. október 19-én. Ítéletét a másodfokon eljáró katonai felsőbíróság a Veszprém megyei első titkár közbenjárására halálbüntetésre súlyosbította. 1958. január 9-én kivégezték.
Naponta járok el a temető mellett, mégis vártam, hogy méltóképpen róhassam le tiszteletemet az áldozatok emlékhelyénél.
A kommunizmus vagy annak máig kisértő szelleme borzongással tölti el az embert, különösen e hely közelében. A Köztársasági Elnök Úr idei beszédében a forradalom közös elfogadásáról beszélt, de addig, míg köztünk vannak, akik külső segítséggel leverték és még ma is "vezetői" rendszerünknek, ez nehezen képzelhető el!
Gyertyánkkal az áldozatoknak adóztunk!
Krisz&ÖregTom
3 nappal az ünnep előtt meglepően kevesen voltak a 301-esnél, a temetőben annál többen. Még nem jártam itt, a családom többi tagja már igen, így egyedül mentem, gyalogosan a kaputól. Oda-vissza kb. 4 km. Kellemes séta, és nagyon sok olyan dolgot láttam, ami mellett kocsival csak elsuhantam volna.Mindenkinek ajánlom.
A rejtés nagyon jó.
Kösz.
Sokan voltak ma a temetőben, főleg diák csoportok. Óvatosan kellett keresni és loggolni. A sírhelyek látványáról a hazafias érzések mellett a Hair záróképei jutottak még az eszembe.
Hiába esett az eső, hiába volt hideg, hiába messze még az ünnep, nekivágtam, hogy felfedezzem az 56'-os ládát elsőnek. Nem sikerült, megint megelőztek. Ma reggel adavid avatta fel a logbookot a ládában.
Odafelé egy baleset is lassított, de én csak dél után indulhattam neki, adavid meg már reggel 8.33-kor ott járt. Sebaj, végülis ezüstös sem voltam még. Sőt ebben a temetőben is először jártam, pedig sokszor terveztem, hogy elzarándokolok történelmünk eme kulcsfontosságú helyére.
Kösz az invitálást az elrejtőktől, elég megrázó gyalogolás volt, főleg így októberben, még akkor is, ha én 56-ot nem éltem meg, de 89-et már igen. A cache szerintem gondozatlan sírok között és fölött van, kicsit kegyeletsértőnek éreztem magam, de a rejtők célja tiszteletreméltó.
Az 56-os emlékhelyek nagyon szépek, talán túl szépek is ahhoz képes, amiről szólnak. A temető csendje (teljesen egyedül jártam a cache körül) azonban ráhangolt a látogatásra, emlékezésre.
A rejtés jópofa, de nem nehéz. Rögtön meglett! A fazék különösen jó ötlet! :-) Remélem a következő napokban sokan felkeresitek a GC1956-ot, reméljük nem botlotok bele valami politikusba, vagy biztonsági őrbe.
A bejárat közelében érdemes megtekinteni azt az urnatemetőt, ahová a "kommunizmusért és a népért élők" vannak bepolcozva. Kontrasztok egymás hegyén hátán, de hát ilyen időket élünk!
Végre, sikerült egy ládát elsőnek megtalálni, de lehet, hogy mudmannak igaza van, és ez nem "rohanós". Ötletes a rejtés, süllyesztett megoldással.
Nagyon meghatott ez a hátsó eldugott rész, nem is gondoltam, hogy errefelé van is valami még, hasonlóan a fiumei sírkerthez, pedig az igazán szépek itt vannakés miközben nézegettem elénekeltem magamban a Himnuszt. A legjobb dolog pedig a kapun való átmenés volt. (ld a leírásban.) Hála Istennek, hogy 1 ilyen kiváló és különleges nemzethezhez tartozhatom, mégha néha a szomorú oldal mellett is megállunk.