„Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de életem végéig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.”
Kedves Kulisz és tagok és nem-tagok,
nem tisztem megítélni Kuliszt, és nem is fogom tenni. A (végleges) kitiltásával viszont nem értek egyet, anno Csuhás kitiltása ellen is a fenti voltaire-i idézet szellemében tiltakoztam, s később ezért is léptem be az egyesületbe.
Én úgy gondolom, talán hasznos lenne néha (a demokratikusan megválasztott elöljáróknak is) kicsit hátrébb lépni és más szögből áttekintetni a dolgokat, hátha támadna egy-két megvilágosodásszerű gondolat, amit aztán tettre is lehetne váltani.
(Vicces amúgy, hogy pont én érezhetem magam belső ellenzéknek, mert amúgy nem vagyok egy forradalmár és/vagy politikus alkat... csak szabad gondolkozó, s akár olyan értelemben is, hogy bizonyára pillanatokon belül megkap(hat)om, hogy összepaktáltam Kulisszal. Hát szögezzük le előre: nincs így.)
(Mondjuk, szociológia/szociálpszichológia témájú alapművek tanulmányozása amúgy hasznos lenne ebben a helyzetben. Is. Többeknek is.) (Bár aztán meg szintén szerencsés lenne meglátni fától az erdőt.) |
