WAP:
11cm x 11 cm x 5cm!! konyhai doboz a kerítés sarkánál téglákkal álcázva
A múzeum látogatásához előzetes időpont egyeztés szükséges Hegedűs Andrással: +36-30-815-24-27
Mezőberényt Vésztő irányába elhagyva a Kettős-Körös jobb partja mentén a vízfolyással ellentétes irányban találhatjuk meg a Hosszúfoki-csatorna kettős-körösi torkolatát. A már használaton kívüli I. sz. szivattyútelep épülete ad helyet a Bodoky Károly Vízügyi Múzeumnak, melyet a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hozott létre.
A gőzüzemű szivattyútelepet a belvizek beemelésére 1898 évben épült, a Schlick gyárban készült kazánnal és szivattyúval látták el.
Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók
A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A tárlatban fellelhtő még az 1980. július-augusztusi, a Körösökön az évszázad legnagyobb árvízkatasztrófájának részletei.
Az 1980. évi Körös-völgyi árvíz alkalmával példátlan hevességű áradás indult a Fekete- és a Sebes-Körösön. Július 26-án a Sebes-Körös és a Berettyó folyók összefolyásánál, két nappal később a Kettős-Körös jobbpartján keletkezett töltésszakadás. A lokalizáció eredményessége érdekében két szükség-tározót meg kellett nyitni. Víz alá került összesen 17.800 ha, kitelepítettek 4.100 embert. A védekezésben több, mint 15 ezer ember vett részt. A kár meghaladta a 2,5 milliárd Ft-ot.
Bodoky Károly (1814-1868) a Székelyföldről Gyulára származott, több jeles közéleti személyiséget adó Bodoky család egyik tagja. Felsőbb tanulmányait Debrecenben és Pesten végezte, majd Széchenyi támogatásával bejárta Nyugat-Európát. Hazatérve Gyulán telepedett le, és már 24 éves korában Békés vármegye mérnökévé választották meg. 1847-ben az újonnan alakult Körösszabályozó Társulat osztálymérnöke lett, s ebben a tisztében tervezte és irányította haláláig szűkebb hazája vízépítési munkálatait. Ő készítette el a Körösök és a Berettyó vidékére vonatkozó egységes szabályozási tervet, majd 1856-tól ő felügyelte a kivitelezési munkálatokat is.
A Bodokyak a város és a megye életében vezető szerepet játszottak, mérnöki hivatásuk pedig apáról fiúra szállt.
A róla elnevezett múzeum, az 1898-ban épült szivattyúházban található. Ez a szivattyútelep emelte a Kettős-Körösbe az 1856-ban épített Hosszúfoki-csatornába összegyűlt belvizeket. Utoljára 1971-ben működött, a múzeumot 1974-ben nyitotta meg a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. Állandó kiállítása a Körös-vidék vízszabályozásának történetét mutatja be, eredeti állapotában látható a kazán, a gőzgép és a szivattyú is. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések és muzeális értékű gépek, szivattyúk állnak.
A múzeumnak helyet adó szivattyútelep tetőszerkezete 2007. februárjában került felujításra.
A rejtésről:
A láda forgalmas helyen van, ezért kereséskor és visszarejtéskor legyünk körültekintőek!
Örömteli, amikor az ilyen régi szivattyúházakban múzeumot rendeznek be, több ilyen létesítményhez volt már szerencsénk. Takaros, szépen karbantartott épület és környezet.
A ládában 3 logbook: egy teli, egy majdnem teli, csúnya és egy újabb. Jó lenne, ha a két régebbit elvinné a rejtő, de sajnos csak most látom, hogy 4 éve nem aktív. :-(
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
Szép kívülről a múzeum épülete - századfordulós ipari megjelenés -, viszont sajnos a láda doboza törött volt. A nálunk levő cseredobozzal és új logbookal javítottunk egyet a láda állapotán Chubbyval. A rejteken is állítottunk annyit, hogy a jövőben remélhetőleg nem fog elrepedni a doboz.
Köszi a lehetőséget!
