Szokásos 450 ml-es négyfülű doboz. Turistaösvény közelében, kidőlt fa üregében keresd!

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés

1.) Drávaszabolcsnál átlépve a határt, az Alsómiholjác ( Donji Miholjac ) - Podravska Moslavina [Monoszló] - Zdenci [Izdenc] - Orahovica [Raholca] - Čačinci [Csacsince] - Slatinski Drenovac [Darnóc] - Jankovác (Jankovac) útvonalon haladunk. Alsómihojlácnál a városközpontban jobbra, Podravski Moslavinánál a N 45° 46,748' E 17° 58,425' 103 m [GCJank+1crossing] pontban balra, majd Orahovica város elején N 45° 32,910' E 17° 54,141' 155 m [GCJank+2crossing] ismét jobbra fordulunk. Ahogy elhagyjuk Čačinci falut, az N 45° 36,055' E 17° 50,086' 129 m [GCJank+3crossing]ismét balra térünk. Innen már a táblák is mutatják a Jankovác felé vezető utat. Slatinski Drenovac után megszűnik az aszfalt, szórt-kavicsos, burkolat nélküli útra számítsunk kb. 5 km-en keresztül.
2.) Barcsi átlépéssel - Verőce (Virovitica) - Szlatina (Slatina) után, a Velika és Pozsega (Požega) felé mutató táblákat figyeljük.
Téli időszakban a hólánc használata kötelező (praktikus okokból is) és hiányát szigorúan büntetik! Érdemes tudni, hogy a turistajelzés Horvátországban egységesen piros kör, a belseje pedig fehér. Az utak számozottak, az elágazások többnyire jól jelzettek és sok a fa jelzőtábla.

Séta a parkerdőben
Jankovác a Papuk-hegység északi, központi részén helyezkedik el, egy romantikus hegyi völgy végében. Természeti szépsége és a környező erdőségek miatt Szlavónia egyik legszebb tájának tekintik.
A parkerdő bejáratánál váltakozó rendszerességgel (általában hétköznapokon) parkolódíjat szoktak szedni (10 Kn/autó). Parkolásra N 45° 31,348' E 17° 41,025' 516 m [GCJank+parkoló] ponton lévő hely szolgál. A fogadótól két turistaösvény indul, a balkéz felé eső levisz a vízeséshez N 45° 31,397' E 17° 41,052' 449 m [GCJank+Scenic Area] a másik pedig közvetlenül a konyhaajtó mögött lévő pallóval kezdődik (erre kell indulni a láda felé is). Néhány száz méter után elérjük a települést alapító üvegkészítők sírjait N 45° 31,291' E 17° 41,235' 530 m [GCJank+Cemetery] , majd hamarosan megkereshetjük az itt bújkáló geoládát is. A séta legszebb része ezután következik. Lépcsőkkel és kapaszkodókkal ellátott ösvényen felmegyünk egy haramiavezér rejtekhelyéhez N 45° 31,060' E 17° 41,239' 564 m [GCJank+1waypoint] , majd onnan átsétálhatunk a parkalapító gróf Jankovich József kriptájához N 45° 31,064' E 17° 41,211' 556 m [GCJank+2waypoint]. Innen leereszkedve látni fogjuk a Jankovác patak barlangszerű, cseppköves forrását, majd a tavak mellett visszasétálunk a kiindulási ponthoz.

Jankovác
A XVIII. században, német üveggyártók telepedtek meg itt, de az üveghuták fűtéséhez szükséges famennyiség csakhamar elfogyott.
A Jankovác nevet legelőször 1801-ben jegyezték le, amely a helyi nagybirtokos Jankovich család nevéből eredeztethető. (A család főbb birtokai Voćin [Athyna] és Verőce térségében voltak).
A hely adottságait a földesúr, Jankovich József fedezte fel, aki az üveghuta helyére csakhamar vadászházat építtetett. Pisztrángtenyésztés céljából két tavacskát ásat ki, a vizet a sziklafalon keresztül vezettette el a Kovačica patakba, létrehozva a 36 méteres Skakavac vízesést, ami csapadékos időben, bő vízhozamával lenyűgöző látványt nyújt.
A völgy végén lévő sziklafalban egy természetes barlang és egy mesterségesen tágított üreg található. Az előbbi egy egykori haramia vezér, vagy szabadságharcos /a forrástól függően / Maksim Bojanić rejtekhelye, az utóbbi a jankováci uradalmat alapitó gróf sírhelye. A vörösmárvány szarkofágon magyar és ószláv felírat olvasható.

A Papukról
A Papuk a Pozsegai hegységrendszer része, annak legészakibb tagja. Nagyjábol a Dráva vonalával párhuzamosan helyezkedik el, Nasice (Nekcse) és Daruvar (Daruvár) városok között. Vízválasztó. Gerincétől északra a Drávába, délre a Szávába folyik minden víz.
A Papuk-hegység a történelem során mindig közlekedési akadályt képezett. Sem a rómaiak, sem a területet később birtoklók, nem építettek utat a hegységen keresztül, egészen a XX. századig.
A hegyoldalakat sűrű bükkösök és tölgyesek borítják, a legmagasabb részeken fenyvesekkel is találkozhatunk.
Geológiai szempontból a hegység fő építőanyaga mészkő, ehhez az alacsonyabb részeken palás kőzetek csatlakoznak.
Legmagasabb csúcsa a Papuk (953 m), amely sajnos nem látogatható, katonai radar terpeszkedik rajta, de megmászhatod a második legmagasabbat, az Ivačka glavát (913 m). Szép panoráma és a GCP913 lesz a jutalmad.

Ládatörténet
2007.06.30. bluemonday elrejtette a ládát
2016.05.15. adoptálhatónak adta
2016.10.30. jppj(J&J) egyesületi ládát helyezett ki az eltűnt helyett