WAP ON
Sárszentlőrinc külterületén, az Úzd feletti dombháton álló adótoronyhoz vezető út közelében, fa elágazásában, kéreggel takarva rejtőzik a 125 milliliteres (kb. 7 * 7 * 5 cm külső méret) geoláda.
WAP OFF

Bevezető
Ezzel a rejtéssel elsősorban a technikai érdekességek iránt némi vonzalommal bíró ládavadászoknak szeretnék bemutatni egy építményt és annak műszaki hátterét.

A földfelszíni műsorsugárzásról
Századokon keresztül különböző, néha felettébb ötletes módszerekkel próbálták kielégíteni azt az alapvető emberi igényt, hogy hírek, információk jussanak el gyorsan, nagy távolságra. A maratoni csatáról még futva közlekedő hírvivő tudósított. Később lovas futárok, majd őket hálózatba szervező valódi hírközlési rendszerek jelentek meg. Néha a madarakat (postagalamb) vonták be az üzenetek továbbításába. A sebesség problémáját Morse 1838-ban közzétett találmánya, a távíró némileg csökkentette, de még mindig ott volt az a "fránya drót", ami nélkül nem működött az adattovábbítás. Azért ennek a megoldásnak köszönhetően jelentősen "összezsugorodott" a világ: felszíni és tenger alatti kábelekkel behálózták a Földet és a hírek percek alatt eljuthattak bárhová - ahová elértek a drótok.
1896-ig kellett várni arra, hogy Popov és Marconi (egymástól függetlenül) kidolgozza a vezeték nélküli adattovábbítás módját, a szikratávírót. Az alapvető elvek és technikai megoldások (pl. antenna) megalkotása után a rendszer terjedése felgyorsult: például 1912-ben a Titanicon már két, 1500 W-os rádió működött. A rendszeres műsorszórás az 1920-as években indult meg, először Amerikában, majd Európa országaiban (hazánkban 1926-ban).
A fejlődés nem állt meg: a hangtovábbítás után az álló- majd mozgóképek átvitelére is igény mutatkozott. 1928-ban az első rendszeres televízió-adás is megindult Amerikában, majd a harmincas évek közepén Németországban és Nagy-Britanniában is.
A főként rövid hullámon működő, megfelelő adóteljesítménnyel akár többszáz kilométerre is elfogadható minőségben adást továbbító rádiótól eltérően a televízió jellemzően ultrarövidhullámon működött. A terjedési tulajdonságok miatt nem volt elég "egy országban egy adó" - a minőségi URH-vételhez lényegében "összelátás" szükséges. Emiatt a közszolgálati televizióadások megindulásával együtt megkezdték az adóhálózat besűrítését: a széchenyi-hegyi adótorony után sorra épültek a köznyelvben csak TV-toronyként emlegetett létesítmények.

Az úzdi adótorony
Tolna megye különösen tagolt domborzata miatt a nem túl távoli környező adók (Pécs, Csávoly, Kiskőrös, Kab-hegy) nem biztosítottak kielégítő vételt a Hegyhát mély völgyeiben. Az 1970-es években ezért elhatározták egy "térkitöltő" adótorony építését. Erre a célra a Donát-patak völgye és a Sió által határolt, környezetéhez képest több, mint száz méterrel kiemelkedő dombtető bizonyult a legalkalmasabbnak.
A kb. 90 m magas torony alsó része csúszózsalus kivitelezéssel készült vasbeton szerkezet, öt darab kb. 3 m kiülésű körbefutó konzollal. Ezen egy acél rácsostartó nyugszik. Az acélszerkezet tetejétől három kihorgonyzó drótkötél indul - így az építmény nem sorolható a kitámasztás nélküli tornyok (pl. Nagykanizsa, Pécs) közé. A legfelső antenna magassága a csatlakozó terepszinttől számítva: 100 m.
Az adónak jelenleg a következő programok sugárzásában van szerepe (hullámvadászok adatai alapján):

Rádióprogramok:
frekvencia;ERP;program;polarizáció
90,3 MHz;10 kW;MR2-Petőfi Rádió;H
101,5 MHz;3 kW;Sláger Rádió;H
106,9 MHz;3 kW;MR3-Bartók Rádió;H
Televízió-programok:
csatorna;ERP;program;polarizáció
35;200 kW;m1;H
47;178 kW;RTL Klub;H

A torony nem látogatható - a tervezésnél nem számoltak közösségi (kilátó)funkcióval. Pedig erről a magaslatról remek panoráma nyílna szinte az egész Mezőföldre. Így aki felkapaszkodik a tetőre, csak kelet felé láthat ki a  N 46° 34,821' E 18° 34,802' 205 m [GCUZD+KILATAS] közeli nyeregről.

További látnivalók, érdekességek
1. A Donát-patak völgye
A Tolnai-hegyhát belső területeit feltáró völgy lényegében Hőgyésztől Kalaznón, Varsádon keresztül Úzdig húzódik DNY-ÉK irányban és mintegy kettéosztja a hegyhátat. A mélyében futó bővízű patak gyöngysorként halastavak láncolatát fűzi össze.
2. A Fördős-kúria
Az egykori kisnemesi múlt hagyatékát őrzi a  N 46° 36,042' E 18° 35,854' 99 m [GCUZD+MUZEUM] Fördős-kúria. Az itt bemutatott ún. Renkecz-gyűjtemény több tematikus kiállításból áll - egyik különlegessége az úttörő mozgalmat bemutató tárlat. (Nyitva: 03.15-10.31: H-P 8-12, 13-15; Telefon: +36 (75) 333 533)

Megközelítés
Tömegközlekedéssel: Autóbusz Nagydorog vasútállomásról Sárszentlőrincen keresztül Úzd, autóbusz-váróterem mh-ig közlekedik - sajnos elég ritkán.
Egyéni közlekedési eszközzel: Az 63-as főútról Nagydorogon Sárszentlőrinc felé letérve  N 46° 37,044' E 18° 39,210' 101 m [GCUZD+SARSZTLORINCFELE], majd a Sió-híd után  N 46° 37,047' E 18° 36,501' 95 m [GCUZD+DNYFELE] délnyugatra, Úzd után pedig északnyugat felé kanyarodva a dombot megkerülő úton közel 3 km után érünk  N 46° 35,447' E 18° 34,253' 103 m [GCUZD+TORONYFELE] a toronyhoz vezető út kezdetéhez.

Ládatörténet
2018.04.06 00:35 A régi helyén, kisebb dobozzal pótoltam a kesserterror áldozatává vált 13.5* 18.5* 6 cm, 1.5 literes geoládát.
2013.07.06 A jelszó újra a régi. (20 karakter)
2012.04.28 A jelszó a Kincstúra szabályzatának megfelelően megváltozott.
2011.09.30 Kicseréltem a dobozt, amelybe új logbook és pár új ajándék került.
2008.10.31 12:53 Az vtsp&tav-Fairy együttműködésben megszervezett első Tolnai Halloween keretében, kilenc társával együtt megjelenik a geoláda.
2008.10.31 12:30 Kihelyezem a ládát.
2008.10.26 A moderátorok jóváhagyják (+3/-0) a tervet.
2008.10.24 Beadom moderációra a ládatervet.

Források
Hullámvadász portál
Az üzemeltető honlapja


Sikeres kincskeresést!