WAP a 18x12x6cm-es doboz nem a fejlécben megadott pozíción található, így búvárfelszerelésre nem lesz szükséged, mert valójában egy jellegzetes fatönkben rejtőzik.
A láda logikailag multi, mert kell hozzá az előző 10 - ettől független pont - jelszava, de fizikailag csak 1db doboz, ezért nem jelölöm multiként.

A rejtés a Börzsönyi források sorozat ötletének mátrai adaptációja, azzal megegyezően 10+1 pontból áll, minden pont egy önálló láda.

Valahol Pásztó és Sirok között, az abasári pincéken túl, de a Cifra istállón innen, egy sűrű-sötét erdő mélyén fakad egy forrás, amely mellett békés álmát alussza a titkos mátrai kincsesládikó.
Ahhoz, hogy megtudd a kincs helyét, keresztül-kasul be kell járnod a hegységet, ahol 15 forrás megsúg neked egy-egy apró részletet.

Gyűjtsd össze a GCMF01 ... GCMF10 pontokon található jelszavakat!
Minden jelszó betűvel kezdődik és számmal végződik, ez a két karakter kell a végpont azonosításához.
Rendezd abc szerint növekvő sorrendbe a 10 részletet!
Az így kapott lista első tagja az 1-es, utolsó a 0-ás sorszámot kapja.
Az alábbi fiktív koordinátába a sorszám helyére helyettesítsd be a jelszórészlet második karakterét, a számot. N 47 nem változik!

N 4 7 ° 1.2.,3.4.5.'
E 5.8.° 6.7.,8.9.0.'

A jelszó a GCMF01 .... GCMF10 jelszavainak kezdőbetűje (láda sorszám szerinti sorrendben) + a ládában található jelszó egybeírva.

A hegység forrásokban, patakokban gazdag, a Mátra turistatérkép helynévmutatója 195 nevesített, további 325 név nélküli forrást, csevicét és kutat sorol fel, ezek közül választottam 11 érdekes helyszínt. Vízhozamuk változó, nagyban függ a csapadék mennyiségétől, 47 forrás hozama éri el a 10 l/perc mennyiséget. Az 1920-as évektől a szerveződő turistamozgalomnak köszönhetően számos forrás kiépítésre került. A legmagasabban, 960 m tengerszint feletti magasságban fakad Kékestető közelében a Disznó-kút. A Mátra legbővizűbb forrása a Kékes északi oldalában található Nagy-forrás, melynek vízhozama 20 liter/perc.

A patakok a tavaszi hóolvadás és a nyári záporok alkalmával nagy mennyiségű hordalékot is szállítanak, aszályos időszakban viszont sokszor kiszáradnak. A hirtelen áradások 150-200-szorosára növelik meg a vízfolyások vízhozamát az átlagos vízmennyiséghez képest. A lezúduló víz ilyenkor hatalmas pusztítást hagy maga után; ez történt például 1999 és 2005 tavaszán Mátrakeresztesen. Kevés vízesés található a hegységben: legjelentősebb a Parádfürdőtől délre található Ilona-völgyi vízesés.

Az utóvulkáni tevékenység következtében számos különleges összetételű forrás található a hegységben, ezeket gyűjtőnéven csevicének hívják. A csevicék a hegység északi oldalán gyakoriak, leghíresebbek a Parád környéki a kénes gyógyforrások, de mint látni fogjuk a déli oldalon is előfordul.

A források, és a belőlük kialakult patakok vizét 2 folyó gyűjti össze. Nyugaton a Zagyva 62, keleten a Tarna 46 mellékág vízét vezeti a Tiszába.

Mátrai táj legfiatalabb színfoltjai a víztározók, amelyek a térség vízellátását biztosítják. A mátrai üdülőterületek, és a Mátra környéki települések növekvő vízigénye szükségessé tette a felszíni völgyzárógátas tárolók létesítését. A Nagy-völgy csúcsánál a Csór-réti-víztározó a Központi-Mátrát, a Parádsasvár fölötti Köszörű-völgyi-víztározó az Északi-Mátrát, a Hasznosi-víztározó pedig a Nyugati-Mátrát látja el ivóvízzel. Szerepük a felhőszakadások okozta hirtelen árhullámok csökkentésében is jelentős.

Jó túrázást!