A normál méretű 8x12 cm-es, henger alakú láda a sziklatorony északi végénél, fejmagasságban, egy repedésben várja a megtalálókat. A megtaláláshoz nem kell sziklát mászni! Kérlek jól rejtsétek vissza a kis vackába!:)


Egy kellemes, (oda-vissza) bő 4 km-es sétára invitállak titeket!
Lesz benne hűsítő forrás, hangulatos pihenőhely, babakocsival és bringával is könnyen járható út és végül pedig egy gyönyörű panorámájú sziklatorony.

Megközelítés

Itt érdemes leparkolni a sorompónál:  N 48° 26,004' E 21° 27,490' [GCMASI+Parkoló] Innen a már jócskán bemohásodott zöld sáv és egyben a friss zöld kerékpárút jelzésen kell elindulni a kellemes emelkedésű aszfaltúton. Kevesebb, mint 200 m megtétele után keresztezzük a Pálházi Erdei Kisvasút nyomvonalát. Fél km múlva jobbra lesz található a hűs vizű Káldy-forrás.  N 48° 25,696' E 21° 27,757' [GCMASI+Káldy-forrás], majd 300 m után a Pokol-Völgyi Pihenő padjainál lehet egy kicsit megpihenni.  N 48° 25,651' E 21° 28,013' [GCMASI+Pokol-Völgyi Pihenő]
Innen már csak kicsivel több, mit 1 km a Málnás-völgyi-kő. Az útról majd itt térjetek le (azaz fel) a sziklához:  N 48° 25,150' E 21° 27,953' [GCMASI+Letérés]

A Zempléni-hegység turistakalauzból ismertető a kőről, egy másik irányból megközelítve

Hangulatos erdei sétaútszakaszon érjük el a felső vízművet, melyet a zöld jelzés hasonlóképpen kerül meg. A völgy észak felé emelkedik. Az árkos, vízjárta út a fiatalos sűrűjéből egy öreg bükkös alá ér, jobbra a korábbi tarvágás cseperedő sarjerdeje egészen a Gerendás-rétig húzódik. Ez a legkeletibb átjáró, "hágó" az Eszkála-tetőtől a Gergely-hegyig húzódó hosszú, kanyargós vonulaton, a nyereg tisztása (rönkrakodó) fontos útkereszteződés. Balról, délnyugat felől megérkezik az Újhutáról felkanyargó keskeny erdészeti műút, itt metsszük az Országos Kéktúra útvonalát. A zöld jelzés irányt tartva az aszfaltúton lefelé, a Komlóska-patak völgyébe ereszkedik.
Árnyas bükkösben, a völgy vízmosása felett egyre lejjebb harántolva követjük a hegyoldal kanyarulatait. Megkerüljük egy szűk oldalvölgy katlanját, az alsó kanyar előtt, a műút felett a Málnás-völgyi-kő meredek, 20 m magas riolit sziklatornya áll őrt. Tetejéről belátni a mély patakvölgyet, a szemközti tetőket, a tömött erdőket. Kellemes pihenőhely. Lassan leereszkedünk a völgy kiszélesedő aljára. Elhagyjuk a sűrűt, több a fény, szélesebb az útpászta, kelet felől két mellékvölgy is betorkollik. A Komlóska-patak hídja után, egy égeresnél balra találjuk az 1996-ban az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Sárospataki Osztálya által foglalt Káldy-forrást. Az aszfaltút keresztezi a Kemence-patak völgyét kísérő keskeny nyomközű vasutat (balra Komlósi-völgy v. m).
Rostádon kettéágazik a völgy. A sárga jelzés jobbra, a műúton Telkibánya felé vezet, balra, a Daru-forrás mellett, a kulcsos turistaházak előtt az Ördög-völgybe tart.

Kőzettani magyarázat a sziklatorony keletkezésére

A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, az Amádé-sziklákat a Szkalka-sziklát, a Kerek-kőt, a hejcei Sólyom-kőt, a Nagy-Péter mennykőt és a Pengőkőt.

A Zemplénről

A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.

Egyéb infók

A kisvasút menetrendje
A Tokaji-hegység krioplanációs felszíneinek kialakulása és típusai
Zempléni-hegység



Jó ládakeresést kívánunk!