Elhelyezés időpontja: 2003.01.03 14:30
Utolsó lényeges változás: 2020.02.04 11:43
Utolsó változás: 2023.01.11 08:20
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Erzséb, Balázs, Laci
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.0 / 4.0
Úthossz a kiindulóponttól: 5000 m
Megtalálások száma: 230 + 1 sikertelen + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A láda a piros rom jelzéstől pár méterre ÉK-i irányba, egy nagy szikla alatti repedésben található.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
A ládakörnyezetről
Az Amadé várrom a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán áll, 650 méterrel a tengerszint felett.
A szomszédos, északra kiugró, keletre helyenként 20-22 m magas fallal letörő krioplanációs sziklatorony lapos tetejére (nyugodt időben pompás pihenőhely, "kilátóterasz") csak vigyázva, száraz időben ajánlott kimászni. Korlátozott szögű, de vadregényes kilátás nyílik innen. Északi irányba - bár a feltörekvő növényzet már takar - Kassa látszik, északkelet felé, Telkibánya katlanja fölött a Nagy-Milic csoportja uralkodik, alattunk a Gönc-patak mély, "V" alakú völgye vonul.
Megközelítés
1. Gönc felől a (piros-négyzet) turistajelzésen, majd a hegy lábánál áttérve a (piros sávra) (5 km )
A várat a 13. század második felében Amadé nádor , a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család ősi fészke. Mivel a főúr összeütközésbe került a királlyal, ezért IV. László 1281-ben eredménytelenül megostromolta a várat. Az Árpád-ház kihalása ( 1301 ) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett. A várban előbb menedéket nyújtott a lengyel trónról elűzött I. Lokietek Ulászlónak ( 1306 - 1333 ), majd saját seregével Lengyelországba behatolva helyreállította annak királyságát. A magyar trón igénylői közül következetesen Károly Róbertet támogatta, ezért Vencel magyar király hívei a kassai polgárok és a szepességi szászok támogatásával 1304-ben megostromolták a várat, de az ostromlók csúfos kudarcot vallottak. Az oligarchát 1311-ben a kassai polgárok gyilkolták meg. Károly Róbert királlyá koronázása után Aba Amadé fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, seregük a rozgonyi csatában vereséget szenvedett Károly Róberttól , hat fia közül kettő el is esett a küzdelemben. A király győzelme után még élő fiait kivégezték, vagyonukat elkobozták, a várat a királyi sereg Drugeth Fülöp parancsnoksága alatt bevette. Az ostrom után királyi vár lett, újvári ispánként a Drugethek birtokolták.
1391-ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetően a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínűleg pusztulni hagyták, vagy ők maguk pusztították el.
Mára az ellipszis alakú sáncgyűrű által valaha körülvett szabálytalan alakú kővárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg.
A várról először 1288-ban emlékeznek meg a források. Gönc a XIII. században Abaújvár tartozéka. A z utolsó Árpád-házi király, III. Endre alatt az Aba nemzetségbeliek egyik fő fészke, akik közül Amadé (Omode) nádor 1291-tol nádori kúriáját felváltva Göncön és Vizsolyban tartja. Az Amadék után a Drugethek kapják, majd királyi vár fennállása végéig. Első ízben IV. László király veszi el Gönc várát ostrom útján az Aba nemzetségbeli Finta nádortól, másodízben I. Károly király vette el a hűtlen Amadé fiaktól, így lett királyi vár.
Többet a gönci várról nem is tudunk, az általunk ismert források 1428-ban említik utoljára. Vagy három századon át még csak a romjairól sem említenek semmit, csak a XVIII. Században kezdik a földrajzi leírások, térképek és kézikönyvek az egykori Amadé-várat, mint regényes romot újra emlegetni. Nem árulják el a szűkszavú történelmi források, hogy mi okozta a vár pusztulását, s azt sem, hogy pontosan mikor enyészett el. Lehetséges, hogy a magasan lévő várak gyakori sorsa, villámcsapás s utána leégés sújtotta. De az is lehet, hogy a huszita mozgalmakban pusztult el.
Kőzettani magyarázat a sziklaorom keletkezésére:
A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, a Nagy-Péter-mennykőt a Szkalka-sziklát, a hejcei Sólyom-kőt és a Pengő-kőt.
2020.01.29.
Hagyományosítás! A láda hagyományos rejtésként kereshető.
Eddigi jelszó: A jelszót egy háromszögelési pontot jelző betononkockán találjátok (4szám+2betü).
skiccpausz
2011.11.09.
skiccpausznak átadva virtualizálás miatt
A régi ládaoldal:
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Zempléni hétvége első napja. Göncről indulva sétáltunk egyet a környező dombokon. A pálos kolostorromtól jöttünk fel, majd a kilátósziklán ejtőztünk egyet. A láda kis keresés után előkerült.
Hát Amádé úr is tudta, hol kell építkezni. Távol a világ zajától, csodás panorámás telken. A Pálos kolostor felől érkeztünk. Az utolsó 500 m jó kis kihívás volt. Először egy könnyebben megközelíthető sziklánál bóklásztunk, de végül rászántuk magunkat a veszélyre, s az eredmény nem maradt el. Utána megcsodáltuk a fenséges körpanorámát. Sajna pont ÉNY felé már felnőttek a fák, így nem tudhattuk meg, hogy örök szerelmünk a Tátra látható-e innen. Bár ahogy a Borsó hegy felé tovahaladtunk, a ritkásabb részeken azt tapasztaltuk, hogy nem. Vagy a pára miatt, vagy azért mert nyugatabbra van.
NFC-vel szereztem meg a jelszót, de azért be is írtam a terjedelmes füzetbe. Remélem, egyszer betelik. :)
Nagyon szeretem ezt a helyet, amikor legutóbb erre jártam (2008-ban), éppen nem volt kereshető a láda. Örülök, hogy feléledt és először virtuális, majd most már hagyományos láda is van ezen a szuper helyen.
Megtaláltam a három napos Rákóczi - túra második napján, Telkibányáról indulva. A navigátorom össze-vissza ugrált, de aztán hamar rájöttem, hol lehet a láda. Feljebb csodás kilátás fogadott, ott fogyasztottuk el reggelinket, majd folytattuk utunkat Erdőbényére. 31 km lett nem kis szintekkel, de a látvány mindent kárpótolt. Fájó a sok-sok kidőlt fa.