Elhelyezés időpontja: 2003.01.03 14:30
Utolsó lényeges változás: 2020.02.04 11:43
Utolsó változás: 2020.03.30 00:39
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Erzséb, Balázs, Laci
Felhasználó: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.0 / 4.0
Úthossz a kiindulóponttól: 5000 m
Megtalálások száma: 198 + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
A láda a piros rom jelzéstől pár méterre ÉK-i irányba, egy nagy szikla alatti repedésben található.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
A ládakörnyezetről
Az Amadé várrom a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán áll, 650 méterrel a tengerszint felett.
A szomszédos, északra kiugró, keletre helyenként 20-22 m magas fallal letörő krioplanációs sziklatorony lapos tetejére (nyugodt időben pompás pihenőhely, "kilátóterasz") csak vigyázva, száraz időben ajánlott kimászni. Korlátozott szögű, de vadregényes kilátás nyílik innen. Északi irányba - bár a feltörekvő növényzet már takar - Kassa látszik, északkelet felé, Telkibánya katlanja fölött a Nagy-Milic csoportja uralkodik, alattunk a Gönc-patak mély, "V" alakú völgye vonul.
Megközelítés
1. Gönc felől a (piros-négyzet) turistajelzésen, majd a hegy lábánál áttérve a (piros sávra) (5 km )
A várat a 13. század második felében Amadé nádor , a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család ősi fészke. Mivel a főúr összeütközésbe került a királlyal, ezért IV. László 1281-ben eredménytelenül megostromolta a várat. Az Árpád-ház kihalása ( 1301 ) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett. A várban előbb menedéket nyújtott a lengyel trónról elűzött I. Lokietek Ulászlónak ( 1306 - 1333 ), majd saját seregével Lengyelországba behatolva helyreállította annak királyságát. A magyar trón igénylői közül következetesen Károly Róbertet támogatta, ezért Vencel magyar király hívei a kassai polgárok és a szepességi szászok támogatásával 1304-ben megostromolták a várat, de az ostromlók csúfos kudarcot vallottak. Az oligarchát 1311-ben a kassai polgárok gyilkolták meg. Károly Róbert királlyá koronázása után Aba Amadé fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, seregük a rozgonyi csatában vereséget szenvedett Károly Róberttól , hat fia közül kettő el is esett a küzdelemben. A király győzelme után még élő fiait kivégezték, vagyonukat elkobozták, a várat a királyi sereg Drugeth Fülöp parancsnoksága alatt bevette. Az ostrom után királyi vár lett, újvári ispánként a Drugethek birtokolták.
1391-ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetően a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínűleg pusztulni hagyták, vagy ők maguk pusztították el.
Mára az ellipszis alakú sáncgyűrű által valaha körülvett szabálytalan alakú kővárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg.
A várról először 1288-ban emlékeznek meg a források. Gönc a XIII. században Abaújvár tartozéka. A z utolsó Árpád-házi király, III. Endre alatt az Aba nemzetségbeliek egyik fő fészke, akik közül Amadé (Omode) nádor 1291-tol nádori kúriáját felváltva Göncön és Vizsolyban tartja. Az Amadék után a Drugethek kapják, majd királyi vár fennállása végéig. Első ízben IV. László király veszi el Gönc várát ostrom útján az Aba nemzetségbeli Finta nádortól, másodízben I. Károly király vette el a hűtlen Amadé fiaktól, így lett királyi vár.
Többet a gönci várról nem is tudunk, az általunk ismert források 1428-ban említik utoljára. Vagy három századon át még csak a romjairól sem említenek semmit, csak a XVIII. Században kezdik a földrajzi leírások, térképek és kézikönyvek az egykori Amadé-várat, mint regényes romot újra emlegetni. Nem árulják el a szűkszavú történelmi források, hogy mi okozta a vár pusztulását, s azt sem, hogy pontosan mikor enyészett el. Lehetséges, hogy a magasan lévő várak gyakori sorsa, villámcsapás s utána leégés sújtotta. De az is lehet, hogy a huszita mozgalmakban pusztult el.
Kőzettani magyarázat a sziklaorom keletkezésére:
A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, a Nagy-Péter-mennykőt a Szkalka-sziklát, a hejcei Sólyom-kőt és a Pengő-kőt.
2020.01.29.
Hagyományosítás! A láda hagyományos rejtésként kereshető.
Eddigi jelszó: A jelszót egy háromszögelési pontot jelző betononkockán találjátok (4szám+2betü).
skiccpausz
2011.11.09.
skiccpausznak átadva virtualizálás miatt
A régi ládaoldal:
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Hát ezért a ládáért is megdolgoztunk! A kolostorromtól a piros sávon jutottunk fel a sziklákig, a vége elég nehéz volt. Útközben a meredek hegyoldalakban nagyon sok kidőlt fát láttunk, félelmetes látvány nyújtottak. Fentről a kilátás nagyon szép volt. Köszönjük, hogy megmutattad.
Köszönjük a rejtést!
Károli Gáspár emléktúra alkalmával,
Demeter Péter barátom társaságában.
Sajnos sehol sem találtuk a jelszót, kérem a megtalálás
elfogadását a képek alapján!
Köszönettel : Zsolt13
Ancs Tours 9.0. - Zemplén reloaded
Pár éve már kerülgetem ezt a helyet, s idén, második próbálkozásra sikerült is feljutni. Kellemes hely a hatalmas sziklák között, szuper kilátás és társaság. A 12 fősre nőtt csapat egy részétől itt elbúcsúztunk, s nekünk már csak vissza kellett sétálnunk a Hejcén hagyott autókhoz.
Köszi
A Borsó-hegyről átjövet még mindig tartogatott az erdő érdekességeket. A gombák még mindig érdekessek voltak - ha mással nem, mennyiségileg. Az egyik fenyves aljából mi is szedtünk egy adagot, amiből 2 nappal később már juhturóval töltve vacsoráztunk. A várrom előtti gerinc nekem nagyon tetszett. Elég hasonlatos a börzsönyi főgerinchez és talán keletkezését tekintve sem állnak egymástól messze. Az egykori erősségből sajnos mára nem sok maradt. A kevés falmaradványon kívül még a várárok az, ami markánsan látszik. Ami a falakból megmaradt, abból sem igazán lehet megmondani, hogy egykor milyen funkcióval bírt. Nem először jártam, itt, de a legutóbbi is még az elmúlt évezredben volt. Emlékszem, az egyik alkalommal egy hatalmas vihar csapott le ránk útban Telkibányára, aminek az eljövetelét innen, a sziklák tetejéről már láttuk. Kihasználva, hogy egyszerre sokan le tudtunk ülni, a kereszt tövében költöttük el az ebédünket a napsütésben. Macek medvémnek nem jött be a jelszó..
Egy hetes geotúránk első felében az Aggteleki Nemzeti Park és a Cserehát szebbnél szebb helyeit kerestük fel, a második felében pedig a Zempléni-hegység még ismeretlen tájait és hegycsúcsait fedeztük fel.
A tegnapi Északi-Zöld meredek csúcsai után már meg sem lepődtünk az újabb meredek és kemény szakaszon. Gyönyörű útvonalon értünk fel a kilátóhelyre, patak mentén, nagy sziklák és mohás kövek között. Páratlan élmény volt a panoráma fentről, csodaszép látvány volt. Köszönet a rejtésért.
jelzéstől pár méterre ÉK-i irányba, egy nagy szikla alatti repedésben található.
(piros-négyzet) turistajelzésen, majd a hegy lábánál áttérve a 
(piros sávra) (5 km )
