Kullancsveszély:

Bucsa főutcáját helyi jelentőségű, természetvédelmi oltalom alatt álló vadgesztenyefasor díszíti, melyet a '60-as években a helyi lakosok ültettek. Tavaszi virágzásnál feldobja a főutca képét, míg ősszel a gyerekek kedvenc időtöltése a termés betakarítása, melyet akár a gyógyszeriparban és a kozmetikában is felhasználhatnak. Az utca egyik oldalán a villanyoszlopokon több gólyafészek is látható.

Fekvése

Bucsa község Békés megye legészakibb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között, a három megye Békés, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye találkozásánál. A települést átszelő 4206. számú közút jelenti a kapcsolatot az országos úthálózathoz, mely a falutól 13 km-re csatlakozik a 4-es főútvonalhoz, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Karcagon található. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében.

Története

Bucsa és környéke már az újkőkor idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, bronzkor és vaskor népeinek is.
A település első írásos említése 1321-ből származik, amikor a Barsa nemzetség osztozásakor apa, fia és családja kapja.
Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt.
A környék akkoriban a Tisza és a Körösök, Berettyó által elárasztott "valóságos vadvízország" volt, lakói többször a nádasba bújtak a törökök elől.
1412-ben Békés megye rendjei bizonyították, hogy Apavára, Keszegestó és Szőlös-sziget Bucsához tartoznak.
1586-ban Ványával és Ecseggel egyidőben porig égették a törökök, lakói a Felvidékre menekültek.
A 18. században elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is.
A harcok miatt elnéptelenedő falu a 19. században települt újra.
A mai Bucsa alapjai a 19. század második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsatelep. A bucsai parasztok a túlnépesedés miatt csak kevés földet szerezhettek maguknak a település határában, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon.
1894-ig Schwarcz Ferencnek volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett.
1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg a birtokot, Mária nevű lányának akit Fould Jenő francia bankár vett feleségül.
Bucsa község közigazgatásilag 1941-ig Füzesgyarmathoz tartozott.
1941-ben alakult önálló képviselő-testülete és jegyzősége és azóta használja újra a régi keletű Bucsa nevet.
A második világháború a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett.
Az I. és II. világháború elesettjeinek emlékére felállított emlékmű egy lefordított csónakra hasonlít, jelképezve a vidék halászati kötődését. 2002. szeptember 7-én avatták fel.

Emlékmű oszlop
 N 47° 12,194' E 20° 59,921' 91 m [GCBUCA-1]

A falu a Körös-Maros Nemzeti Park közelében fekszik.
A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. A park kezdetét tábla jelzi. Gyönyörű rálátás a pusztára. Ide érdemes eljönni egy kis sétára.
Ha autóval vagy itt parkolj le. Innen 200 m séta a Nemzeti Park tábláig. N 47° 11,876' E 20° 59,523' 90 m [GCBUCA+parkoló]

Séta közben egy székely kapu is útba esik. N 47° 11,837' E 20° 59,426' 90 m [GCBUCA+Székely kapu]

A Nemzeti Park tábla
 N 47° 11,790' E 20° 59,307' 91 m [GCBUCA-2]

Római katolikus templom
 N 47° 12,162' E 21° 0,225' 93 m [GCBUCA+katolikus templom]

Az 1914-ben épült templom a faluhoz képest meglehetősen nagy. Állítólag a falubeliek nem a nekik szánt templom terveit hozták el, s csak amikor elkészültek az alapjai, derült ki a tévedés, de akkor már nem volt visszaút.
A templom toronymagassága 30 m, szélessége 14 m, hosszúsága 35 m.
-Hívek száma: 539
Mise:minden szombat 15:00 óra

Református templom
 N 47° 12,133' E 21° 0,089' 91 m [GCBUCA+református templom]

A templom 1926-ban épült a Kossuth utca és a Szabadság utca sarkán, bejárata a Kossuth utcára nyílik.
ÉK-DNy-i tengelyű templom, DNY-i homlokzatból kilépő 21 m magas torony,10*20 m belső tér, 300 ülőhely.
Építészeti stílus: neoromán
Látogathatóság: nyitvatartási időben
Nyitvatartás: vasárnap 11:00-tól.

Hortobágy-Berettyó

A Hortobágy-Berettyó egy döntő részben mesterséges eredetű vízfolyás Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán. A főcsatorna lényegében a Hortobágy folyó Ágota-halomtól délre eső, torkolatig terjedő alsó szakasza. Helyén a vízszabályozási munkálatok megkezdése előtt még a Berettyó vize folyt. Hossza 167,3 km.

Jellemzői

A Hortobágy-Berettyó az ország legbonyolultabb vízgazdálkodási rendszere. Fő vízfolyásai a Hortobágy, a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna. Vízgyűjtő területe nagy részben Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére esik, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékre kevesebb terület jut. A főcsatorna fő feladata régebben a Nagy-Sárrét lecsapolása volt, mivel végig mocsaras területen folyt egykor.

Vízjárása kiegyensúlyozott, az alsó 20 km-en erősen érződik a békésszentandrási duzzasztó hatása. Napjainkban torkolata Mezőtúrtól délre található, az úgynevezett "Árvízkapunál" torkollik a Hármas-Körösbe.

Élővilága

A Hortobágy-Berettyó Békés megyei szakaszának egy 20 km-es szakaszán elkerülte a folyószabályozást, itt a Körös-Maros Nemzeti Park oltalma alatt áll. Lassan meanderezve nagy kanyarokat ír le, közrefogva a zugoknak nevezett gyepterületeket. Gazdag élővilág jellemzi, megtalálható itt a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm is.

A vízimadarak kedvelt táplálkozóhelyei a kiöntések és a gyékényes, vízpart közeli tisztások. Találkozni lehet szárcsával, tőkés récével, vízityúkkal, de feltűnőbbek a nagyobb testű gémfélék, mint a szürke és a vörös gém, a bakcsók, a kis kócsagok, üstökösgémek. A ritka gémfélék a közeli védett területen lévő erdőben évről évre telepesen költenek is. A folyó árterén vidrák találják meg életfeltételeiket.

A folyó bőséges halállománynak adott otthont, főleg süllő, keszegféle, ponty, amur és busa fordult elő, azonban tisztázatlan körülmények között 2010 május-júniusában tömeges méretű halpusztulás jelentkezett a Hortobágy-Berettyón. A szakemberek szerint éveket vesz igénybe a víz alatti élővilág teljes regenerálódása.

Forrás: Bucsa wikipedia , Bucsa honlap , Bucsa SE