Megye/ország: Budapest
Elhelyezés időpontja: 2002.11.24 14:30
Utolsó lényeges változás: 2021.04.01 19:24
Utolsó változás: 2023.01.14 22:15
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Zsófi és Balázs
Ládagazda: rágcsa13 Nehézség / Terep: 1.0 / 1.5
Megtalálások száma: 2101 + 4 sikertelen + 13 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.8 megtalálás hetente
A jelszót két példányban is kihelyeztem, mindegy, hogy melyiket keresed meg.
- Az egyik egy gravírozott fémtábla egy fatuskóban, a Kemal Atatürk sétánytól felfelé nagyjából 5 méterre. (Ide mutat az eredeti koordináta is)
- A másik jelszó egy elszáradt fán, derékmagasságban található ugyanilyen táblán, kéreggel félig eltakarva. N 47° 29,622' E 19° 2,531' 123 m [GCIFI+jelszó2]
Budapest egy sokáig méltatlanul elhanyagolt, de annál inkább varázslatos helyszíne a budai Várkert Bazár, vagy ahogy sokan hívták régen: az Ifi Park. A belvárosi dunai panoráma része, kapocs a Vár és a Duna part között, kedvelt sétahely, a hosszas városnézések alkalmával igazán jó pihenőhely.
Az 1875-1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, ugyanakkor 1996-tól 2013-ig a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd később műtermek, kiállítások, különböző iskolák helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett Várkert Bazár területén 1961-től a budai Ifjúsági Park működött, az életveszélyessé vált épületegyüttes 1984-es bezárásáig. Ezt követően, bár számos elképzelés született hasznosításáról, a Várkert Bazár közel harminc éven át kihasználatlanul állt.
A Várdomb oldalán elhelyezkedő Várkert-bazár mindig is frekventált, jelentéssel és jelentőséggel bíró helye volt a fővárosnak. Kedvelte és szerette például Erzsébet királyné, aki, ha gőzhajón érkezett Budapestre, akkor a Várkert-bazár északi galériáján sétált fel a déli Cortina lépcsőire, majd onnan tovább a régi várba.
Gyakorlati hasznosításra a Várkert-bazár tulajdonképpen sohasem került, mert a csekély kereskedelmi forgalom miatt a bazárokat nemigen vették bérbe. Az alsó soron műtermeket alakítottak ki, s az 1930-as években gyakran merült fel a Budai Műcsarnok odatelepítése is. Az épületegyüttes 1944-45-ben erősen megrongálódott, s 1961-ig nem is fordítottak gondot felújítására.
Ma a legtöbbeknek talán az jut eszébe a Várkert Bazárról, hogy valaha itt működött a Budai Ifjúsági Park, Budapest egykori kultikus szórakozóhelye. 1961. augusztus 20-án nyitott meg Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park.
A kezdetben táncos szórakozóhelynek indult Parkban a hetvenes években olyan meghatározó hazai rock és pop együttesek léptek fel, mint az Illés, a Metró, az Omega, a P. Mobil, a Piramis vagy a Karthago, amelyek közül többen a vasfüggönyön túl is hírnevet szereztek maguknak.
A Park első és leghíresebb igazgatója a szadizmusáról híres Rajnák László volt, aki kiemelt figyelmet fordított a rendfenntartásra, sokszor saját maga is kivette a részét az igazságszolgáltatásban. A szórakozóhelyre csak megfelelő ruhában és küllemben lehetett belépni. Az alábbi 1962-es belépési szabályzat egy részlete is ezt bizonyítja:
Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos.
Kitiltást eredményeznek a következő kihágások:
Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés.
(Belépési szabályzat, 1962)
A parkból kitessékelt huligánokból megalakult a Nagyfa Galeri, amelynek tagjai egy nagy fa ágaira kapaszkodva hallgatták a zenét.
1961 júniusában a Budapesti KISZ-Bizottság ötlete nyomán itt kezdték kialakítani a főváros első és sokáig egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhelyét, az Ifjúsági Művelődési Parkot, közkeletű nevén az Ifiparkot. A park 1961. augusztus 20-án nyitott. 1962 volt valójában az első teljes idény, amikor május 1-én nyitott a park és szeptember 20-án zárt be. Ez alatt az idő alatt a parkot 70 ezren keresték fel, ami igencsak jelentős látogatottságnak volt mondható. 1980. május 27-én egy tízezer fő részvételével megrendezett Edda koncert alkalmával a park bejáratához vezető lépcsők kőfalai leomlottak, s a baleset során öt fiatal megsérült. Ekkor a parkot két hónapra be is zárták, s ez az esemény már előre vetítette a létesítmény sorsát. Utoljára 1984. szeptember 23-án a P. Mobil Elektromos temetés című koncertjét rendezték itt meg.
Az események ilyen alakulásához hozzátartozik, hogy a Várbazár építészetileg és akusztikailag eleve alkalmatlan volt szabadtéri koncertek helyszínéül. Csak tetézte a bajt, hogy az 1961-es helyreállítási munkákat követően nem fordítottak gondot nem hogy a fejlesztésre, de még az állagmegőrzésre sem.
A park 1984-ben - miután nem bírta sem a funkciójával járó megterhelést, sem az állagmegőrzés elmaradását - bezárt, s az egész Várbazár kezelését a Fővárosi Tanácstól 1989-ig a Budapesti Művelődési Központ (BMK) vette át. A BMK lényegében sem a Várbazár hasznosításával, sem az állagmegőrzéssel nem nagyon törődött, csupán a volt irodaházat adta ki egy építőipari szakcsoportnak. A kezelői jogot 1989-ben az I. kerületi tanács kapta meg, s ezzel a joggal ma is a jogutód, az I. kerületi önkormányzat rendelkezik. A világörökség részét képező Várkert-bazár hasznosítására többféle elképzelést dolgoztak már ki, de ezek kivitelezése részben a rendezetlen jogi helyzet, részben pénzhiány miatt eddig meghiúsult.
A közel három évtizeden át üresen álló, omladozó épület rekonstrukciója sokáig váratott magára, ám végül 2013-14-ben uniós és hazai forrásokból megújult. A 2014-es rekonstrukció folyamán elsődleges szempont volt, hogy az eredeti épület legapróbb részleteit is megőrizzék, amelyhez korabeli fotók, levéltári dokumentumok illetve a helyszínen begyűjtött maradványok nyújtottak segítséget. Helyreállították az összes eredeti vas korlátot, kapukat, kerítéseket. A járóburkolatokat eredeti színeikben és mintázatukban újították fel, olyan minőségben, hogy az épület új funkcióinak is megfeleljen.
Irány a Vár!
Zsófi és Balázs
(a korábbi rejtők)
Ládatörténet A ládát eredetileg Zsófi és Balázs rejtette.
Ezt a ládát még 2002-ben telepítettük, a hazai GC hőskorában. Bő 10 évig kereshető volt, bezsebelt 1259 sikeres megtalálást, azonban - az addig méltatlanul elhanyagolt épületeket és parkot - 2013-ban elkezdték felújítani, így a kereshetőséget meg kellett szüntetni. Mivel kár lenne egy ilyen kortörténeti emléknek is beillő ládát veszni hagyni és mivel a Várkert bazár is megérdemel egy ládát, így 2015. őszén a megújításról döntöttem. Emlékül maradjon itt az eredeti leírás is:
"Elrejtettünk egy virtuális ládát a szívem csücskébe. Nehéz elképzelni, de ha még van olyan fővárosi, akit nem varázsolt el ez a hely, az ebben a pillanatban induljon el és NÉZZEN!!!" 2013.02.27.
A Várbazár megkezdődött felújítása miatt a ládát megszüntetem (tekintve, hogy az az építési terület közvetlen közelében van.
A felújítást köbvetően egy új ládát tervezek a helyszínre. Köszönöm az eddigi megtalálásokat, szinte rekorder lett a láda! :-) " 2020/11/09-i jelzés alapján elképzelhető, hogy a jelszó megsemmisült.
Ennek ellenőrzéséig és esetleges pótlásáig a láda nem kereshető.
Türelmet kérek. 2021.03.29. A ládát adoptáltam, nemsokára kihelyezek egy igazi jelszóhordozót is. 2021.04.01. Nem egy, hanem rögtön két jelszóhordozót is kiraktam, lásd a leírást.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Családi hétvégén voltunk Budapesten, és a városi kirándulásunk során ezt a helyszínt is érintettük. Először a Budai várban voltunk, ott nézelődtünk, majd onnan jöttünk le a Várkert Bazárhoz. Mivel én nem budapesti vagyok, így nekem az Ifjúsági Park nem is mond semmit, emlékekkel se rendelkezem róla, csak néhány alkalommal jártam itt bő 10 évvel ezelőtt, de akkor már nem igazán volt érdemi látnivaló a területen.
A Várkert Bazár felújítását követően kifejezetten szép, hangulatos közpark jelleget kapott a terület, bár a rejtés szűkebb környezete nem igazán nyújt sok látnivalót, érdekességet. Jobban is hasznosíthatnák a területet, mert jelenleg gyakorlatilag egy üres füves terület, érdemi funkció nélkül.
A Várkert Bazárt épületegyüttes impozáns turista látványosság, de kitölthetnék kicsit több funkcióval, tartalommal, mert így "szimplán" csak egy szép sétáló hely. A környezet kulturált, szépen sikerült a parkosítás is, de sétáláson, padokon ücsörgésen kívül nem nagyon lehet itt mást csinálni, pedig egy hatalmas területről beszélünk a belváros szívében. Ki lehetne itt alakítani pl. egy szoborparkot, emlékhelyet, szabadtéri múzeumot, történelmi tanösvényt, vagy akár az aktívabb kikapcsolódást segítő kültéri élményelemeket. Sőt ha már Várket Bazár a neve, akkor akár valóban egy működő "Bazár" is lehetne itt, pl. egy hagyományőző jellegű, korhű, a kozépkori hangulatot keltő piac, és vásártér, ahol történelmi hűséggel mutatnák be a régi kézműves szakmákat, és meg is lehetne vásárolni az elkészített kézműves termékeket szuvenír jelleggel.
Két héttel később a #37. GCWalk alkalmával is jártunk erre a kesser csapattal, így megnézhettem éjszakai sötétségben is a területet. Maga a Várkert Bazár ilyenkor is szép látványt nyújt, szolidan kivilágított, de a "hátsó terület" ahol a rejtés is található már kevésbé. Az egy teljes sötétségbe burkolózó, félreeső hely jellegét mutatta. Miután minden kesser - akinek kellett - logolta a pontot, folytattuk az utunkat tovább a Gellért-hegy irányába.
Köszönöm a lehetőséget!
N 47° 29,622' E 19° 2,531' 123 m [GCIFI+jelszó2]
Ebben a videóban Földes András, az Index akkori újságírója viccesen bemutatja, hogy már a felújítás után pár évvel milyen állapotban volt a Várkert Bazár
