Bevezető:

A láda pontjai
1. pont: A parkban lévő I. világháborús emlékmű jobb oldalán lévő, bal első oszlopban lévő, alulról a 35. név első három betűje.  N 47° 36,719' E 21° 20,539' 97 m [GCBMZV-1]
2. pont: Második világháborús emlékmű alsó márványtáblája első sorának első betűje + második sorának első betűje + harmadik sorának negyedik betűje  N 47° 36,717' E 21° 20,539' 94 m [GCBMZV-2]
3. pont: mikroláda a strandnál  N 47° 36,802' E 21° 20,704' 88 m [GCBMZV-3]
4. pont: A jelszó utolsó része a ládában található.  N 47° 36,557' E 21° 21,344' 90 m [GCBMZV-4] mesterséges rejtek, betonoszlop aljában, kövekkel álcázva. Óvatosan tedd vissza, hogy ne törd el a kis műanyag dobozt!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Az Alföld egyik jellegzetes mezővárosát, Balmazújvárost szeretném bemutatni ezzel a ládával.

Megközelítés:

Autóval: Debrecen felől indulva a 33-as úton a Látóképi csárdánál kell elfordulni jobbra, ez az út egészen a központig vezet. Hajdúböszörmény felől a 35-ös útról kell még a városban lefordulni az autópálya felé és tovább menni a nem túl jó minőségű úton, amely szintén bevisz egészen a központig. Ha az ijászpályához mész akkor itt fordulj jobbra.  N 47° 36,630' E 21° 21,355' 90 m [GCBMZV+kereszt(eződés)]

Vonattal vagy busszal: Mindkettő a városközpontban tesz le és innen már csak egy rövid kis séta a park.

A város:

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti Főcsatorna. A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárás idején teljesen elpusztult. Balmaz nevével - pusztabirtokként - írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza.
A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. 1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétől Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. 1989 március 15-én ismét városi címet kapott.

Kedvező a városnak az a sajátossága, hogy intim, csendes, Európában egyedülálló pusztai természeti környezetben terül el. A város jellegzetes eseménye, immár hagyománya az évenként megrendezésre kerülő Balmazújvárosi Kulturális Napok rendezvénysorozat (augusztus 20-át megelőző hét).

Balmazújváros a népi hagyományok őrzője a számos népi kismesterség művelésében is, mint citerakészítés, vesszőfonás, szíjgyártás, kalapkészítés, nádművesség.

A város neves szülöttei: Veres Péter író, Lengyel Menyhért drámaíró, Soós Imre színész, Sarkadi Imre író, Holb Margit iparművész, Palotai Erzsébet festőművész.

A multiláda állomásai:

Az első két pontot a város főterén kialakított parkban találjátok, itt könnyen lehet parkolóhelyet is találni, innen nincs messze a 3. pont sem. A 4. pont kicsit távolabb található, kb. 20 perc sétával (vagy 5 perc autózással :) ) elérhető.

1. pont: Főtér

A tér közepén álló másfélszeres életnagyságú katonaalak és mögötte hatméteres oszlopon a kitárt szárnyú turulmadár az első világháború áldozataira emlékeztet.

A jelszó első részét (GCBMZV-1) a parkban lévő I. világháborús emlékmű jobb oldalán lévő, bal első oszlopban lévő, alulról a 35. név első három betűje.

2. pont: II. világháborús emlékmű

Itt találjátok a jelszó második részét egy emléktáblán (GCBMZV-2). Második világháborús emlékmű alsó márványtáblája első sorának első betűje + második sorának első betűje + harmadik sorának negyedik betűje

3. pont: Strand

A településközpontban, a Semsey-kastélytól nem messze található a gyógyvízű termálfürdő és strand, amely egész évben nyitva tart. Van termál- és úszómedencéje is. Strand

A Penny parkoló bejáratától jobbra a vaskorlát betonpereme alatt, kis műanyag henger kővel álcázva, itt találod a jelszó 3. részét (GCBMZV-3).

4. pont: Hagyományőrző íjászpálya

A Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport nevű civil szervezet Balmazújvároson és környékén folytat közhasznú tevékenységet a környezet- és természetvédelem, a nevelés-oktatás, ismeretterjesztés és kutatás terén. Tagszervezetük, a Balmaz Hagyományőrző Íjász Kör alakította ki az egykori Lődombon az íjászpályát, ahol az íjászat mellett honfoglaló őseink kultúráját is bemutatják és népszerűsítik.

Itt találjátok a ládát (GCBMZV-4). Az íjászpálya bejárata előtt található, a kapuval szemben, mesterséges rejtek, betonoszlop aljában, kövekkel álcázva. Óvatosan tedd vissza, hogy ne törd el a kis műanyag dobozt!

További látnivalók:

Semsey Múzeum

Balmazújvárosban volt földbirtokos a magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb mecénása, a mineralógus Semsey Andor. A régen katolikus iskolaként működő Semsey Múzeumban tartott kiállítások bemutatják a terület néprajzát, irodalmi és kulturális hagyatékát. Koordináta: N 47° 36,711' E 21° 20,649' 99 m [GCBMZV+múzeum]

Műemlék jellegű értéke a városnak a Semsey-kastély (a kastély a múzeummal szemben található), valamint a római katolikus és a magyar református templom, a német református templom, és a városháza.

Kalapműhely

Az egyik legrégebbi kézműves foglalkozásnak számít a városban a természetes alapanyagból - birka gyapjúból - való pásztorkalapok készítése. A város egyik neves szülötte Mihalkó Zoltán kalaposmester, akinek már apja és nagyapja is ezt a mesterséget űzte. A műhelyt jelenleg unokaöccse, Mihalkó Gyula kalaposmester vezeti. Kalapkészítő műhely  N 47° 36,448' E 21° 20,412' 97 m [GCBMZV+kalap]

Veres Péter szülőháza

Veres Péter író, politikus. Szülőháza ma emlékház, az író a II. világháború végéig élt és dolgozott itt. A régi - XIX. század elején épített - ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben. Aki szeretne szétnézni a portán annak a szemben lévő házba kell beszólni és a néni szívesen beenged. Koordináta:  N 47° 36,914' E 21° 20,012' 88 m [GCBMZV+Veres]

Szállás, étkezés

Forrás: www.balmazujvaros.hu

Kellemes sétát és jó láda vadászatot kívánok!

u.i.: Ha még nem fáradtál el a sétában és egy kis zöldet szeretnél látni, járd végig a Veres Péter Emlékpark tanösvényét! :)