+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Első rejtésünkkel az Árpád-kori határvédelmi rendszer ma is látható szakaszát szeretnénk megmutatni.
Először pár szó a megközelítésről: a 74-es főútról Vasvár határától kb. 1km-re, a tábla jelzését követve rá kell kanyarodni
N 47° 1,689' E 16° 48,951' [GCVASA+keresztezodes] egy kavicsos erdei útra. Autóval a parkerdőt jelző tábla környékén
N 47° 1,395' E 16° 48,539' [GCVASA+parkolo] érdemes leparkolni és innen pár perc könnyű sétával elérhető a sánc és a láda.
A láda egy ételtartó doboz, a kaputól balra kb. 180m-re a töltésen, egy fatuskóban várja megtalálóit. Arra az esetre, ha a láda megint eltűnne, alternatív jelszó a közelben levő esőbeálló Vaskapu felőli oldalán egy kis táblácskán!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A Vasvári Sánc
A sánc a Rába-völgyből nyíló medencében, a középkori megyeszékhely, Vasvár belterületéről vezet a Zalába torkolló Sárvíz patakig. Vonala keresztben szeli át a Hegyhátot. Fennmaradását annak köszönhette, hogy ma is szinte teljes hosszában (8 kilométeren át) erdőben fut, így a földműveléssel nem pusztították el. (A vidéket a középkorban is összefüggő csererdő borította, amelyet Rába-, majd Farkas-erdőnek neveztek.) A 12-15 méter széles földhányás nyugati oldalán 10-12 méter széles árok van. Az árok és a töltés szintkülönbsége a jól megőrződött szakaszokon a 7 métert is eléri. Nyugati oldalán a vörösre égett föld annak az egykori faszerkezetnek a bizonyítéka, ami a X. századi magyar sáncokat jellemezte. A töltést egyszer megújították. Ez arra mutat, hogy jó ideig használták.
A hosszú töltésen, Vasvártól 3 kilométerre délre nyílt az egyetlen, eredetileg szűk, alig 2 méter széles átjárás. Ezen halad át a Római
Katonák útja, amely a neve ellenére nem római út volt, mert hiányzik a töltése, és egyébként sem illeszkedik a vidék római úthálózatához. A római jelzőt minden bizonnyal a XVIII-XIX. századi földmérő mérnököktől kapta. Folytatása nyugatabbra azonban valószínűleg a római Borostyánkő-út nyugati ágával egyezik.
A
Katonák útja első említése 1515- ből maradt fenn. Már a tihanyi apátság alapítólevelében (1055-ben) Hadi útnak nevezik magyarul a dél felé vezető hadvonulások nagy útját. A
Katonák útja elnevezés is a latin via Exercituus (Hadsereg útja) magyar megjelölése. A hegyháti utat, amely Székesfehérvárról Veszprémen át vezetett Stájerországba és Itáliába, katonai és kereskedelmi célra használták, kezdetben a magyar kalandozó hadjáratok útja volt. Ezért a X. században az észak-itáliai szakaszát via Ungarorumnak, a Magyarok útjának nevezték. A dunántúli szakasz a
Katonák útja elnevezést feltehetően Nagy Lajos nápolyi hadjáratai idején kapta, amikor a hadsereg több menetben vonult rajta Itáliába és vissza.
Az út és a sánc találkozásánál a szűk átjárót ma
Vaskapunak hívják
N 47° 1,204' E 16° 48,311' [GCVASA+Vaskapu]. A kapu előtt az átjárást az árkon fahíd biztosíthatta. Noha a
Katonák útja a sánctól keletre és nyugatra kilométereken át nyílegyenesen fut, a kapunál ívesen meghajlik, aminek taktikai okai voltak: az egyenes útról távolról nem lehetett látni a kaput. Az út, a sánc és a kapu szerves egységben épült, és egyidejűleg használták.
(Forrás és bővebben
innen.)
Sikeres keresést és kellemes időtöltést kívánunk!
Hutti,
Márti,
Dorina és
Levi
2012.05.01.
A parkerdő és a Vaskapu is sajnos egyre rosszabb állapotban van, részben az időjárás, részben vandál kezek pusztításának köszönhetően.
Aki tervezte a hely felkeresését, tegye meg minél előbb!