Elvi válasz:
A munkáltató és munkavállaló viszonyát egy kétoldalúan elfogadott szerződés szabályozza. Nem rabszolga vagy örök életedre, hanem partner, amig ez mindkettőtöknek érdekében áll.
A Te tudásodat nem csak a munkáltatód fejlesztette, hanem te magad is, meg az állami oktatás, meg a korábbi munkáltatóid, a barátaid, stb. Ha a munkáltatód fejleszti a tudásodat, akkor módja van ezért ellenértéket kérni tőled (tanulmányi szerződés) - egyébként pont úgy, mintha egyéb előnyöket adna neked (pl. kedvező kamatozású kölcsön, stb.).
Hogy mi az etikus az ő eszközeire, valamint a Te munkaszerződés szerinti munkaidőd kitöltésére vonatkozóan, azt szintén a megállapodásotok, ill. egy kölcsönösen elfogadott szokásrend határozza meg (amit persze elsősorban a munkáltató definiál, de Te azért elfogadtad, tudomásul vetted azt).
[ előzmény: (9089) Old Eye, 2010.05.06 10:14:02] |