Bevezető:

Egy fehér gyógyszeres dobozt keress, mágnessel rögzítve. Ceruza található a ládában. A fény árasztója mutatja merre keress. Csak óvatosan mert forgalmas lehet a hely a vendéglőbe érkezők és a panorámában gyönyörködők miatt. Alternatív jelszó a rejtek helyén grafittal felírva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Autóval egészen a Gomba vendéglőig fel lehet menni. Gyalogosan is fel lehet jutni a szerpentines lépcsőn. (Ha gyalogosan akarsz feljutni akkor itt  N 47° 3,300' E 21° 57,400' 135 m [GCNVMD+parkoló] hagyd az autót. A vasútnál feltétlenül a felüljárón menj át. Innen egy szépen felújított sétáló vezet fel a dombra. Szépen parkosították a dombra vezető utat, padokat is elhelyeztek, így a kirándulók meg tudnak pihenni. Ezen a helyen  N 47° 3,507' E 21° 57,009' 200 m [GCNVMD+kilátó] a legszebb a kilátás.)

Közeli ládák: GCOrad és GCNVBA

...Mohos képű a Macskadomb,
szél fúj a szakállas dombról,
e szépítetlen szőrkorong
macskásan fúj s dorombol....
(Horváth Imre: Várad)

A dombos tájakon, amelyek Nagyvárad északnyugati oldalát őrzik, emelkedik a múltjára büszke Macskadomb. A városlakók a XX. század '60-70-es éveiben Gomba dombnak nevezték el, köszönhetően a volt Fogyasztási Szövetkezet által felépített kör formájú, csúcsos tetejű, gombára emlékeztető étteremnek. Nem véletlenül választották ezt a helyet, hiszen a domb tetejéről a legszebb a város látképe.

A Sebes-Körös jobb oldalán fekvő, magas sarkantyú történelme, a II. István magyar király (1116-1131) által behívott Premontrei Rendhez tartozó római katolikus szerzetesek letelepedésével kezdődött. A rendet Szent Norbert, geneti gróf, későbbi szerzetes, majdani magdeburgi érsek, német birodalmi kancellár alapította É-Franciországban, Premontrében, 1121-ben. Még a rendalapító idejében szerzetes kanonokok érkeznek Magyarország területére, és Szent László városa, Nagyvárad mellett alapítják és alakítják ki az első monostorukat Várad-Hegyfokon, a mai Macskadomb tetején. A név ma már elévült, de Várad-Hegyalja még létezik. A premontreiek 1130-ban telepednek meg itt. Ez az első monostor, ahonnan a többi magyar kolostort alapítják a középkorban, körülbelül 45-46-ot.

Az idők folyamán a tatár és török elpusztítja a monostort, később Varkocs Tamás és a protestantizmus adja meg neki a kegyelemdöfést. 1802-ben valahogy visszajönnek a premontreiek, Várad-Olasziban az 1700-as években a mai Park- szálló épülete volt a rendé. Ezt vagy elcserélték, vagy eladták, hogy Szentmárton pusztáján Mária Terézia parancsára fölépítsék a mai kolostorukat. Mivel Várad-Hegyfokon elpusztul a prépostsági épület, a monostor, Szentmártonba tevődik át a központ. Az itteni rendtársak ekkor nem magyarok, mivel II. Lajost a cseh-morva premontrei apátságok pénzelik a török ellen, s a király hálából és tisztelete jeléül az elhalt magyar prépostságokat ezeknek a cseh-morva apátságoknak adja. Várad-Hegyfokot először Pernegnek, majd Lukának adományozza. A lukaiak nagyon kis számú rendtársat tartanak, de az igények növekednek: amikor már tanításra is gondolnak, akkor többen telepednek meg Váradon és Szentmártonban is. A lukai apát helyettesét, a kormányzót küldi a prépostság vezetésére. Ilyen kormányzó volt Helcher Félix, aki Szentmárton pusztáját járva a nádasban felfedezi a hévjó vizet, a Felix-fürdő körülbelül 1720-1740 között róla kapja a nevét. A kommunizmus alatt, ahogyan a Püspökfürdő nevét Május 1-re, úgy a Félix-fürdőét is meg akarták változtatni; azért nem tették, mert akkor nem jöttek volna a külföldi turisták.