-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A 15 x 10 x 7 cm-es piros tetejű láda
a kisebbik sziklacsúcs északi vége alatt, talajszinten, kövek mögött található.

A ládába TravelBug
NEM helyezhető.

NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítése
Parkolni a kisvasút végállomásánál, a Rostallónál ajánlott.
N 48° 25,459' E 21° 25,668' [GCRUKO+Parkoló]
Innen egy kellemes aszfaltúton kell elindulni a

sárga jelzésen, amiről kb. 1 km megtétele után térjetek át jobbra egy földútra, tovább követve a

sárga jelzést!
N 48° 25,744' E 21° 25,166' [GCRUKO+Letérés]
Útközben a lassan csordogáló Dérföldi-forrásnál tudjátok szomjatokat oltani.
N 48° 25,803' E 21° 25,120' [GCRUKO+Dérföldi-forrás] Az út a Rostalló-patak hangulatos medre mellett vezet. A neheze a vicces nevű erdészeti házikónál, a Mar-laknál kezdődik.
N 48° 26,193' E 21° 24,685' [GCRUKO+Mar-lak] Innentől több lehetőség is adott, én az első felfelé induló (a végén már sajnos elfogyó) erdészeti utat ajánlom.
N 48° 26,371' E 21° 24,794' [GCRUKO+Rövid-Letérés]
A másik ajánlott lehetőség tovább követni az utat, majd itt fordulni jobbra:
N 48° 26,545' E 21° 24,618' [GCRUKO+Hosszú-Letérés] Ez után még két kereszteződésben kell a jobb irányt választani...
Ha a szintet leküzditek a sziklára felmászva gyönyörű kilátás vár majd Titeket!
N 48° 26,288' E 21° 24,960' [GCRUKO+Szaru-kő]
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!
A Szaru-kő
2016 májusában a
XXXI. Geocaching Fesztivál és Verseny egyik etapjaként kerestük fel ezt a sziklát. Elsőre beleszerettünk a helyszín hangulatába. A Zemplén vadregényességét és "istenhátamögötti" hangulatát sugallja. Ha időtök engedi pihenjetek meg a Zemplén ezen rejtett zugában.
Kőzettani magyarázat a sziklaformára
A krioplanációs formák a
pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a
Sólyom-bércet, az
Amádé-sziklákat, a
Szkalka-sziklát a
Kerek-kőt, a
hejcei Sólyom-kőt, a
Nagy-Péter mennykőt, az
Ember-kőt és a
Pengőkőt.
A Zemplénről
A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó
Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a
Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.
Egyéb infók
Mi is az a szarukő?
Kőkapu
A Pálházi Állami Erdei Vasút
Rostallói Vendégház
XXXI. Geocaching Fesztivál és Verseny
