A normál méretű 15 x 10 x 8 cm-es láda a gerincen vezető úttól pár méterre egy mohás törzsű fa földközeli odvában található.

---

Megközelítés

Bózsváról Csehországon* keresztül kijutva itt érdemes leparkolni a Vízmű épület mellett:  N 48° 28,005' E 21° 27,969' [GCEMKO+Parkoló] Innen egy jó minőségű földút vezet felfelé,melyről párszáz méter után jobbra kell letérni egy erdei útra.  N 48° 27,953' E 21° 27,883' [GCEMKO+Letérés]600 méter után a "nyeregbe" balra kell felmenni.  N 48° 27,942' E 21° 27,452' [GCEMKO+Felfele]
A gerincen végighaladva, jobbra lesz a láda egy öreg fa odvában, balra pedig gyönyörű kilátás nyílik Füzér vára felé.  N 48° 27,899' E 21° 27,539' [GCEMKO+Füzér-látó]

* Vicces tény, de Bózsva ezen részét Csehországnak hívják. :-D (ld. tuhu, cartographia) Ennek eredete az, hogy a 17-18. századig itt cseheknek nevezett husziták laktak. A falu régi lakói a mai napig használják ezt az elnevezést.

Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!

A szikla

Egy hangulatos és kevésbé ismert kilátóponthoz hívlak titeket.
Itt található a "Kőember", vagy másik nevén Emberkő-szikla.  N 48° 27,889' E 21° 27,630' [GCEMKO+Ember-kő]
Valaha magasabb volt a kőember, akkor még a faluból is lehetett látni a fák fölé magasodó fejét. A fej letört, a fák megnőttek, de sokan tudják, hogy a hegyről még mindig a kőember nézi Bózsvát...szól a régi történet.
A helyszín nagyon hasonló a Zemplénben található többi krioplanációs formát mutató kilátóponthoz. (Például a Málnás-völgyi-kő-höz.)

Kőzettani magyarázat a sziklaformára

A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, az Amádé-sziklákat, a Szkalka-sziklát, a Kerek-kőt, a hejcei Sólyom-kőt, a Nagy-Péter mennykőt és a Pengőkőt.

Feketefenyő (Pinus nigra)

A sziklánál több feketefenyő is tanyázik, ezért éreztem értelmét ennek a bejegyzésnek.
Elterjedési területe rendkívül változatos, Észak-Afrikában is megtalálható. Hazánkban nem őshonos, de igénytelensége miatt sokfelé ültetik. Pionír erdőtársulások alkotója.
A hazai erdőterületekből mintegy 4%-ot foglal el. Kevésbé fényigényes, és jóval több szárazságot képes elviselni, mint a külalakban hozzá hasonló erdeifenyő. Magas talajvízszintű területeken nem marad meg. Alacsony tápanyagtartalmú talajokon is szépen növekszik. Erdészeti hasznosítása a kopárfásításoknál történik, ahol erős gyökerükkel megkötik a talajt és megakadályozzák az eróziót. Kérge barnásszürke, idősebb korában vastag, hosszúkás cserepekre töredezik. Tűi kettesével állnak, jóval hosszabbak az Erdei fenyőénél és nem csavarodottak. Tobozának felülete fényes, 5-8 centiméter hosszú, tojásdad alakú. Gyökere mélyre hatoló karógyökér, amelyből később erős oldalgyökerek erednek.

A Zemplénről

Az 1800 km2 kiterjedésű zempléni-hegység az Alföld északi peremén húzódó 220 km hosszúságú Északi-középhegység legkeletibb tagja.
A Zempléni-hegység területileg legnagyobb és legjelentősebb tájegysége a Hernád, illetve a Bodrog-völgy, valamint az Erdőbényei-medence és a Bózsva-völgy között elterülő Háromhutai-csoport. Közel négyszög alakú rögdarab, mely maga is további rögök halmazából áll. Nevét onnan nyerte, hogy a rög középpontjában elhelyezkedő tektonikus medencékben három Huta nevű település található: Ó-, Közép- és Újhuta. A felszíni formák változatossága következtében a Háromhutai-hegycsoport a Zempléni-hegység tájképi szépségekben leggazdagabb, legvadregényesebb része. Legmagasabb pontja a Gergely-hegy 783 m magas csúcsa, továbbá a Borsó-hegy (747 m) és a Nagy-Péter-mennykő (709 m). Szinte külön csoportként hat a Sátoraljaújhelytől nyugatra elterülő kúpok sorozata - Sátor-hegy (460 m), Magas-hegy (514 m), - melynek tagjai egyetlen vulkáni kráternek széttagolt maradványai. Ezeken a kúpokon a szakaszos vulkáni tevékenység következtében létrejött réteges szerkezet jól tanulmányozható.
Rögök sorozatából áll a Zempléni-hegység legészakibb része, a Bózsva-völgytől északra elterülő Nagy-Milic-csoport is. Központi magja az országhatáron fekvő Nagy-Milic (895 m), a Zempléni-hegység legmagasabb csúcsa, amelyből két hegycsoport nyúlik délre, közrefogva a Hegyköz medencéjét. A nyugati vonulat a Pál-hegy, Kánya-hegy és Fehér-hegyből, a keleti vonulat pedig a Tolvaj-hegy, a Hársas-hegy és Korom-hegyből áll.

Egyéb infók

Kőember a facebook-on
POI
A közeli Kéktúra etap
Szuha panzió - infók
Fekete fenyő
A Tokaji-hegység krioplanációs felszíneinek kialakulása és típusai
A periglaciális felszínformálásról