Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Elhelyezés időpontja: 2016.05.21 09:00
Megjelenés időpontja: 2016.04.26 20:47
Utolsó lényeges változás: 2016.06.11 14:57
Utolsó változás: 2016.10.05 11:55
Rejtés típusa: Esemény geoláda
Elrejtők: Fonte, rosie77, Nargoth, radpeter, atipapa, LionDaddy, scele
Ládagazda: geocaching.hu Nehézség / Terep: 3.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 0 m
Megtalálások száma: 83, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
XXXI. Geocaching Fesztivál és Verseny
Zemplén | Kőkapu | 2016.05.21
A szokásos évi tavaszi verseny idén a Zemplénben lesz.
Az általános egyéni és családi kategóriákban lehet indulni a versenyen, tehát ebben semmi újdonság nem lesz. A verseny után a díjkiosztóig tartó várakozást viszont kitöltjük némi vasutazással. Kőkapu és Pálháza között közlekedő kisvonattal utazhatunk, amit úgy időzítettünk, hogy pont a díjkiosztóra ér vissza.
A ládához jelszó nem tartozik. A jelenlétet egy "jelszó nélküli megtalálás" log típussal jelentsétek be, melyet igyekszünk hamar jóváhagyni.
A 2015-ös őszi GCTOUR a Zemplénbe invitálta a bringás kessereket. Fazéknak köszönhetően az útvonal Kőkaput is érintette. Már jártam itt a Zemplén 50 teljesítménytúrán is, de ilyen szép időben még nem láthattam Kőkaput, mellesleg akkoriban nem versenyszervezői szemmel néztem egy ilyen helyre.
Kicsit körbenéztem és már hazafelé hívtam radpetert, hogy ide szeretném a következő versenyt. Rá pár hétre már jöttünk is terepszemlét tartani és némi remek ládát levadászni a környéken.
-------------------
Update1:
- az eredmények PDF-ben
Ismét egy jó versenyen vehettünk részt. Igaz, csak az alsóbb részeken csalinkáztunk családi kategóriában, de így is sokat kaptunk a hely szépségeiből.
Megérte 500 kilométert utazni. Hazafelé még elmentünk Aggtelekre ....
Köszönjük!!
A családi kategóriában indultunk, így is egy 18 km-es túrát sikerült összehozni. Nem ez volt a legkönnyebb versenyünk :) A HR ponttól indultunk felfelé a csak a térképen és gps-en létező vékony szaggatott úton, aztán már csak vízmosáson, vadcsapásokon, néhol mégis (vagy mégsem) feltűnő ösvényen. Így a második pontunkkal több mint egy órát tököltünk, és nem is teljesítettük volna a versenyt, ha nem jön segítségünkre a MP :) Összességében gyönyörű tájakon túráztunk, a kaja is jó volt. Köszönjük a versenyt!
Múlt héten meglátogattuk azokat a környékbeli ládákat, amiket biztosan nem érint a verseny a távolság miatt. Akkor az esőben is látványos volt a Zemplén, de a verseny hétvégéjén mutatta a legszebb arcát a környék.
Az útvonalválasztás hamar eldőlt, mert a két érinthető állandó ládát mindenképp szerettük volna felkeresni a verseny alatt, ami sikerült is. A rendezők a pontfeltöltésnél közölték, hogy lehet tökön-paszulyon közlekedni és erre is épült a pontok kihelyezésének koncepciója. Nagyon szeretjük a jó mászós, szintes, kilátópontos helyeket, azért nem a jól futható utakat preferáltuk. Volt néhány olyan pont, amit csak azért kerestünk fel, mert ha már olyan helyre képesek voltak rejteni, akkor mi meg már csakazértis felmászunk oda Legjobb példa az SP (sziklapergés) pont volt. Ez a személyes kedvencem. GCMASI-tól 40m szint lefelé, majd a patakvölgyből toronyiránt 140m szint felfelé az apróköves, kidőlt fa törmelékes jó meredek lejtőn. Hát itt égtek a kalóriák rendesen. A panoráma fantasztikus volt, különösen a PK (Panorámás Kilátás) pontról. Ez ládát is érdemelne... Néhány helyen csúnya szedres, sűrű aljnövényzetes dzsindzsába keveredtünk például a Kerek-kőtől (GCKeKo) a völgybe ereszkedve. Így jár, aki toronyiránt közlekedik, mert ez a mániája Szépen haladtunk a pontok begyűjtésével és sorra másztuk meg az emelkedőket. Volt benne holtpont is, amikor totál leesett a vércukor szintem és alig bírtam továbbmenni, de Nikivel nagyon hatékonyan támogattuk egymást végig. Neki az első versenye volt, de a fülig érő mosolyát látva biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó. Jómagam is kihagytam két évet, mert valahogy mindig valamilyen barlangtúra jött össze a versenyek idejére. ~20km távon ~800m szintet sikerült összeszedni 4:46 alatt, ami a 7. helyre volt most elég. Kellemesen elfáradtunk. Találkoztunk sok régi ismerőssel, ami szintén jól esett. A verseny koncepciója nagyon tetszett, mi támogatjuk az ilyen hegyes-völgyes, panorámás, szintes versenyeket, ahol a pontokhoz megszerzéséhez tényleg meg lehet mozgatni a kessereket. Hatalmas köszönet a szervezőknek: Niki, Toti
Második ilyen típusú versenyem volt, (az első egy egyszerűbb biciklis volt, lehet ezért) nekem nagyon sok volt. Szerintem életemben nem gyalogoltam 20 km-t, másnap alig bírtam járni az izomláztól és a vízhólyagoktól.
Betudható a tapasztalatlanságomnak, de én biztosan nem vállalkozok többé ilyen mértékű versenyre, legalábbis addig, amíg egy könnyebb kategóriában nem indulhatunk el.
Ettől eltekintve az ötlet jó, a táj csodás volt! :)
Hazai pálya, mégis azt kell mondjam nekünk sok "sokk" volt a 24 km. 14 pontot találtunk a 15. félúton, már teljes kimerülésben......., feladtuk. Kár hogy 60 évesen még nem férünk a nyugdíjas kategóriába. Pici csalódás! :-(
Talán az volt a baj, hogy a csodás környezet, nekünk mindennapi, sokat járunk ide, gyakran vonatozunk és mi ezt már nem értékeltük úgy mint a többiek. És még egy pozitívum. A kis kameránkat is elhagytuk a nagy szenvedésben, de lőn GPS, vasárnap visszamentünk a nyomvonalon és megtaláltuk . :-)
Hosszú kihagyás után végre újra itt a versenyen, immár a kislányunkkal együtt. Nagyon jó volt találkozni veletek, remélem mostantól megint sok gc eseményre eljutunk majd.
A Decsi családdal és Hajniékkal sétáltuk végig a gyerekekkel könnyen elérhető pontokat. Szép időnk volt, a kicsik is jól bírták a túrát. Az eredményhirdetés végére már elfogyott a kisasszony türelme, gyorsan le kellett lépnünk.
Köszönjük a rendezést, szuper volt a helyszín! Másnap még folytattuk a kirándulást a környéken.
14-én még Szentgotthárdon voltam - most pénteken már a verseny helyszinén aludtam ..., vagy 30 -éve jártam itt utoljára ...
Begyüjtöttem négy (+1) ládát, (megvolt a 8 pont 15.6 km alatt) az eredményhírdetést már nem tudtam megvárni - köszönöm Kópé1993 -nak a Pálházára történt fuvart. A pesti vonatot éppen elértem ..
Nekem nagyon erősre sikerült ez a verseny, az északi oldal ládáit támadtam meg, de kevés élvezeti értéke volt amire tudtam volna figyelni. Előző versenyekhez képest a pontok messzi az utaktól, gyakran alig járható úttalan megközelítésekkel, így teljesen elkészültem már a verseny elején. Annyira félreszámoltam a dolgot hogy elindultam egy liter vízzel bármi más nélkül. Se iso, se élelmiszer, semmi. Természetesen megtudtam mi az hogy szenvedés, alig két óra futás után ürült le teljesen a szervezetem, utána már izzadni sem tudtam. Egyik mentőpontom a kecske hágó tetején volt, ahol tudtam törni egy kis darab kirakott sót, illetve a vége előtt 2 ponttal az egyik forrás volt, ahol tudtam inni a 4. óránál. Kissé túl keményre sikerült edzés lett ebből végül, de nem bánom, pár hónap múlva egy 50km-es Saprtan Race vár rám, nem árt szokni a nehézségeket, sokat tanultam ebből a napból is. Köszönjük a szervezést, remek volt a hangulat, jó volt rengeteg ismerőst, barátot látni, újabb fantasztikus élménnyel lehettünk gazdagabbak!
Már az előzetes terepbejáráson is látszott, hogy csodaszép helyet talált scele a versenyre. Akkor az őszi arcát láttam az erdőnek. Most minden csodaszép harsány zöld színekben pompázott. Az időjárás is igazán kegyes volt hozzánk, a megelőző napok esőzései abbamaradtak, s csodaszép napos idő volt rejtésre, versenyre és pontbeszedésre is.
Remélem, akik eljöttek a rendezvényre, jól érezték magukat!
Nagyon élveztük! 9-től 5-ig ismét részünk lehetett a 4 éve kihagyott GC Fesztivál és Verseny hangulatában. Köszönjük a szervezést, a jó időt, a jól elrejtett pontokat (Erdész Odu, Zempléni Lazulás, BékaLencse).
Köszönjük a vad, úttalan utakon elérhető helyeket is (Kecske Orom, First Lady).
Extra meglepetés volt a véletlenül megtalált tartalékpont, a Pirinyó Kút.
28 km után lihegve, bicegve, de időre teljesítettük a 15 pontot.
Az ebéddel volt csak baj, hogy 4-ig oda kellett érni, és még 2 pontunk hiányzott.
Sajnos olyan későn és forrón hozták a levest, hogy inkább elrohantam a tál mellől a Valami Jön és a BékaLencse begyűjtésére és a Bázishoz éppen 5 előtt...
Párom aggódva várt a leves mellett, ami 45 perc alatt éppen ehetőre hűlt!
Hát ennyit mégy egyik találkozón sem caplattunk: 14 km! Viszont meglett a szükséges számú pont, ami nem mindenkinek jött ám össze! Sőt: "helyezettek" lettünk, szerintem életünkben először.
A 7. hely is szépen csillog! :D:D:D
Főleg, hogy közben kvaterkáztunk, jótékonykodtunk, bolondoztunk, ahogy kell.
A stratégiánk az volt, hogy szint helyett inkább távot mentünk, a pontokat pedig M. intuíciói szerint választottuk. Nekem csupán az volt a dolgom, hogy Pamacsot kitartóan szállítsam pontról pontra. X km "séta" a sínek között - ez mégsem neki való, illetve ide illik a klasszikus idézet:
Sínek között
kutya vonyít,
Vigyázz kutya
Jön a vonít!
Illetve a végtelen úton időnként meg kellett nyugtatnom a páromat, aki egy idő után már kissé nyűgös kezdett lenn, és 20 lépésenként kérdezte, hogy milyen távol van a pont: "Ó, már csak 600!" Ilyenkor persze a valóság az volt, hogy 600 minimum, de inkább 900, vagy 1200, attól függően, hogy mennyi erőt láttam benne.
Ja, szint: a Málnás sziklát konkrétan háromszor másztam meg:
- először a pontért, "toronyiránt", az aszfaltútról indulva, ahol a kütyü 20 méter távolságot mutatott
- másodszor a "jé, itt van egy igazi láda is" felismerés után, logolási céllal
- harmadszor egy idős kessertárs kedvéért, aki nem tudott/mert felmenni a palackért.
Na szóval, a ménkűsok kilométer miatt zsibongó lábbal tértünk haza, de az emlék így emlékezetes.
Nekünk idáig, persze amin részt vettünk, ez a geocaching fesztivál tetszett a legjobban. Szuper volt a helyszín, a szervezés és az időjárás is. A legidősebb (Maci012) és a legfiatalabb gyerekkel, Gergellyel, vettünk részt az eseményen és még Gergely sem unatkozott egy percet sem. Meglepetésre még a 6. helyet is megcsíptük családi kategóriában, pedig Geri még ovis és végig a saját lábán jött. Persze szerencsénk volt hogy találkoztunk a biciklis mozgó "ládával" is.
Nagyon nagy utat tettünk meg ezért a versenyért, de megérte, mert jól éreztük magunkat. Későn indultunk, de időben akartunk beérni, és még a geomenüt is el akartuk fogyasztani, így négy fős csapatunkból egyet előküldtünk az ebédért, mi hárman pedig még megkerestünk két pontot. Így se sikerült a 15-öt abszolválni, de azért sétáltunk, másztunk 18 km-t és ez szép teljesítmény tőlünk, alföldi emberektől. Siettünk haza, így az eredményhirdetést csak távolról hallottuk. Köszönjük a remek szervezést.
Itt voltunk, versenyeztünk családi kategóriában.
Misi nagyon élvezte, bár a végére picit elfáradt:)
A Zemplén még mindig tökéletesen vadregényes.
Köszönjük a versenyt, jó, hogy itt lett megszervezve, a Zemplénben!
skiccpauzs&misi&nrc
Két napi kéktúrázással melegítettünk a versenyre. Így aztán a túledzettség állapotában értünk a startba. Kevés szinttel, lassú tempóval, sok pihenővel teljesítettük.
Gyönyörű helyen, szép időben, nagyszerű verseny volt.
Köszönjük a szervezőknek!