Háromállomásos multi, a sárköz szívében, Decsen. Az első két pont a faluban van. Harmadik a láda, Decs határában, 3 km-re nyugatra, az emlékmű mögött.
Jelszó: A három jelszórészlet sorban egybeírva.
1. Református műemlék templom: A bejárat fölötti kőtábla 4. sorának első szava.
N 46° 16,938' E 18° 46,134' 94 m [GCSARK-1]
2. Tájház: Milyen évszám szerepel a homlokzaton?
N 46° 16,850' E 18° 45,886' 95 m [GCSARK-2]
3. Láda az Ete emlékhely mögött, sarokban. Kérlek gondosan rejtsd vissza!
N 46° 16,702' E 18° 42,357' 93 m [GCSARK-3]
1. Református műemlék templom
A műemlék templom gótikus stílusban épült 1402-ben. Az oldalbejáratnál a bővítést említő eredeti felirat látható 1516-ból. A 14 m magas templombelsőt építésekor még gótikus boltívek zárták. Az 1773-as tűzvész a fából épült haranglábról terjedt át a templomra. A boltíves mennyezet beszakadt. Az újjáépítésig a hívek a templomba jártak istentiszteletre, de a szabad ég alá. Erre az időszakra emlékezik az újjáépített mennyezet, mely az égboltozatot, a napot, a holdat és a csillagokat ábrázolja.
A templom 1540 óta a református hívek hajléka. II. József uralkodása idején, 1788-ban épült a barokk stílusú torony, melyre 1901-ben került a rézbádog toronysisak. A toronyban két nagy (10 és 6 mázsás) harang hívogatja a híveket istentiszteletre.
A templomban hangversenyre is alkalmas 1910-ben készült két manuálos Angster orgona vezeti a gyülekezet éneklését. Az 1896-ban épült parókián a gyülekezeti teremben a XV-XX. században készült kegytárgyak tekinthetők meg. A templom közvetlen szomszédságában található a református gyülekezet Lórántffy Zsuzsanna idősek szeretetotthona.
2. Tájház
A 19. században épült parasztház állandó kiállítása eredeti szobabelsőjével és tárgyaival a sárközi folklórt mutatja be. Szőttesek, hímzések, kerámiák, valamint hétköznapi használati eszközök láthatók itt.
A
tiszta szoba a ház legértékesebb része. Itt található a szúnyoghálós, tornyos nyoszolya, a gazdag szőttes ágyneművel felvetve. Ebben az ágyban soha sem aludtak. Kimondottan arra szolgált, hogy a benne felhalmozott ágyneműk sokaságával tulajdonosának rangját jelezze.
A
füstös konyha legszebb darabja az 1888-as évszámmal ellátott, festett, kazettás szekrény, a "kászli".
A
lakószobában a sárközi paraszti élet tárgyi emlékeit láthatjuk.
Sok szép egyéb, a Tájházhoz hasonló oszloptornácos lakóház található még a faluban.
Nyitva tartás:
kedd és péntek: 13-15
Bejelentkezés esetén a nyitvatartási időn kívül is fogadnak látogatókat: 20/468-3234, 20-967-6482
Belépő: Felnőtt - 400 Ft; Tanuló, nyugdíjas - 200 Ft. (2006.)
A Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet termékeiből itt vásárolni is lehet. Katt
ide.
3. Ete emlékhely
A Decs határától mintegy 3 km-re (a Szőlőhegyi úton) található egykori települést, Etét - amely a középkorban sárköz központjának számított - felidéző emlékmű kuriózumnak számít. Az Ete - emlékmű a történelem viharaiban elpusztult 24 sárközi falu emlékét őrzi. Ete romjainak feltárása jelenleg is folyamatban van.
Egyéb látnivalók
Babamúzeum
N 46° 16,984' E 18° 45,717' 95 m [GCSARK+babamuzeum]
A Kossuth Lajos u. 8. sz. alatti házban több mint ezer baba mutatja be a jellegzetes sárközi népviseletet. Eredeti kiegészítőkkel és anyagokkal készített népviseletbe öltöztetett babák kiállítása, színes, érdekes tárlatvezetéssel. A születéstől a halálig bemutatja a Sárköz népének szokásait, viseleteit.
Faluház
A babamúzeumtól csak néhány lépés a faluház. (Rákóczi u. 2-8. Telefon: 74/595-022; faluhaz.decs@axelero.hu)
Állandó kiállításai:
- A kenderfeldolgozás eszközei és a sárközi szőttes
- Présházbeli pihenőszoba
- Fodorné László Mária népi iparművész szőttesei
- Oláh Márta, a népi iparművészet ifjú mestere gyöngygallérjai
- Decsi Kiss András kosarai
- A bonyhádi művelődési ház díszítő-művész körének hímzései
- Padlásmúzeum
A Faluházban könyvtár és teleház is működik.
Nyitva tartás: hétfő-péntek: 8:00 - 21:00
Decs, a "Sárköz fővárosa"
A Sárköz legnagyobb települése Szekszárdtól 12 km-re. A település egyidős a magyarság történetével. A göröndökre (magaslatokra) épült sárközi falvakat elrejtette a sás, a láp és a mocsár világa. A hajdani szigetvilágban a történelem viharait átvészelő lakosság a XIX. század közepén a folyószabályozást követően meggazdagodott. Kialakította jellegzetes építészetét, valamint az ország egyik legszínesebb és minden bizonnyal legdrágább népviseletét. Az öltözékek drága selyemből készültek, gyöngyökkel, csipkékkel, pántlikákkal díszítve. A házi szőttesek is jellegzetes szín-és mintaválasztékot mutatnak. A híres sárközi hímzés fekete selyemre fehér selyemszállal készül jellegzetes rojt (rost) díszítéssel.
A község lakossága 2005-ben 4300 fő.
A Sárköz legnagyobb ünnepe a háromévente megrendezett Duna menti folklórfesztivál, amelynek központi helyszíne Decs. A hagyományosan júliusban rendezett lakodalomban a látogatók csütörtök délutántól vasárnap hajnalig egy "igazi", a hagyományosan népviseletben megrendezett sárközi esküvőn menyasszony-öltöztetésen és ünnepi lakodalmas vacsorán vehetnek részt.
További részletek a község történetéről
itt.
A sárközi népviselet
A magyar népviseletek között a sárközi a legrégibb formájú, legdíszesebb és legdrágább anyagokból készült. Az alakításban és szépítésben mindig a sárközi nők vezettek. Itt minden stílus, technika és ornamentika megtalálható. A sárköziek az úri divat, a takácsmesterségek, a délszláv és más környező népek hatásait befogadták, és önállóan feldolgozták. Öltözetük ugyanakkor megmaradt tipikus paraszti viseletnek: nemek, korosztály, családi állapot szerint különbözött. Alkalmazkodott a különféle évszakokhoz, a férfimunkához és az ünnepnapokhoz. A férfi viselete nem nagyon tért el az országostól.
A sárközi nők ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Egyik jellegzetes darab a főkötő volt, amelyet az asszonyok férjhezmenetelüktől halálukig hordtak.
További részletek és képek
itt.
A sárközi építészet
A folyamszabályozást követő vagyonosodással együtt megindult a polgáriasodás. Ez a lakóházak kialakításában is megmutatkozott. Természetes az is, hogy a helyi igényeknek megfelelően alakították ki a házakat. A megemelt padlásterek a termények tárolását szolgálták. A szellőző ablakok kialakítása a lakóterek ablakainak megjelenését utánozta. A házak nagysága árulkodott a tulajdonosa gazdagságáról is. Kialakult a jellegzetes gazdasági udvarkép. Az igényesen kimunkált, faragott, díszes nagykapuk a terményeket szállító fogatok méreteihez igazodtak.
A házak homlokzatain megjelentek a gipszből készült stukkó díszek igen változatos formái.
A díszítések nem ritkán egyedi, szinte csak Sárközben megtalálható motívumokat tartalmaznak. Az általános utcakép az "ófalu" térségében ezért nem a megszokott faluképre jellemző. Ezek a lakóházak nagy építészeti értéket képviselnek, megóvásuk ezért a község kiemelt feladata. Szakemberek segítik a Decsen fennmaradt hagyományos sárközi jegyeket mutató épületek állapotfelmérését, ami a védetté nyilvánítás első lépése. További részletek és képek
itt.
Egyéb információk és programszervezés:
-Információs Pont (74/595-074)
-Szili Istvánné (20/468-3234)
-Himicsné Nagy Brigitta (30/360-2127)
Továbbiak Decsről:
Decs község honlapja
Ládatörténet:
2011.07.24.: Danpan-éktól adoptálom a ládát, akiknek ezúton köszönöm meg az eredeti ládaötletet és a sokéves gondoskodást.
2011.07.29.: Az új láda új rejtekhelyen ismét kereshető.
