1. pont: A református templom bejárata fölötti táblán a második sor utolsó szava. (5 karakter)

2. pont: A doboz a fogadó mögötti és feletti hegyoldal egyik fájának odvában található.

3. pont: A Pieta állításának éve.

---

Három-állomásos multiládával invitáljuk a Zempléni-hegység közepébe a természet, a jó levegő és a geocaching szerelmeseit.

A Simára vezető út az Erdőbényét Abaújszántóval összekötő, az Aranyos-patak völgyében kanyargó közútból ágazik ki Baskó felé. (az Aranyos-völgy maga is kedvelt kiránduló célpont.) A kiágazást szabványos KRESZ útirányjelző táblák jelzik.

Az első pont  N 48° 17,909' E 21° 18,155' 316 m [GCBASK-1], Sima község református temploma. A bejárat fölött kőtábla van, rajta az egyik zsoltár részlete. A jelszó első része, a második sor utolsó szava,(5 karakter);

A második pont a láda,  N 48° 18,245' E 21° 20,433' 421 m [GCBASK-2], benne a jelszó második része. A láda a Rókabérc Vadászház Panzió mögött és fölött a Róka-lyuk nevű hegy hegyoldala egyik fájának odvában, 20cm*20cm*10cm méretű konyhai hűtődoboz.

A fogadóhoz vivő út a Simát Baskóval összekötő útból ágazik ki, itt:  N 48° 18,616' E 21° 19,605' 352 m [GCBASK+elágazás]. A kiágazásnál tábla jelzi ugyan, hogy az út a fogadó vendégeinek és a földtulajdonosoknak van fenntartva, de a fogadó tulajdonosainak nincs kifogásuk ellene, hogy a beleegyezésükkel elhelyezett geoláda keresői is használják. Autóval egészen a fogadó előtti parkolóig el lehet menni. A parkolóból szinte látszik a fogadó mögötti hegyoldalon a fogadó fölött a rejtekhely. Ösvény nem visz fel az épület mögötti erdei útról, de az erdő aljnövényzete nem sűrű, nem kell bozótosban utat vágni a ládához, ezzel szemben a lejtő elég meredek. A láda megtalálása után (vagy előtte), érdemes egy kicsit feljebb menni még a hegyoldalon a  N 48° 18,219' E 21° 20,391' 409 m [GCBASK+szép kilátás] pontig, mert onnan pazar kilátás nyílik a Sás- és Hallgató- patakok völgyére és a környező hegyekre.

A harmadik pont,  N 48° 19,995' E 21° 20,102' 403 m [GCBASK-3], Baskó központjában van. Ott, a görögkatolikus templommal szemben, a Tekeres patak partján bajorországi segítséggel egy fából készült Pietát állítottak. A szobor felállításának éve a jelszó harmadik része (arab számok, 4 karakter).

A településekről és a környékről

Erdőbényéről Abaújszántó felé autózva Erdőbénye határában láthatjuk az út és a fák fölött magasodni az Ediafilt Kft kalcináló üzemének épületét, amit 1979-ben helyeztek üzembe gyöngykovaföld előállítására. Ma a kovaföld mellett Pálházán bányászott perlit-őrleményt is duzzasztanak itt (hevítéssel elpárologtatják a megőrölt ásványok kristályvizét, és ennek révén jó hőszigetelő tulajdonságokkal bíró építőanyag jön létre). A hozzá vezető út kiágazásában a tábla "Perlitgyár"-nak nevezi az üzemet.

Sima

Az Aranyos-völgyből meredek, kanyargós közúton közelíthető meg a hegyek között fekvő apró település. A XII-XIII. században irtásfaluként jött létre. A török időkben teljesen elnéptelenedett, ezért a lakosság pótlására a XVII-XVIII. században a Bajor -medencéből svábokat telepítettek ide.

2000-ben, a népszámláláskor a falu állandó lakosainak száma 21 volt. Ma már üdülőfalunak számít. A falusi turizmus kedvelői itt a szinte érintetlen Zemplén természeti szépségeit élvezhetik. A szép fekvésű község gondozott házainak nagy részét ma már hétvégi házként, üdülőként hasznosítják. A faluban a nyári időszakban ifjúsági tábor működik.

Nevezetessége: az 1800-as években épült református templom és a védettséget élvező, több mint 300 éves tölgyfa ( N 48° 17,905' E 21° 17,988' 306 m [GCBASK+park]), ami jelenleg magánterületen található.

Innen már csak Baskóra visz tovább az út.

Róka-lyuk csúcs (444m)

A Sima és Baskó közötti útelágazástól dél-keletre kb. 2 km-re található. A csúcs alatt épült, Rókabérc Vadászház fogadóként 2007. elejétől üzemel, noha környékének kialakítása még nem teljesen kész. A vadászháznak kis vadas-parkja van muflonokkal, szarvassal. A vadászháztól nem messze, a teniszpálya alatt, kis horgásztavat hoztak létre ( N 48° 18,321' E 21° 20,664' 347 m [GCBASK+halastó]), pihenőhellyel. Úgy tervezik, hogy 2007-ben a ház fölötti Róka-lyukra kilátó is kerül.

Baskó

A Zempléni-hegység legmagasabban fekvő települése, csendes, erdei környezetben lévő zsákfalu. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legelzártabb települése. Közúton csak Sima felől közelíthető meg. Az egykori irtásfaluról az első írásos emlék 1388-ból, Zsigmond király idejéből származik. A hegyekkel körbezárt völgyben megbúvó kicsi falu és környéke az Árpád-korban királyi birtok volt. Birtokosai később gyakran változtak. A török időben megfogyatkozott lakosságot ruszin telepesekkel pótolták, de a falu lakossága a bajorországi gyökereit is számon tartja és ápolja. Lakóinak száma 250 alatt van. Az utóbbi évtizedekben a település népessége csökkent, ez a folyamat azonban, úgy tűnik, mára megállt. Jónéhány háza - úgy, mint a simai házak nagyobb része - üdülőként szolgálja nem baskói állandó lakos tulajdonosait.

Érdemes megnézni az 1790-ben épült, hagymakupolás, görögkatolikus templomnak ( N 48° 18,617' E 21° 19,610' 370 m [GCBASK+templom]) a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek fordulóján elkészült, szép ikonosztázát.

A település felső végén picike kápolna ( N 48° 20,178' E 21° 20,454' 420 m [GCBASK+kápolna]) őrzi az autóbuszfordulót.

A falu kicsi közterein a Madonna ( N 48° 19,797' E 21° 19,936' 397 m [GCBASK+Madonna]), Szent István ( N 48° 19,969' E 21° 20,069' 399 m [GCBASK+Szt. István]) fából faragott szobrai és a Pieta állnak.

A természetjárás kedvelőinek érdemes felmenni a Baskó fölötti Körös-hegy csúcsára. Ott, a  N 48° 19,604' E 21° 20,923' 625 m [GCBASK+kilátó] ponton egy kilátó van, ahonnan szép panorámában lehet gyönyörködni. A kilátót mi a temető sarkától ( N 48° 19,983' E 21° 20,245' 412 m [GCBASK+temető]) indulva a villanypásztor mellett felfelé haladva gyalog közelítettük meg 03.28-án. A lejtőn felfelé a  N 48° 19,716' E 21° 20,753' 554 m [GCBASK+útelágazások] pontnál érjük el a kilátóhoz vivő gyalogutat.

Combosabb biciklisták esetleg megpróbálhatják a  N 48° 20,187' E 21° 20,744' 425 m [GCBASK+üzemi útelágazás] pontról, a kis híd mellől indulva kerékpárral leküzdeni a magasságkülönbséget és a valamivel több, mint 1 km-es távolságot. Innen - itt-ott elég mély keréknyomokkal nehezített - erdei, üzemi út visz föl a kilátó közelébe a  N 48° 19,565' E 21° 21,129' 605 m [GCBASK+üzemi útelágazás] pontig, ahonnan irány a torony! Ez az útvonal az idősebb, bakancsos túrázóknak is ajánlható.

Kellemes túrázást kívánunk a Zemplénben!

Ládatörténet