Réti mészkő TVT

A láda a csólyospálosi réti mészkő feltárásának szigorúan védett területét mutatja be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának segítségével. A kijelölt útvonalakról nem szabad letérni. A hely jellege miatt visszarejtéskor csak helyben termett kövekkel álcázható!!
"A palló alatt találod, a hatszögletű asztalhoz vezető bejárati kapu bal oszlopánál (belül)"

A terület világviszonylatban párját ritkító geológiai különlegességet mutat be, amelynek alföldi lelőhelyei többezer kilométeres körzetünkben egyedülállóak (Közép-Ázsiát, Kaliforniát és Ausztráliát említik).

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

A hely megközelítése
Csólyospálos községben a  N 46° 25,079' E 19° 50,386' 100 m [GCCSOL+leágazás] pontnál térj le az országútról északkelet felé.
Távolabbi (1500 m) parkoló a temetőnél:  N 46° 25,709' E 19° 51,048' 95 m [GCCSOL+1.parkoló] Innen a bemutató hely homokos dűlőúton közelíthető meg.
Tovább is autózhatsz addig a pontig, amíg a homokos útról induló füves szekérutat eléred:  N 46° 25,354' E 19° 51,710' 95 m [GCCSOL+Elágazás], majd a tanya közelében parkolhatsz:  N 46° 25,486' E 19° 51,849' 95 m [GCCSOL+2.parkoló]
A rejtekhely tanyák közelében van, de a rét a rejtőhellyel és a hozzá vezető kitáblázott út is a KNP kezelésében van, a kutyákat a gazdák -elmondásuk szerint- sohasem engedik szabadon.

A kő nélküli Alföld
Sokan hiszik, hogy az Alföldön építőanyagként évezredekig csak az agyagos vályog, meg az ebből készíthető tégla állt rendelkezésre.
Közismert Gyovai Pál (1885-1976) esete, amely csak erősíti ezt a közhitet. Egész életét mint mezőgazdasági munkás Mindszent környékén töltötte, és saját bevallása szerint 80 éves koráig nem látott kőtömböt. Ekkor tanyája közelében utat építettek, és az alapozáshoz kőtömböket halmoztak fel. Gyovai Pál ekkor ellenállhatatlan késztetést érzett arra, hogy a köveket megfaragja, így vált öregkorára nagyszerű autodidakta művésszé. Az általa alkotott 14 szobor közül több a MNG-ban és a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumában is megtalálható.
Igaz, a Duna finomszemcsés hordalékával feltöltött felszín alatt több kilométeres mélységben hatalmas hegyek rejtőznek eltemetve, de ezek nyilván nem jöhetnek szóba mint kőbánya helyszínei.
Pedig errefelé is akad kő. Kevesen tudják, hogy már a Honfoglalást követő időszakban óriási monostorokat és más egyházi épületeket emeltek a helyben kitermelt mészkőből a Duna-Tisza közén.
A réti mészkő
Erre a különleges karbonátos kőzetre a továbbiakban a mészkő kifejezést használjuk a nagyfokú hasonlóság miatt attól függetlenül, hogy mészköves, dolomitos-meszes vagy inkább dolomitos kőzetről van szó.
A réti mészkő keletkezése
A hegyeket alkotó mészkő mészvázú élőlények elpusztult maradványaiból képződött, a réti mészkő keletkezése ettől teljesen eltér, mivel a talajvíz oldott mésztartalmából képződik. A vegyi folyamat hasonló a kazánkő vagy cseppkő képződése során lejátszódóhoz. A réti mészkő egykori sekély szikes tavak, száraz évszakokban kiszáradó tocsogók (semlyékek) fenekén keletkezett a geológiai jelenkorban. A vízben oldott kalcium-hidrokarbonátból kiszáradások idején oldhatatlan kalcium-karbonát (mészkő) vált ki, és a leülepedő mésziszap megszilárdulva 10...15 ezer év alatt több arasznyi szilárd réteget képezett a tómederben. A mészkő a víz magnézium-tartalmától függően kisebb-nagyobb mértékben dolomittá alakult: a dolomit a kalcium és magnézium kettős karbonátja.
A Solt-Kecskemét vonaltól északra inkább dolomit, attól délre inkább dolomitos mészkő összlet keletkezett. A tó végleges kiszáradása során a tómeder szélfútta porral feltöltődött, és a kőzetet talajréteg rejti viszonylag kis mélységben.
A réti mészkő felhasználása
A réti mészkövet kezdetektől használta a magyarság épületek alapozásához, kútkávák készítésére, de sok nagyszabású építkezéshez is, mint például az egykori szeri monostor, a soltszentimrei Pusztatorony, vagy később a félegyházi Kiskun Múzeum (egykori Kapitányság) épülete. Sok művészettörténész, nem ismerve a kőanyag eredetét, ezeket az épületeket "tájidegennek" érzi.
A KNP épületének udvarán áll a réti mészkőből kifaragott, kun alakot ábrázoló szobor, az alábbi rovásírásos felirattal:
"E kőember állíttatott kun atyáink emlékére.
Múló idő, állj meg itten, égbéli nap süss e népre."

A réti mészkő nem egységes anyag. Egyik megjelenési formája a sárgás-vöröses színű "darázskő". Ez onnan nyerte a nevét, hogy a kő kiválásával egy időben leülepedett növényi törmelék idővel kikorhadt, és lyukacsos, darázsfészekhez hasonló megjelenésű kőzet maradt vissza. Ez a fajta kő nem túl szilárd, ezért csak kisebb igénybevételre alkalmas, ellentétben a másik fajtával, a helyi kővágók szavával "acélas" kővel. Ez a név a szürkés színű, tömör kőfajta keménységére és időtállóságára vonatkozik; ez az anyag akár szobrok készítésére is megfelel.
A réti mészkő kitermelése
A feltárás egyben népi ipartörténeti, kulturális emlék is.
Saját szükségleten felüli, nagyobb mennyiségű kő bányászására a kővágók szakosodtak. Ezek az emberek csalhatatlanul ki tudták jelölni, hol érdemes a bányászást megkezdeni. A vízzáró tulajdonságú kőréteg felett a laza termőrétegben a vízellátás jobb, a növényzet szebben fejlődik. A kővágók elsősorban az erdei papsajt (Malva silvestris), a kővágók megnevezése szerint "kővirág" gyakorisága és fejlődése alapján tájékozódtak a réteken.
A talaj eltávolítása után lábuk alatt terült el a kőzetréteg. A felső réteget a legfiatalabb anyag képezte, amely legtöbbször darabos, lemezes megjelenésű volt (pacsmag- vagy pecsmegkő néven használták alárendeltebb építkezési célra). Az összefüggő, kemény kőzetrétegbe csákánnyal kis mélyedést ütöttek, majd egy 20 kilónyi súlyú, kihegyezett vasrúd hegyének a mélyedésbe ejtegetésével ("rudalással") előbb-utóbb megrepesztették a követ ("mögdurrant" a kő). Kemény, "acélas" kőben a repedés akár 5...6 méter hosszan is elfutott teljes rétegvastagságban (a kővágók szerint a kőnek "szála van, mint a fának"). Embert próbáló munkájuk a rétegvastagság növekedésével együtt nehezedett, de mégis örültek a két-három arasznyi vastagságú kőnek, mivel azt szaporább volt kitermelni. A kődarabokat két öl hosszú, egy öl széles, fél öl magas "kubiba" rakták össze, eladáskor az elszámolás így közvetlenül köbölben történt. Egy kővágó egy heti kemény munkával általában két kubit termelt ki, ami durván 25 tonnának felel meg.
Ismertebb előfordulások
A réti mészkövet sokfelé kitermelték, Csólyospálos határán kívül nevezetesebbek: Orgovány, Sándorfalva, Kistelek, Tiszakécske, Nyársapáti és Pusztaszer térsége.

A csólyospálosi földtani feltárás
1978-ban került védelem alá a 70-es években felhagyott kitermelés. Sokak számára emlékezetes a Rockenbauer-féle kéktúrás filmsorozatnak az Alföldet bemutató folytatása. Itt a készítők külön kitérőt tettek a réti mészkő lelőhelyére, amely akkor még szabadon látogatható, egy hektárnyi vadregényes terület volt. Ez év (2008.) nyarán láttam először a filmsorozatot, és fellelkesülve felkerestük a helyet. Az adott koordinátákat magánterületeken, tanyaudvaron és villanypásztoron keresztül volt lehetséges megközelíteni, de gyékényes bozóton kívül nem találtunk semmit. Egy pásztorember elmondása szerint geológushallgatók és külföldi tudósok még járnak ide, de meg kell elégedniük azzal, hogy itt-ott találnak félredobott kőtömböket.
Szerencsére a helyzet megváltozott.
A védelem alá helyezés 30. évfordulójára a KNP felújította, és október végétől látogathatóvá tette a kis területű TVT-t. A feltárás helyreállítása lehetővé teszi a kőzetképződés folyamatának megfigyelését. A kőzetréteget vagy fél méter vastagságban homokos-löszös talaj fedi, a talajtani metszeten közvetlenül ez alatt látható a leülepedett, laza mésziszap. És minél lejjebb van a réteg, annál idősebb, és annál jobban előbbre haladt a kővé válás folyamata. A terület ma már szigorúan védett, és látogatni csak az erre a célra létesített pallósor mentén lehetséges. A felújítással egy időben a községben és a lelőhelyen is új eligazító táblák lettek kihelyezve, így segítve a megközelítésben és a látottak értelmezésében.

Források:
1. Külön köszönetet mondunk a KNP munkatársainak, dr. Vajna Tamásnénak (igazgató) és Balázs Rékának a tőlük kapott tudnivalókért.
2. A réti mészkőről
3. Varangykő tanösvény