Wap:
A megadott koordinátán talász egy hektométer-követ.
a tetjén levő számsort egészitsd ki elöl-hátul egy kis "t"-vel,
igy kapod a jelszot.

A hétvégét a Tisza-tónál töltöttem. Szokás szerint megnéztem, hol vannak a közelben kincsek. Nem találtam.
Gondoltam, akkor majd én rejtek el egyet.
Nem igazán a kincs helye az érdekes, hanem a hozzá vezető séta, vagy biciklizés. Az út a Tisza-tó töltésén vezet végig, ahonnan szép kilátás nyílik a tóra.

A "marketingszöveg":
A Tisza-tó fővárosa, Abádszalók, közel 800 éves település. A századok során főleg a folyóból és mezőgazdaságból élt. A hordalékon kialakult gazdag termőföld kenyeret adott a falu népének, a láp és a víz halászok, pákászok megélhetését biztosította, az árterek gyékénnyel, náddal, fűzfavesszővel segítették a kézművesség kialakulását.
A Tisza-tó, amely tulajdonképpen nem tó, hanem víztározó, a kiskörei vízerőmű megépítésével jött létre. Eredetileg energiatermelésre és az öntözéses mezőgazdaság elősegítésére tervezték. Az évek során azonban különleges természeti értékké vált. Lápos, zsombékos területein, háborítatlan szigetein évszázadok óta nem látott madarak telepedtek meg, és a valamikor őshonos, egész Európában védettséget élvező vízinövények szaporodtak el ismét. Éppen ezért a vidék egyaránt kedvelt pihenőhelye a természetbúvároknak és a horgászoknak.
Abádszalók a tó legkedveltebb üdülőfalujává lett. A település melletti 14 négyzetkilométeres öböl tökéletesen alkalmas vízisportok űzésére, fokozatosan mélyülő strandja a gyermekek és a felnőttek biztonságos és önfeledt fürdőzését szolgálja. Számtalan vendégház, egy nagy és több kisebb kemping, valamint szállodák és motelek sora várja az üdülőket.

/idézet az Abádszalóki 2002-es programfüzetből/

A láda a közelében a Tiszán átvezető távvezeték két oszlopa közötti nagy belógásáról kapta a nevét. (Mint azt a mellékelt ábra mutatja)

Ja, a jelszó: a jelölt ponton a földön (!) levő hektométer kő felső lapjára írt számok a számsor elé és után egy egy-egy kis t betűt irva.

(040610: Ez a jelszo mar nem mukszik!

060418: Megint ez a jelszo mukszik, mert a ladat
valoszinuleg elvitte a folyo! Koszonet Hullo-nek a
helyzetjelentésért!

A megsemmisult lada koordinatai:
N 47° 31,0200' E 20° 35,3830' Ha valaki akarja,
megnézheti, maradt-e még valami a láda helyén
természetesen, miután levonult az ár)

2004 06 10 A ladat modositottam hagyomanyos ladara, a jelszo a koordinatakon talalhato dobozban van. (Koszonet a ladaert)

2006 04 18 A ladat visszairtam a regi virtuális ládára, a koordinátákon egy hektométer-követ találsz (ld fent: jelszo)

Bemasolom ide Kulisz "Megtalaltam" logjat, ami mar nagyon regen keletkezett, ezert aztan valoszinuleg senki sem olvassa, pedig nagyon sok hasznos informaciot tartalmaz.
(Remelem, Kulisz nem haragszik meg erte.)

Tehat a log:
"A cache levadászását régóta terveztem, és mivel mostanában a Kiskörei vízlépcsőnél dolgozunk, ma meg is történt a dolog. Az időjárás nem volt kedvező, a fényképek elkészítése is nehézséget okozott, mert annyira fújt a szél, hogy egy helyben maradni a töltés tetején nem igazán lehetett. Az abádszalóki öbölről készült képeim talán valamennyire érzékeltetik a hullámverés mértékét. Annyit tennék még hozzá, hogy a töltéskoronán állva is elért a partnak csapódó hullámok vízpárája. A cache nevét adó elektromos távvezeték alatt állva a belógás nem érzékelhető, egyébként a legnagyobb belógás helye a hullámtéren van, és oldalról jól kivehető (lásd fénykép). A kincsvadászat tavasszal, de még inkább nyáron csónakázással, strandolással esetleg horgászással egybekötve, de főleg nyitott szemmel járva tartalmas programnak ígérkezik.

Abádszalók a "Tisza-tó fővárosa" címét a Tisza-tó létrejöttének köszönheti, ezért egy pár mondatot írnék erről.

A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó (eredeti nevén Kiskörei-víztározó), amely 127 km2-nyi kiterjedésével (104 km2 vízfelület + 23 km2 sziget és félsziget) a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A duzzasztómű max. 11 méteres vízoszlopot tart, az erőmű 2.0 - 10.7 m szintkülönbség között üzemel. A tó középvonal menti hossza 33 km, legnagyobb szélessége 6.58, a legkisebb 0.6 km, a tározótöltés közel 71 km hosszú. A létrejött tározó jelenlegi térfogata 253 millió m3, melyből 132 millió m3 hasznosítható.

A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében egymástól markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A tározótér változatos, az ősi ártéri Tisza-tájhoz hasonló környezeti adottságai páratlanul gazdag élővilág megtelepedését tették lehetővé. Jelenleg a tározó összfelületének kb. 55 %-a borított növényzettel. A madarak közül a tározó területén jelentős a vegyes gémtelepek fajainak költése. A Tisza-tó és környéke fontos pihenő és táplálkozó helye a vonuló madaraknak. A tavaszi-őszi madármozgalomban a lúd- és récevonulás meghatározó. Az emlősfauna legértékesebb tagja a mintegy évtizede visszatelepített stabil populációt alkotó hód, valamint a mindenütt jelen lévő vidra. A tóban található halállomány és a vízben élő mikroszervezetek is gazdagítják a tó élővilágát.

Mivel munkám a vízügyhöz, árvízvédelemhez - elsősorban a Közép-Tisza vidékéhez - kapcsolódik, még egy-két gondolatot hozzáfűznék.

A 2000. évben az emberi felelőtlenség következményeként a Tiszán levonult cianid és nehézfém szennyeződések túlélésében, majd következményeinek enyhítésében óriási szerepe volt a Tisza-tó létezésének, illetve a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság munkájának is. A kiskörei víztározóban több millió m3 vizet tartottak vissza a szennyezés megérkezése előtt, így ennek segítségével tovább tudták hígítani a szennyeződést. A másik fontos eredmény az volt, hogy a megemelt vízszint nem engedte kijutni a főmederből a szennyezett vizet s így a Tisza-tó élővilága csak kisebb mértékben, az adatok tanúsága szerint 3-5%-ban károsodott. A tó "szerkezete" és a Kiskörei duzzasztás a vízkormányzás lehetőségét adta meg, a tó élővilágának megóvása pedig a folyó feléledésének lehetőségét. Így továbbra is gyönyörködhetünk az olyan jelenségekben, mint például a Tisza-virágzás, és idővel a talán a halak is visszatérnek a halászok/horgászok örömére (ugyanolyan már sajnos nem lesz soha).

A jelszóban 99%-ig biztos voltam (a leírásban a tábla kicsit félrevezető volt). A töltés mentett oldalán elhelyezett ún. töltés szelvénykő (másképpen hektóméter kő) száma (kilométer + x-szer 100 méter) adja a megoldást. A Közép-Tisza vidéki töltések szelvényezésének számozása (0+0 töltéskilométer) a bal parton a Kőrös-torkolatnál kezdődik, tehát a jelszót tartalmazó kő a rajta megírt távolságra van a Kőrös-torkolattól, az árvízvédelmi töltéseken mérve.
"