---

---

2023. december 23-án új dobozkát, új füzetet kapott a rejtés :) KERESHETŐ

---

---

2019. december 27-én új dobozkát, új füzetet kapott a rejtés :) KERESHETŐ

---

2019. október 13. A szerkocsi felújítása megtörtént, rövidesen viszem a ládikát. Addig kérlek fotóval, jelszó nélküliként logoljátok!

---

2019. július 31. A szerkocsit elvitték felújításra, a rejtek a portaszolgálattól kérhető el.

---

2019. február 02-én újra rejtve, kereshető!

---

2014. november 18-án újra rejtve, kereshető!

WAP: az épület előtt álló szerkocsi aljához mágnessel cuppantott hengert keress, ajándék nem fér bele, tollat vigyél magaddal.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Ezzel a rejtésünkkel a Debreceni Tűzoltóság létrejöttét és fejlődését szeretnénk megismertetni veletek.

Az épület előtt általában van üres parkolóhely:
 N 47° 32,441' E 21° 36,594' 123 m [GCDETU+parkoló]

Diák tűzoltóság

A tűzoltás a legrégibb, még a középkor végére visszanyúló írások szerint Debrecenben is - mint a hozzá hasonló többi iparos városban - kötelezően a céhek feladata volt. A céhek tagjai azonban a város különböző részein laktak, és néha hosszabb idő telt el - különösen éjszaka - amíg összejöttek a harang félreverésére.
Ezért azokon a helyeken, ahol iskolák voltak, az iskolák tanulóit is bevonták a tűz oltásába - így jöttek létre a diáktűzoltóságok. A diáktűzoltóságok előnye az volt, hogy nemcsak az iskola épületének védelmére, hanem a városban keletkezett tüzek oltásaiban is részt vettek.
A diáktűzoltóságok közül Magyarországon a legjelentősebb és a leghosszabb ideig fennálló a Debreceni Református Főiskola diáktűzoltósága volt. A kollégiumi diáktűzoltóság működésének pontos kezdeti idejét az 1657. évi kollégiumi törvényekben már megtaláljuk.

A város lakossága a tűzoltásban résztvevő diákokat ellátta enni- innivalóval.
A debreceni tűzoltó diákoknak az 1700-as évek közepén már részleges alapszabályuk volt, a város pedig a diákságot tűzoltófecskendővel (machinával) látta el. A részletes rendszabály szerint a tűzoltó diákoknak a fecskendőt minden két hétben, de legalább havonta egyszer ki kellett próbálniuk, és annak kezelését be kellett gyakorolniuk.

A tűzoltó diákok legfontosabb tűzoltószerszáma volt a bot, melyet a diák tréfásan gerundiumnak nevezett.
A bot súlyos volt, mint a latin igék gerundium alakjával való bánás. A gerundiumnak két fajtája volt: a nagybot, melynek hosszúsága 170 cm, súlya 8 kg; a másik a kisbot, mely 150 cm hosszú és 7 kg súlyú. A bot 1/4 része hirtelen kiszélesedő, nyolcszögletű csonka gúlában végződik, felső átmérője 13 cm, a nyele a vége felé oly mértékben elkeskenyedik és kis peremben végződik, hogy ennél a végénél kellemes fogással lehet megragadni.
A tűzoltásnál a gerundium rendeltetése, hogy a machina előtt légvonalban a tűz helyszínére a zegzugos utcákon egyenes utat törjön, a rozoga kerítéseket pozdorjává zúzza, és az égő házak sárfalait összedöntse.

Önkéntes tűzoltó egylet

Az önkéntes tűzoltó egylet megalakulása már 1874-ben elkezdődött, de annak megalakulása egészen 1877. évig elhúzódott. Az önkéntes tűzoltóságot a város nagyobb összegekkel támogatta, felszerelte őket az akkori technika vívmányainak megfelelő fecskendőkkel, ruhával, tűzoltó szerekkel. A diákoknak nem lévén megfelelő anyagi eszközük és a város nem bocsátott rendelkezésükre anyagi lehetőséget, így a korral lépést tartani, valamint az önkéntesek fejlődésével nem tudtak.
Az önkéntes tűzoltóság, csak 1877. október 21-én alakult meg véglegesen 44 alapító, 193 pártoló és 63 működő taggal. Ez a szervezet 1919. január 1-ig állt fent.

Hivatásos tűzoltóság

A város tanácsa úgy határozott, hogy Szikszay Gyula parancsnokot megbízza fizetett tűzoltóság megszervezésével és ez az állapot 1921. február 1-ig tartott, amikor is a hivatásos tűzoltóság szervezeti szabály rendeletét elfogadták és átvette a szolgálatot a fizetett önkéntes tűzoltóságtól.
Ettől az időszaktól fokozatosan fejlődött az egység mind technikailag, mind létszámilag.
A '40-es évek már egyértelműen a háborús időket idézték a tűzoltóságon is. A hivatásos tűzoltóságok legkiválóbb tisztjeit küldték ki katonai tűzoltó csapatok oktatására a frontra, vagy a front közelébe. Debrecenben 1944. év közepén 6 tiszt, 1 orvos, 15 tiszthelyettes, és 50 tisztes látta el a tűzoltói feladatokat.

Történetének legnagyobb fejlődését a debreceni tűzoltóság 1983. november 2.-án érte el, amikor majdnem 50 év várakozás után új laktanyába költözhetett. Ez akkor az ország legkorszerűbb laktanyája volt, az U alakú épület főépülete háromszintes, földszintjén 10 szerállásos szertár, hírközpont, ebédlő, melegítőkonyha található. Az első emeleten a városi parancsnokság irodái, pihenő és szociális helyiségek oktatóterem, tornaterem. A második emeleten a megyei parancsnokság kapott helyet. Az udvar hátsó részén gépjármű mosó, javító műhely és raktárak, valamint további 8 szerállás található. A laktanya építésében egy éven keresztül a debreceni tűzoltóság állománya jelentős társadalmi munkát végzett.
1996. és 2002. között több új tűzoltó eszközt szerzett be a parancsnokság pályázat útján és saját költségvetésből a város közgyűlésének anyagi támogatása mellett. Jelentősen segítette a rádióforgalmat 1996-ban kapott stabil és mobil valamint kézi rádiók cseréje.
Az új tűzoltójárművek sorát 1996-ban a Mercedes 1000-es majd a Steyer Bronto gépjárműfecskendők nyitották meg ezt követte a Rosenbauer 2000 és 4000-es fecskendők. Jelentősen megújult az állomány egyéni védőeszközzel való ellátása.
2002. július 18-án megérkezett az új IVECO-Magirus típ. 37 méteres létra. A debreceni tűzoltók munkáját az ország jelentős tűzesetek felszámolása során is megismerte. Az elmúlt évtizedek alatt sokszor kellett rátermettségüket, nagyfokú szervezettségüket bizonyítani.
A '70-es, '80-as, '90-es években is jelentős eredményeket értek el a debreceni tűzoltók, több éven keresztül országosan verhetetlenek kismotorfecskendő szerelésben.
A 2002-es Gróf Széchenyi Ödön Országos és nemzetközi versenyen összetettben 7. helyet érték el.
A Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság állománya a riasztás követő két percen belül vonul az ország második legnagyobb városába és környékére.

Ha kell víz árasztotta pincéből emelik ki felszerelésükkel a vizet, kidőlt fákat távolítanak el viharban. Veszélyes anyagokkal és felhevült gázpalackkal, kiterjedt tűzzel veszik fel a harcot, dacolva minden veszéllyel, híven teljesítve ezzel esküben vállalt kötelezettségüket, hogy mentsék a bajbajutottak életét, értékeit. Milliárdokra mérhető vagyonra vigyáznak ma a debreceni a tűzoltók.

Amint elérkezik a tavasz és a városban kezdetüket veszik a szabadtéri rendezvények, nagyon sok helyen lehet a debreceni tűzoltókat látni, ahogy népszerűsítik szakmájukat és a testületet. Már hozzánk is rendszeresen visszatérnek, a II. és a III. renatúra rendezvényünket is megtisztelték bemutatójukkal, 3-3 autóval. Nagyon népszerűek voltak, mindenkinek tetszettek a hétköznapi ember számára misztikusnak tűnő eszközeik, valamint az elmesélt történeteik, amik nem minden esetben jelennek meg a híradásokban.

A rejtek (5x8x12cm-es műanyag doboz) az épület előtt álló, az 1900-as évek legelején szolgálatot teljesítő, ló vontatta kocsi aljára van mágnessel cuppantva. Ajándék nem fér bele, tollat vigyél magaddal a logoláshoz.'