Ötpontos multi láda
1. N 48° 06,539' E 21° 23,602'
Jelszó a ládában a TÖ2 infótábla hátoldalán az eresz alatt. 15x10x4 cm
2. N 48° 06,679' E 21° 23,782'
Jelszó a fémlapon a TÖ4 infó tábla hátoldalán, az eresz alatt!
3. N 48° 07,050' E 21° 23,571'
Jelszó a fémlapon a TÖ6 infó tábla hátoldalán, az eresz alatt!
4. N 48° 06,969' E 21° 23,890'
Jelszó a fémlapon a TÖ7 infó tábla hátoldalán, az eresz alatt!
5. N 48° 06,692' E 21° 24,046'
Jelszó a fémlapon a TÖ8 infó tábla hátoldalán, az eresz alatt!
Jelszóképzés
Megkeresett pontokon összegyűjtött szavakat a láda jelszava után írni.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Természeti látnivaló a Tokaj-Hétszőlő szőlőbirtokon
A Hétszőlő különleges látnivalója a
szőlőbirtokon kialakított három tanösvény: a piros

, a sárga

, és a zöld

. A birtokra látogatók a szőlőterület bejárásával megismerkedhetnek a legfontosabb tokaji szőlőfajtákkal, az időszerű szőlőtermesztési munkákkal. A Hétszőlő szőlőbirtok 55 hektárnyi területéből mi a pirossal

jelzett útvonalon 35 hektárnyi területet járhatunk be. 3500 méter hosszan az alábbi multi láda pontjainak a felkeresésekor (utolsó kép). Minden információs tábla mellett található pihenésre alkalmas padok és asztalok. Pihenés közben gyönyörködhetünk a szép kilátásban ami a szemünk elé tárul.
Megközelítése
Autóval Budapest felől az M3 majd az M30-as autópályán Miskolcig, onnan a 37-es főúton a Bodrogkeresztúri elágazástól a 38-as főúton jutunk el Tokajba.
Nyíregyháza felől a 38-as úton a Tisza-hídon át érjük el Tokajt.
Majd itt érdemes kanyarodni
N 48° 6,978' E 21° 24,715' 95 m [GCT7SZ+letérés]
Az autót itt érdemes hagyni
N 48° 6,573' E 21° 23,820' 105 m [GCT7SZ+parkolo]
Hétszőlő tanösvény TÖ1 (Tanösvény tábla TÖ1)
A Tokaj-Hétszőlő Szőlő bírtok természetei adottságai és a szőlőművelés gondossága alapján nagyon szép szőlőültetvény. A szőlőbirtokon kialakított tanösvény azt a célt szolgálja, hogy a birtokra látogatók a szőlőterület bejárásával megismerkedhessenek a legfontosabb tokaji szőlőfajtákkal, az időszerű szőlőtermesztési munkákkal.
N 48° 6,562' E 21° 23,765' 105 m [GCT7SZ+1Tábla] Ezen a ponton található a tanösvény első információs táblája.
Hárslevelű TÖ2
A Tokaj-Hegyalja borvidék második fajtája, a borvidék területének egyharmadát foglalja el. A hárslevelű fajta származása ismeretlen, valószínűleg természetes úton keletkezett magonc. Külső megjelenése alapján a balkáni fajtákhoz hasonló. Legnagyobb területen a Tokaj-Hegyalja borvidéken termesztik, de szinte minden magyar borvidéken előfordul.
Láda
Itt található a tanösvény második információs táblája. Ezen a ponton kereshető meg a láda
N 48° 6,539' E 21° 23,602' 105 m [GCT7SZ-1] Kérek mindenkit, hogy a láda mind a négy sarkát figyelmesen zárja vissza, a későbbi beázás elkerülése végett! Köszönöm!
Filoxéra TÖ3
A filoxéria Észak-Amerikából behurcolt rovar, amelynek elsősorban a talajban élő, a szőlő gyökereit elpusztító alakja okozott katasztrofális károkat a XIX. század második felében Európában. Az európai szőlőtermesztést teljesen tönkreteszi, a magyar szőlők kétharmada elpusztult.
N 48° 6,584' E 21° 23,567' 115 m [GCT7SZ+3Tábla] Ezen a ponton található a tanösvény harmadik információs táblája.
Furmint TÖ4
A furmint a Tokaj-Hegyalja borvidék fő szőlőfajtája. Jelenleg a borvidék területének kétharmadát foglalja el, az aszú és a szomorodni borok meghatározó fajtája. A furmint származása ismeretlen, sokan Tokaj szülöttjének tartják. Tulajdonságait a külső megjelenés alapján valószínű balkáni eredete. Kifejezetten későn érő fajta, hajlamos a túlérésre és az aszúsodásra. Szüretelése hagyományosan október 28-án, Simon-Júda napján kezdődött. Bora illatos, tüzes kissé fanyar ízű. Magas savtartalommal rendelkezik, ami az aszúborok alapfajtájává teszi.
N 48° 6,679' E 21° 23,782' 127 m [GCT7SZ-2] Ezen a ponton található a tanösvény negyedik információs táblája.
Jelszó: A tábla hátoldalán lévő fémlapon.
Kövérszőlő TÖ5 és a TÖ6
N 48° 6,849' E 21° 23,676' 180 m [GCT7SZ+5Tábla] Ezen a ponton található a tanösvény ötödik információs táblája.
Fehér szőlő néven Tokaj-Hegyalja egyik legrégebben termesztett fajtája, amely a filoxéria vész követően teljesen eltűnt a termesztésből. Régi, Erdélyből származó szőlőfajta, amelyet elsősorban a romániai Cotnar vidéken termesztenek Grasa néven, és ott elsősorban késői szüretelésű borokat készítenek belőle. Koránérő keveset érő fajta, amely jól aszúsodik. Termése mivel nagy bogyójú, jóízű és nem túl savas, régebben csemegeszőlőként is árulták a tokaji piacon. Elsősorban aszútermesztésre telepítik, korai érése miatt a magasabban fekvő területekre ajánlott.
N 48° 7,050' E 21° 23,571' 290 m [GCT7SZ-3] Ezen a ponton található a tanösvény hatodik információs táblája.
Jelszó: A tábla hátoldalán lévő fémlapon.
Pinot noir TÖ7
A Tokaj-Hegyaljai borvidék hagyományosan fehér bort termő borvidék, fajtái fehér borszőlő fajták évszázadok óta. Ennek ellenére kisebb területen mindig termesztetek vörös bort adó fajtákat is, vélhetően saját fogyasztásra. Bár területi arányuk sohasem volt jelentős, a legtöbb birtokon helyet kaptak.
N 48° 6,969' E 21° 23,890' 200 m [GCT7SZ-4] Ezen a ponton található a tanösvény hetedik információs táblája.
Jelszó: A tábla hátoldalán lévő fémlapon.
Sárga muskotály TÖ8
A Sárga Muskotály egyike a világ legrégibb és legismertebb szőlőfajtájának. A görög és római gazdasági szakírók már említik leírásaikban. A Tokaj-Hegyalja borvidéken 1-2 %-ra tehető a területe, de évszázadok óta termesztett fajta. Bora finom illatú és zamatú, élénk savtartalmú.
N 48° 6,692' E 21° 24,046' 125 m [GCT7SZ-5] Ezen a ponton található a tanösvény nyolcadik információs táblája.
Jelszó: A tábla hátoldalán lévő fémlapon.
Jelszóképzés
Végezetül, a megkeresett pontokon összegyűjtött szavakat a láda jelszava után írni.
Hétszőlő birtok története
A Hétszőlő dűlő 1502-ben kapta nevét. A birtok létrejötte nem a véletlennek köszönhető: a Garai család egyszerűen kiválasztotta a környék hét legjobb dűlőjét, innen ered a birtok elnevezése is. Később neves személyek követik egymást a tulajdonosok sorában, köztük a Bibliát magyarra fordító Károli Gáspár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, majd az arisztokrata Rákóczi család sarjai. Végül a Habsburg királyi ház tulajdonába kerül és az 1711-től császári szőlőbirtokként számon tartott Hétszőlő közel két évszázadon keresztül az osztrák-magyar korona kezén marad. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok központja az 1700-as évek elején épült Rákóczi-Dessewffy kastély.
Hétszőlő ültetvény bemutatása
Noha a természet őrzi a saját titkait, a Birtok rendkívüli tulajdonságai az 55 hektárnyi területének kiváltságos elhelyezkedésével magyarázható. A vulkanikus alapkőzetet itt egy különösen vastag löszréteg borítja és a domboldal teljesen déli kitettsége optimális napfényt biztosít a szőlőnek. A Tisza és a Bodrog összefolyása felett, a folyók ködében elterülő dűlők ideális mikroklímát élveznek az oly kívánatos nemes penészt kiváltó gomba, a
Botryts cinerea kifejlődéséhez. 1991-ben teljes egészében újratelepítették a szőlőültetvényt.
A tőkéket a birtok teljes területén kézzel szüretelik. A környék kádárműhelyeiből kikerülő hordók a Zemplén erdőiből származó legjobb tölgyfaanyagból készülnek.
Az 1991-ben alakult Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 55 hektárnyi területe a borvidék legdélibb pontján, a Tokaj-hegy déli oldalán, egy északról és keletről védett völgykatlanban található, 120-300 m tengerszint feletti magasságban. A birtok nagyobb részét két első osztályú dűlő, a Hétszőlő (16 ha) és a Nagyszőlő (15 ha), valamint a Lencsés és Kis-Garai dűlők alkotják. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok megalakulása óta következetesen hagyományos szőlőtermesztést folytatnak. Alacsony művelés (
Royat kordon,
bakművelés) rövid csapos metszéssel, teljes talajművelés, négyévenkénti istállótrágyázás, zöld munkák (rügyválogatás, hónaljhajtások eltávolítása, levelezés),
fürtválogatás.
A Hétszőlő birtok borai
Az 1772 óta első osztályú dűlőként számon tartott Hétszőlő és Nagyszőlő dűlők borát az adott dűlők termése adja. A Hétszőlő borokban mind a négy hagyományos tokaji fajta (Furmint, Hárslevelű, Muskotály, Kövérszőlő) megtalálható, a Nagyszőlő borok kizárólag Furmint fajtából készülnek.
Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést.
Attila
Érdekességek
A bor mágusa
A mikroszkopikus méretű Botrytis cinerea gomba ősszel nemes rothadást idéz elő a szőlőszemeken, természetes úton fokozva ezáltal azok cukortartalmát. A túlérett szőlőszemek elveszítik víztartalmukat és kiszáradnak, azaz aszúsodnak.
Az időjárás szeszélyei
A Botrytis cinerea kifejlődése persze nemcsak a területi adottságoktól, hanem természetesen az időjárási körülményektől is függ. Az aszúszemek nélküli évek nem ritkák a régióban. Egy jó aszús évben először is meleg nyár, majd azt követően egy esős időszak szükséges ahhoz, hogy a gomba megjelenjen a szőlőben, hogy a szemek megduzzadjanak és héjuk megrepedjen és így a Botrytis cinerea az egész fürtöt megfertőzhesse. Végül egy újabb meleg időszak szükséges, hogy a szemek kiszáradjanak és elérjék a maximális cukorkoncentrációt.
A puttonyszám szerinti osztályozás
Az aszúborba szánt aszúsodott szőlőszemeket régebben 25 kg űrtartalmú puttonyokba szüretelték.
Még manapság is ez a mértékegység határozza meg az aszúbor készítésekor hordónként hozzáadott aszúszemek mennyiségét. Minél magasabb a puttonyszám, annál édesebb és likőrszerűbb lesz a bor.
Az aszúborok 3, 4, 5 és 6 puttonyos kategóriába sorolhatók.
A birtokon művelt szőlőfajták a Furmint (73%), a Hárslevelű (18%), a Kövérszőlő (5%) és a Sárga muskotály (2%).
Forrás:
Tokaj-Hétszőlő