WAP
A virtuális láda:
A virtuális láda jelszavát a falu főterén lévő székelykapu templom felőli oldalán találod. Az első szava az állító testvértelepülés neve, a második pedig a kapu faragásának dátuma.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Fontos változás!
A ládát átmenetileg virtuálissá alakítottam, mivel a láda eredeti helyét a töltés építési munkálatai miatt egyre nehezebben lehet megközelíteni.
Eredeti leírás
A láda egyelőre nem kereshető, nincs a helyén (keresd a virtuális pontot)!
A láda egy 14*10*5 cm-es hagyományos ételhordó doboz. A Maros partján a helyiek által kialakított pihenőhely szélén találod egy kocka alakú tároló alatt. Nyáron készüljetek szúnyogriasztóval, szükség lehet rá!
Az eredeti láda helyének megközelítése
A ládához
(annak helyéhez) a faluközpontban a jelzőlámpás kereszteződésnél kell lefordulni a Töltés utcára, a Maros irányába.
Autóval a vízműtelep mellett, a műút végének közelében lehet megállni (onnan kb. 5 perc séta a pihenőhely).
Az erre vállalkozók kerékpárral vagy túrázva a töltés tetején lévő földúton is megközelíthetik a ládát akár Szeged, akár Makó felől indulva.
A vízműteleptől indulva a gátra (helyi nevén "töltés") felkapaszkodva, majd kis séta után a folyó felőli oldalán leereszkedve lehet a pihenőhelyet megközelíteni.
A pihenőhely mellett folyik közvetlenül a Maros. A helyiek által összerakott lépcsőkön le lehet menni egész a víz szintjéig. Legyetek óvatosak, a part meredek és a folyónak igen erős sodrása van!
Kukutyin és a Maros - a közmondás eredete
Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni! - mondjuk olyan embernek, akivel nem törődünk. Egy másik jelentése eme szólásnak az olyan munkára vonatkozik, ami nem sokat ér. Nem is gondolnánk, pedig igaz: a Kukutyin helynév létező településre utal.
A Kukutyin nevű településrész a Szeged és Makó között elterülő Ferencszállás része. A települést 1828-ban alapította a deszki Báró Gerliczy Ferenc. Alapításakor összesen 52 háza és 202 lakosa volt a községnek, amely nevét Gerliczy báró Ferenc nevű fiáról kapta. A területen virágzó dohánytermesztés folyt, a báró majorrendszert alakított ki, szerződött dohánykertészeket alkalmazott, akik az év nagy részében családjukkal együtt dolgoztak és laktak a Nagymajorban. A helyet az egykori katonai térképen így jelölték: pa Kukutyin, azaz Kukutyin puszta.
A környéken a 19. században nagy volt a szegénység. A hagyomány úgy tartja, hogy amikor az egyik falubeli szegény ember elment a deszki báróhoz munkát kérni, a földesúr a következőket mondta neki:
"Eriggy Kukutyinba zabot högyözni!"
A szegény ember így is tett, innen származik az elhíresült közmondás.
Kukutyin pusztán ekkoriban már inkább zabot vetettek. Mivel a puszta a Maros folyó közelében fekszik, a veteményeseket gyakran elöntötte az ár. Ilyenkor olyan magasan állt a víz, hogy csak a zab hegye, a kalász lógott ki a víztükörből. Az árral elöntött földeken a gazdák csónakról vágták a vízből kiálló zabkalászokat. Ezt a műveletet hívták zabhegyezésnek.
Egy másik Kukutyin
Egy ténylegesen Kukutyinként ismert település Romániában is fellelhető, ahol a Prut melletti Cucuteni községet nevezik így a csángók. Ez a hely azonban nem a zabhegyezésről, mindinkább az 5-7000 éves neolitikumi leleteiről híres.
Források
Merre található Kukutyin?
Tudja-e, miért kell Kukutyinba menni zabot hegyezni?
Ferencszállás története
Változások:
2020.11.01. - A gátépítés és a fennálló járványhelyzet miatt nem sikerült a ládát újrarejteni az eredeti helyén. A ládát egyelőre virtuálisként kereshetitek.
