Elhelyezés időpontja: 2019.07.14 15:50
Megjelenés időpontja: 2019.07.17 08:58
Utolsó lényeges változás: 2020.06.28 20:50
Utolsó változás: 2020.06.28 20:52
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: szife, W05-44
Felhasználó: szife Nehézség / Terep: 2.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 300 m
Megtalálások száma: 82 + 1 sikertelen, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.5 megtalálás hetente
FONTOS! A láda a Maros áradása miatt átmenetileg nem kereshető.
WAP
A láda egy 14*10*5 cm-es hagyományos ételhordó doboz. A Maros partján a helyiek által kialakított pihenőhely szélén találod egy kocka alakú tároló alatt. Nyáron készüljetek szúnyogriasztóval, szükség lehet rá!
Az erre vállalkozók kerékpárral vagy túrázva a töltés tetején lévő földúton is megközelíthetik a ládát akár Szeged, akár Makó felől indulva.
A vízműteleptől indulva a gátra (helyi nevén "töltés") felkapaszkodva, majd kis séta után a folyó felőli oldalán leereszkedve lehet a pihenőhelyet megközelíteni.
A pihenőhely mellett folyik közvetlenül a Maros. A helyiek által összerakott lépcsőkön le lehet menni egész a víz szintjéig. Legyetek óvatosak, a part meredek és a folyónak igen erős sodrása van!
Kukutyin és a Maros - a közmondás eredete
Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni! - mondjuk olyan embernek, akivel nem törődünk. Egy másik jelentése eme szólásnak az olyan munkára vonatkozik, ami nem sokat ér. Nem is gondolnánk, pedig igaz: a Kukutyin helynév létező településre utal.
A Kukutyin nevű településrész a Szeged és Makó között elterülő Ferencszállás része. A települést 1828-ban alapította a deszki Báró Gerliczy Ferenc. Alapításakor összesen 52 háza és 202 lakosa volt a községnek, amely nevét Gerliczy báró Ferenc nevű fiáról kapta. A területen virágzó dohánytermesztés folyt, a báró majorrendszert alakított ki, szerződött dohánykertészeket alkalmazott, akik az év nagy részében családjukkal együtt dolgoztak és laktak a Nagymajorban. A helyet az egykori katonai térképen így jelölték: pa Kukutyin, azaz Kukutyin puszta.
A környéken a 19. században nagy volt a szegénység. A hagyomány úgy tartja, hogy amikor az egyik falubeli szegény ember elment a deszki báróhoz munkát kérni, a földesúr a következőket mondta neki: "Eriggy Kukutyinba zabot högyözni!"
A szegény ember így is tett, innen származik az elhíresült közmondás.
Kukutyin pusztán ekkoriban már inkább zabot vetettek. Mivel a puszta a Maros folyó közelében fekszik, a veteményeseket gyakran elöntötte az ár. Ilyenkor olyan magasan állt a víz, hogy csak a zab hegye, a kalász lógott ki a víztükörből. Az árral elöntött földeken a gazdák csónakról vágták a vízből kiálló zabkalászokat. Ezt a műveletet hívták zabhegyezésnek.
Egy másik Kukutyin
Egy ténylegesen Kukutyinként ismert település Romániában is fellelhető, ahol a Prut melletti Cucuteni községet nevezik így a csángók. Ez a hely azonban nem a zabhegyezésről, mindinkább az 5-7000 éves neolitikumi leleteiről híres.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.3.2]
Nekem még van ilyen retró Tümmler csónakmotorom otthon, újszerű állapotban kb. 30 éve nem volt elindítva.
Szeged felé bicajjal. A töltésépítés úgy tűnik, még nem fejeződött be, mert továbbra is kint van a munkaterületre bemenni tilos tábla. Hogy hétköznap mi a helyzet, azt nem tudom, de szombaton délután álltak a gépek, nem volt egy munkás sem, más bringások is jöttek-mentek. A pihenő kellemes, de a gondtalan kereséshez jól jön, ha épp nem időzik ott senki.
N 46° 13,038' E 20° 21,198' 90 m [GCKUKU+kereszteződés]
N 46° 13,197' E 20° 21,295' 90 m [GCKUKU+parkoló]
