Megközelítés
Vonattal:
Akár Budapest, akár Szolnok felől vasúti fővonalon érhető el
N 47° 20,724' E 19° 26,250' 130 m [GCSTMO+Monor vasútállomása]. A vonatközlekedés annyira kézenfekvő, gyakori járatokkal támogatott, hogy kár is autóval érkezni annak, aki vasútvonal mentéről érkezik. A multi kezdő pontját ennek megfelelően a vasútállomással szemközti, hangulatos, öreg fáktól árnyas parkban helyeztem el.
(Ha a séta túlságosan hosszúra nyúlik, a multi utolsó pontja közelében lévő
N 47° 21,038' E 19° 26,438' 135 m [GCSTMO+Monor, orvosi rendelő autóbusz megállóból] távolsági autóbuszjárattal is vissza lehet jutni a vasútállomásra.)
Menetrendet itt találtok:
menetrendek.hu
mavcsoport.hu
Autóval
A helyi vasútállomás mellett ingyenes parkolási lehetőség áll rendelkezésre:
N 47° 20,676' E 19° 26,280' 130 m [GCSTMO+parkoló].
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A város története dióhéjban
Monor területe az utolsó jégkorszak elmúltát követő időszakban népesedett be. Erről 12 jelenleg ismert régészeti lelőhely leletei tanúskodnak. "Őslakói" a ma Kenderesaljának és Paplaposnak nevezett körzetben telepedtek meg. A középkori Monor nagy valószínűséggel a mai város központjában, a könyvtár környékén lehetett. A környék Árpád-kori települései a tatárjárás idején elpusztultak, és ezt követően csak egy részükön alakult ki új falu.
Monor (Monar) nevének első hiteles írásbeli említésével egy 1398. március 25-én kelt oklevélben találkozunk, amely megemlíti Monor akkori hűbérurát, Maróthy János székely ispánt.
A település a török időkig lassan fejlődött. A reformáció korán hívekre talált Monoron. 1546-tól már protestáns prédikátor hirdette tanait a szomszédos Újfaluban, és 1567-ben a református iskolai tanítás is megkezdődött Monoron. Az ellenreformáció sem törte meg a lakosok hitét, a többség Kálvin követője maradt.
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) idején Monorról összesen 22 fő harcolt a nagyságos fejedelem hadaiban.
A XVIII. század második felében Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete alapján Monoron is rendezték a tulajdoni viszonyokat és a földesúri kötelezettségeket. A településrendezés azonban később, 1813-1820 közt zajlott, az ekkor kialakított településszerkezet a mai napig meghatározza a városközpont képét.
Az 1848-49-es szabadságharcban Monor lakossága is részt vállalt, a monori választókerület képviselője, a gombai Patay József, földbirtokos, Kossuth Lajos oldalán az országot irányító Honvédelmi Bizottmánynak is tagja lett.
A XIX. században Monoron is megkezdődött a modernizálódás, különösen a század végén Monor igen gyorsan fejlődött. Ezzel párhuzamosan Monor népessége a háromszorosára növekedett. A mezőgazdaságban a legfontosabb művelési ág a szántóföldi növénytermesztés lett. A legeltető juh- marha- és lótenyésztést - a máig fontos - sertés- és baromfitenyésztés váltotta fel. Fontos szerephez jutott a kert- és a szőlőművelés is. A kiegyezés és az I. világháború között jöttek létre Monor üzemei. Monor népessége 1900-ban elérte a 8808 főt. Budapest kiegyezés utáni gyors fejlődése igényelte a nagyszámú munkaerőt, a vasút megépítése pedig lehetővé tette a fővárosba történő naponkénti bejárást, az ingázást. Ezért 1905 után a vasúton túli, újonnan kiparcellázott területekre jelentős számú fővárosi költözött ki. Ekkortól alakult ki - a vasút, az Ady út és az országút között - Monor új településrésze, az Újtelep.
Az 50-es évektől kezdve Monor volt a központja a megye egyik legnagyobb állami gazdaságának, amely jelentős gabona- ill. cukorrépa-termesztést, sertés- és szarvasmarha-tenyésztést folytatott.
1990 után Monor komoly eredményeket ért el az infrastruktúra fejlesztésében. Mára a településen szinte minden lakást bekötöttek a vezetékes víz- és csatorna-, valamint a gázhálózatba.
A mai Monor jellegzetes városközpontjában harmonikus egységben helyezkednek el a templomok, a 100 éves épületek, parkok, emlékművek. A város északkeleti részén lévő Strázsa hegyre épült mintegy 1000 pincéből álló pincefalu az ország egyik legnagyobb pincefaluja.
1.
A Gera-kert - és egy hányattatott sorsú emlékmű
N 47° 20,775' E 19° 26,333' 130 m [GCSTMO-1]
A vasútállomástól csak egy parkolón, egy gyalogátkelőn kell átsétálnunk, máris zöldben, hatalmas fák közt találjuk magunkat. Akár a séta előtt is, de annak végeztével bizony jól eshet megpihenni egyik padján, az árnyékban.
A parkban álló Trianon emlékmű, az 1935-ben állított, fehér mészkő obeliszk felső részét a Szent Korona mása zárja. Az obeliszk középső tengelyén egy fehér kereszt fut végig. A keresztfa két gerendájának találkozásán a történelmi Magyarország domborműve látható fekete színben, benne fehér színnel a mai Magyarország határaival. Az obeliszk két oldalán két, kb. 1,5-2 méteres kőtömb fekszik, az egyiken kb. 8 méter magas zászlótartóval és országzászlóval.
Az alkotást a második világháború után szovjet hősi emlékművé alakították át, később népköztársasági alkotmányemlékmű lett, eredeti funkcióját pedig a millennium alkalmából, 2000-ben kapta vissza.
Séta a belvárosban
A parkból öreg és fiatalabb házak közt, kisvárosi környéken ballaghatunk északra, a sétálóutca felé. Közben útba esik az egykori
N 47° 20,898' E 19° 26,478' 130 m [GCSTMO+Péterffy-ház], Monor épített örökségének - és az örökségvédelemnek a szép példája. Felújítása önkormányzati projektben 2019-ben történt.
A Petőfi Sándor utcában a városmag felé tovább sétálva bal oldalon találunk egy emléktáblát. A 9-11. szám alatt húzódó, hosszú ház ma a József A. Gimnáziumhoz tartozik, egykor az
N 47° 21,012' E 19° 26,660' 135 m [GCSTMO+Ipartestület székháza] volt. Homlokzatán a tábla felirata: 1945. január 25.-én ebből az épületből az egykori Ipartestületi székházból közel 130 monori polgárt hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára,
málenkij robotra. Kissé feljebb régi üzletportált csodálhatunk meg, aztán elérjük a város főutcáját.
Kilépve a sétáló utcáról akár balra, akár jobbra tekintünk, a három templom látványa határozza meg a városképet. A katolikus- és a református templom megtekintése után érdemes egy pillantást vetni a közelben található, 1900-as évek legelején épült, igen jellegzetes,
N 47° 20,916' E 19° 26,760' 135 m [GCSTMO+polgári lakóházra], mely homlokzatával, díszburkolatával hűen őrzi Monor város polgárosodásának és akkori építészetének emlékét. Ez a ház a főépítész javaslata alapján helyi védettség alá helyezésre vár. Csakúgy, mint a kissé távolabb eső
N 47° 20,790' E 19° 26,543' 133 m [GCSTMO+polgári villára is] is a Mátyás király utca 25. és lejjebb, a 21-es házszám alatt.
2.
A katolikus templom
N 47° 20,983' E 19° 26,812' 135 m [GCSTMO-2]
A Kossuth Lajos út túloldalán emelkedik a Nagyboldogasszony templom. Egyhajós, középtornyos, késő-barokk épület, 1806-ban szentelték fel. Mellette, az utcasorba illeszkedő fülkében, vasrácsos ajtószárnyak mögött áll az 1842-ben készített
Nepomuki Szent János szobor, mely festett népies munka. A szomszédos Szent István téren találjuk a II. világháború áldozatainak emlékművét. A monori Kampfl József szobrászművész alkotását 1993-ban avatták fel. Az emlékmű előtt, az út melletti parkosított területen látható az 1990-es rendszerváltást jelképező kopjafa.
3.
A református templom
N 47° 20,950' E 19° 26,880' 135 m [GCSTMO-3]
A Kossuth L. út és a Bocskai utca sarkán emelkedik a város legrégebbi épülete, a református nagytemplom, ami az 1398-1401 közti okleveleken már említett Szent György Templom helyén épült. A korábbi istenháza a török hódoltság korában lett lerombolva, 1630-ban került a romjaira a református gyülekezet új gyülekezeti helye.
Az épület és a parókia 1882-ben nyerte el a mai alakját, amely késő-barokk stílust képvisel. Kertjében néhány, a XIX. századból származó kopjafa látható - ezek egykori fejfák.
A magyarországi
reformáció 400 éves évfordulójára 1968-ban 6 mázsás harang készült. Vasárnap reggel nyolc órakor egy magyar kuruc kori ének: "Győzhetetlen én kőszálam" hangzik fel, délután öt órakor pedig Tinódi Lantos Sebestyén 1546-ban írt éneke: "Imádkozzatok és buzgón kérjetek" hallható tárogató hangon.
Közelében áll a város legrégebbi iskolája, a Kossuth Lajos Általános Iskola épülete. 1872-ben épült a ma is álló, az iskola földszintes, udvari részét alkotó református iskola.
A református templom és az iskola között, a Kálvin téren látható az I. világháború monori áldozatainak emlékműve, amelyet 1923-ban a mintegy 250 hősi halott emlékére közadakozásból emeltek. A Kálvin téren, a templom oldalán egy emléktábla Magócsi István monori teológusnak állít emléket. Az 1956-os forradalom során a fővárosi utcai harcok közben orvlövész golyójától veszítette életét a fiatal teológus hallgató. A református templom másik oldalán, a Bocskai utca sarkán levő kis parkban látható a 2001-ben felavatott 1956-os emlékmű,
Czibor Éva monori szobrászművész alkotása. Az emlékművel a forradalomban való részvétel miatt kivégzett három monori mártírra emlékezünk és a forradalmat követően meghurcolt monoriaknak állít emléket.
A Városi Bíróság épülete
Egyike a városközpont klasszikus épületeinek az 1908-ban,
Tóásó Pál műépítész tervei alapján felhúzott ház - ebben a rendszerváltásig a Járásbíróság, ma
N 47° 21,086' E 19° 26,717' 135 m [GCSTMO+a Városi Bíróság] székel. Mellette az egykori Községháza is megérdemel egy pillantást.
A Vigadó
A városközpont megjelenését meghatározó,
N 47° 21,115' E 19° 26,692' 135 m [GCSTMO+patinás épület] áll a Kossuth Lajos és Ady Endre utca sarkán. Ifj. Nagy István fővárosi építész tervei alapján 1909-ben épült fel a Vigadó, amely az 1980-as évekig étteremként üzemelt. A 2006-ban teljesen felújított épület jelenleg a város kulturális életét alakító Vigadó Kulturális és Civil Központ otthona, számos koncert, előadás és rendezvény helyszíne.
4.
Az evangélikus templom
N 47° 21,142' E 19° 26,667' 135 m [GCSTMO-4]
Az evangélikus templom Sándy Gyula műépítész tervei alapján 1939-ben épült fel a mai Luther téren. A templomtorony négy harangját
Seltenhoffer Frigyes, soproni harangöntő készítette. A templomot Monor városa országos műemléki védettségre javasolta.
A Millennium tiszteletére 2000. augusztus 20-án avatták fel a templom előtti Luther téren látható Millenniumi "angyalos" díszkutat, amely Czibor Éva monori szobrász alkotása. Az evangélikus templom mögötti templomkertben emelkedik az 1996-ben - a honfoglalás 1100. évfordulójára - állított, fából faragott, tetején turulmadarat formázó Millecentenáriumi emlékjel, melyet Koczogh András faragott.
Helyi védettség alá kerülhet a templom mellett álló Lelkészi Hivatal épülete is, ami a XIX.-XX. század fordulójáról származik.
5.
A Gyógynövénypark
N 47° 21,059' E 19° 26,482' 135 m [GCSTMO-5]
A
gyógynövénykert 2015-ben létesült, Papp János gyógynövény szakértő felajánlásából. Ekkor a helyi önkormányzat parkrendezéséhez csatlakozott a kertészmérnök segítő szándéka, így alakult ki az országos szinten is egyedülálló kert, ahol testközelből ismerkedhetünk a hasznos növényekkel, amihez a kihelyezett táblákon további információkat is kapunk.
Ha pár lépéssel tovább megyünk még, keleti irányba, a városi uszoda felé, az
N 47° 21,120' E 19° 26,417' 135 m [GCSTMO+Az Ismeretlen Nő parkjába] jutunk, ahol a séta végén kicsit megpihenhetünk a fák alatt.
Monor történelmi témájú érdekességei és tragédiája
A vasút
1847 szeptember elsején haladt át Monoron az első vonat - illetve még azon a napon két másik szerelvény is -
Magyarország vasúti történetének második vonalán, a Budapest-Záhony vonalon.
Forradalom és Szabadságharc
Az 1848-1849-es szabadságharcban a város is részt vállalt, mintegy száz helybeli vett részt a harcokban. A monori kerület választott képviselője a népképviseleti országgyűlésen Patay József gombai földbirtokos lett, aki - Kossuth Lajos oldalán - utóbb tagja lett az országot irányító
Honvédelmi Bizottmánynak is. A szabadságharc alatt Monor több alkalommal került az átvonuló magyar vagy az ellenséges osztrák csapat útjába. A tavaszi hadjárat idején a helyi nemzetőrök felszedték a vasúti síneket, hogy ezzel is megakadályozzák a Tisza felé tartó ellenség előnyomulását. A református temetőben tíz szabadságharcos nyugszik.
1848 emléke sokáig élénken élt Monoron. Így még az is megesett, hogy egy 1889-es hadgyakorlat idején az ott elszállásolt tábornok házáról sárba rántották a császári fekete-sárga zászlót. A néhány nap múlva oda érkező
I. Ferenc József osztrák császár és magyar király tiszteletére emelt fa dísztribün pedig, a rá tódult érdeklődők alatt leszakadt, éppen akkor, amikor az ifjú uralkodó a jelentéseket fogadta. Ekkor sietve távozott a községből. A zászló-afférból botrány lett, a monori események az Országgyűlésben is komoly vitákat gerjesztettek. Sokan ezzel magyarázzák, hogy hosszú időre megállt a település fejlődése.
József Attila Monoron
1917 novemberétől 1918 februárjáig József Attila Monoron élt nevelőszülőknél: "Anyám már betegeskedett, méhdaganata támadt, s ekkor én magam jelentkeztem a Gyermekvédő Ligánál -, így rövid időre Monorra kerültem." - írta később erről a
Curriculum vitae című önéletrajzában. József Attilát a fronton harcoló Frauendorfer Ferenc asztalos családja fogadta be. Rövid itt tartózkodásának emlékét a településen ma az Alkotmány u. 2. sz. ház falán levő emléktábla, a helyi József Attila Gimnázium neve és a költő mellszobra őrzi.
A II. világháború szomorú mementója
1944 nyarán - miután a deportálások hivatalosan már le lettek állítva - zajlott a város minden kétséget kizáróan legborzasztóbb történeti eseménye. A helyi és környékbeli zsidó vallású, származású embereket ekkor a város északi részén álló téglagyárba gyűjtötték össze, embertelen körülmények közt bezárva, majd a vasútállomásról indították őket
Auschwitz-Birkenau felé, a biztos halálba.
Emlékezzünk a történelem egyik legsötétebb bugyrára, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen!
A monori találkozó - mérföldkő a rendszerváltás felé vezető úton
A baloldali diktatúra felpuhulásával párhuzamosan a múlt század hetvenes éveiben egyre többen tevékenykedtek a "mélyben", illegalitásban a rendszer lebontásán. 1980-ra a
Bibó-emlékkönyv megjelenése jelentett fontos igazodási pontot a "másként gondolkodók" számára, majd az 1984-es,
Kádár Jánosnak küldött javaslatok visszhang nélkülisége után Monoron gyűltek össze a korabeli értelmiség prominensei. Az illegális ülés kémregénybe illő módon zajlott, a konspirációnak köszönhetően a hatóságok sem annak megtartását, sem az egyes résztvevők helyszínre jutását nem tudták megakadályozni - de a rendezvény második napján már a helyszínen tartózkodtak megfigyelő-lehallgató embereik.
A monori-erdői kemping területén tartott találkozó résztvevői voltak (a teljesség igénye nélkül) a rendszerváltásban és a demokratikus átmenet levezénylésében aktív szerepet vállaló szereplők:
Donáth Ferenc,
Csurka István,
Kenedi János,
Bauer Tamás,
Kis János,
Csoóri Sándor...
Mementóul a szocializmus idejére, itt olvasható a találkozó résztvevőinek megfigyeléséről szóló rövid
szemelvény az Állambiztonsági Hivatal dokumentumaiból idézve.
Forrás
Monor város honlapja
Monor város története bővebben, rengeteg érdekességgel
A deportálás története
A Monori Találkozó története 
