A forrás mögött 15 méterre, 12 cm x 12 cm-es henger alakú láda, kéttörzsű, mohás fa tövében, a gyökerek alatti üregben. Kérlek, keresés után gondosan álcázd vissza ágakkal!

Megközelítés

Autóval
 N 48° 8,425' E 19° 48,884' [GCNYBF+parkolo]

Tömegközlekedéssel
A salgótarjáni helyi autóbusz-állomásról a 11-es vagy 11 B jelzésű busszal, a "94-es számú őrház" megállónál érdemes leszállni. Onnan gyalogosan érhető el a Nyesés-lápa kiindulópont.
Menetrendek

A túra útvonala

A Nyesés-lápától a zöld sáv vagy a zöld körtúra jelzést követve haladunk a forrás irányába. Az útvonal jelzései jól láthatóak a fákon, a túra hossza a kiindulóponttól kb. 840 méter.
A terep enyhén emelkedik. Fontos tudni, hogy a kiszáradt vízmosásban előfordulhatnak kidőlt fák, de ezek könnyen leküzdhetők, és egyáltalán nem jelentenek komoly akadályt a haladásban!

Béla-forrás - Rejtett kincs Somoskőújfalu határában

A forrás környezete varázslatos: a fák lombjai alatt megbúvó kis völgyben igazi erdei csend fogad. A forrás vize frissítően hűvös, a környék flórája és faunája pedig hűen tükrözi a nógrádi erdőségek gazdagságát. A Béla-forrás a helyiek és a környéket járó bakancsos turisták egyik kedvelt pihenőhelye, ahol a tiszta levegő és a természet közelsége garantálja a feltöltődést. A rejtekhely közvetlen közelében futó időszakos patakmeder és a mohás fák látványa önmagában is megéri a sétát.

Hidrológiai és geológiai jellemzők

Vulkáni környezet: A Karancs-Medves vidékére jellemzően a forrás környezetét a bazalt és a vulkáni tufakőzetek határozzák meg. A kőzetrétegeken átszűrődő víz tiszta és hűvös. Vízhozam: Átlagos csapadékú időszakokban stabilan csörgedezik, de a környék kisebb forrásaihoz hasonlóan a nyári aszályos hetekben a vízhozama lecsökkenhet. Vízgyűjtő szerep: A forrás vize a falu völgyében futó Tarján-patakot (vagy a környező kisebb vízmosásokat) táplálja. Ez a patakrendszer képezi a terület fontos vízválasztóját.

A helyszín szelleme: Ki is volt Dornyay Béla?

A forrás neve szorosan összefonódik a környék legnagyobb hatású kutatójával, dr. Dornyay Bélával (1887-1965). Dornyay nem csupán kiváló gimnáziumi tanár, de megszállott helytörténész, régész és a hazai természetjárás egyik legnagyobb úttörője volt. Az ő nevéhez fűződik a Salgótarjáni Múzeális Gyűjtemény megalapozása, valamint a Karancs, a Medves és a Mátra vidékének első részletes turistakalauzainak megírása.
Egész életében a nógrádi táj rejtett kincseit kutatta, feltárta a salgói és somoskői várak történetét, és fáradhatatlanul járta azokat az erdei ösvényeket, amelyeken most te is haladsz. Amikor a forrás hűs vizéből iszol, a környék turizmusának atyja előtt is adózol, aki elsőként mutatta meg a világnak ennek a vidéknek a vadregényes szépségét.

A Nyesés-lápa név története és a forrás jellemzői

A Nyesés-lápa (néha Nyesés-láp) elnevezés két részből áll, ami sokat elárul a hely múltjáról: Nyesés: Az egykori erdőművelésre, erdőtakarításra és ágnyesésre utal. Ezen a részen a lakosság fát gyűjtött és tisztította az erdőt. Lápa: Észak-magyarországi tájnyelvi szó, amely lapos völgyet, vizenyős völgyaljat vagy mélyedést jelent. Ez tökéletesen leírja a forrásnak otthont adó párás, dús növényzetű erdei mikroklímát.

További túraútvonalak a közelben
Ha nem szeretnél itt megállni, a forrástól a sziklákon felkapaszkodva kiválóan folytathatod a felfedezést a környék ikonikus pontjai felé:
- Nádor Forrás: Egy másik csodás erdei pihenőhely a közelben, remek vízvételi lehetőséggel.
- Salgó vára: A régió egyik legszebb vulkáni csúcsán ülő várrom, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik a Medves-fennsíkra és a környező hegyekre.
- Eresztvényi turistaház: A környékbeli túrák központi csomópontja, ahol megpihenhetsz és információs táblákon ismerheted meg a geopark értékeit.

Jó vadászatot és kellemes erdei időtöltést kívánok!