Gimnazista koromban gyakran kirándultunk Tatabánya környékén, ám ezek a túrák abbamaradtak az évek során. Néhany év alatt a pesti környezet megtette a magáét, és elemi erővel tört rám a kirándulhatnék :)

Nagyjából ezzel egyidőben ismertem meg egy jóbarátomnak, Majának köszönhetően a geocachinget, ami rögtön megtetszett. Az első három (közös) megtalálásunk után hamar szereztem is egy használt Garmint, és azóta azzal teltek a hétköznapjaim a munkahelyen, hogy vártam a hétvégi ládázást.

Később a használt kütyüt egy új váltotta fel, a kezdeti lelkesedés valamelyest alábbhagyott, a busszal-vonattal könnyedén elérhető ládák számával pedig a megtalálásaink üteme is csökkent.

Egy közel 10 éves kihagyás után újra aktívan játsszuk a játékot, azóta már 4-en, családi kategóriában. Jelenlegi lakhelyünk okán ezúttal főleg a COM-on aktívkodunk.