WAP: A kilátó északi oldalánál keresd!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A Szabolcsi Földvár:
A földvár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Szabolcs község É-NY-i részén található. A község főutcájáról északra kell letérni (jelölve van), a vár déli csücske közelében parkolhatsz, amennyiben nem bringával érkeznél :-)) A kimagasló földhányások könnyen észrevehetők.
A földvár területe természetvédelmi terület. A természet védelméről szóló törvény alapján a földvárak, kunhalmok, források, lápok, szikes tavak, víznyelők, barlangok ún, "ex lege" (törvény erejével) védett természeti értékek.
A földvár rövid története:
A szabolcsi Magyarország egyik legnagyobb földvára. A magyar államiság első századainak jellemző vártípusát ismerhetjük meg általa. Anonymus szerint a Csák nemzetséghez tartozó Szabolcs vezér emelte a várat a honfoglalás idején.
"Akkor Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfiú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Tehát - társainak közös tanácsa szerint is - összegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett földből. Ezt most Szabolcs várának hívják."-idézet Anonymus Gesta Hungarorum-ából.
Az első írásos emlék 1067-ben említi.
Egykori építői a vaskos fatörzseket rácsos szerkezetű oszlopokba ácsolták, majd a térközeit agyagos földdel töltötték meg, külső oldalát tapasztották, így védekeztek felgyújtása ellen. Elsősorban védelmi szerepe lehetett az erődítménynek, ahová háború idején behúzódhattak a környék lakosai.
A 337x225x387 méteres szabálytalan háromszög alakú fa-föld várfalak mintegy 15-20 méter magasak lehettek, de mára az évszázadok alatt elkorhadt rögzítő gerendák miatt a földtöltés megcsúszott, egy földgát alakját formázza, pedig külső fala eredetileg függőleges volt. Szabolcsot a 11. század elején István király a központosított állama legfontosabb hatalmi egységének, a vármegyék egyikének központjául jelölte ki. Politikai szerepét mutatja, hogy itt tartotta meg nagyszámú egyházi és világi előkelő jelenlétében 1092-ben I. László azt a zsinatot, ahol megvitatták és elfogadták II. Orbán római pápa téziseit, majd ezt negyvenkét dekrétumba foglalva törvénybe iktatták.
A régészeti adatok által is alátámasztott korabeli források szerint a szabolcsi várat többször is támadások érték az ország keleti részein zsákmányszerző hadjáratokban dúló úz és besenyő törzsek részéről. A 13. század első harmadára már annyi várföldet adományoztak el a királyok, hogy a királyi ispán politikai és gazdasági hatalma erősen lecsökkent. 1241-ben a a mongol seregek megostromolták, elfoglalták, majd felgyújtottak a várat.
Többé nem építették újjá, mert IV. Béla inkább a kővárak építését szorgalmazta, amelyek a 14. század elejére átvették a kialakult nemesi vármegye irányítását is. A sorsára hagyott földfalakat az évszázadok időjárása és az esőzések alakították a napjainkban látható formájukra. Amelyek még ma is rendkívül impozánsak, több, mint 10 méterrel emelkednek a környező falu fölé.
A XVIII. századtól kezdve egészen 1974-ig a falu temetője volt a vár belsejében.
A sánc keleti oldaláról érdemes lemenni a
falu református templomához!
Nézd meg a
Mudrány kúriát is, igen ritka jelenség, hogy egy 100 méteres sugarú körön belül 3 geoládát is begyűjthess!
