A ládát (6x6x5cm) a gázkitörés helyén keletkezett Kráter-tó mellett , "talajszinten találod, de ne megszokott rejtést keress!"
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
MEGKÖZELÍTÉS
Hajdúszoboszló és Nagyhegyes közötti útról, a
N 47° 31,728' E 21° 21,407' [GCKRAT+lehajtó] pontnál kell letérni, egy mezőgazdasági útra.
NAGYHEGYES
Van egy falu a "Hortobágy mellyékén". A tájat Fazekas Mihály nevezte így, a falu pedig Nagyhegyes. 1952. januárjának első napjaival kezdödőtt el önálló élete.
Nagyhegyes az Alfőldön helyezkedik el, a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság dél-nyugati határán, a Keleti-főcsatorna mellett, Debrecen, Balmazújváros, Hajdúszoboszló városok által határolt környezetben.
A település ártéri síkságon, a tengerszínt felett 87-110 m közötti magasságban fekszik.
Nagyhegyes elődjének Hegyes, Hegyesegyháza néven jegyzett templomos falu volt. Ez a vidék a honfoglaló magyaroknak jó szálláshelyet kínált, mely alkalmas volt halászó, állatokat legeltető törzsek megtelepedésére.
A tatárjárás idején /1241-1242/ elpusztult. Nagyjából a XIII.-XIV.század fordulóján történt újratelepítéssel kezdődik Nagyhegyes előtörténetének újabb korszaka.
Hegyesegyháza 1594-ben a tizenöt éves háború idején pusztult el véglegesen. A települést megsemmisítő háború, az 1606-os zsitvatoroki békével ért véget.
Teltek az évek, évtizedek, de az egykori falu nem épült újjá.Ennek a tájnak az életében akkor kezdődött el az a korszak,amelyet úgy neveznek " a debreceni tanyavilág".
1949. januárjában sor került egy felmérésre, hogy milyen feltételei vannak a nagyhegyesi tanyaközpont létrehozásának, majd községgé alakításának. Ez 1952-ben meg is történt
Magyarországon az ezredfordulóig feltárt kereken 7000 kútból, 3500 esik az Alföldre. Nagyhegyes egész területének talajszíne alatt, nagy szénhidrogéntelep helyezkedik el, egymás alatt 670-1210 méter közötti mélységben. 1958-59-ben sikerült ezt a gázmezőt megtalálni.
Addig elképzelhetetlen volt, hogy akár csak 1 miliárd köbméter gáz legyen valahol, itt pedig 33 miliárd köbméterre becsülték a készletet.
A statisztika szerint minden ötvenedik termelő kútra jutott egy kitörés. Az Alföldön azért nagyobb számban, az itteni laza talajszerkezet miatt. Itt Nagyhegyesen, 1961. augusztusában, a Hajdúszoboszló 36-os kút kitörése volt az egyik legnagyobb.
GÁZKITÖRÉS
Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felső mészkő rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendő lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévő gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdödött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, előszőr a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendő. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényű kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszolag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belőle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idő alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegőben, kőzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitűztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefurással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegőbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vízes rétegből megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy folytotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérőjű és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlődött.
Emlékhely és pihenő park átadása: 2006.09.15.
A tó körül és a "földsánc" tetején séta útat alakítottak ki, padokkal. A bejárat mellett az emlékhelytől jobbra és balra szalonnasütő helyet hoztak létre, ahol bográcsozni grillezni is lehet. Mindehol szemeteseket raktak ki.
Köszönetet mondunk Bajusz Istvánné Nagyhegyes polgármesterének, és segítőkész kollégáinak.
Külön köszönet a Magyar Olajipari Múzeumnak a képekért és a segitségért.
Forrásirodalom: Gazda László: Nagyhegyes falukönyve
A ládát a mai napon (2009. 03.07.) újra telepítettük!
Kiraktuk az új ládát, mindenkit kérünk, hogy arra a helyre legyen kedves visszatenni, ahonnan elővette!
2010.09.03. Köszönet Noga Tibornak (nogacsalád) az ötletes újrarejtésért.
2012.06.18. "Tele" logbook ki, üres logbook be.
2017.12.17. Logbook csere megtörtént.
2019.09.15. Újbóli logbook csere.
Kívánunk mindenkinek kikapcsolódást, kellemes sétát jó láda vadászatot!
LUILUI és
JUDITH
