A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
A sárga tetejű láda a kolostor délkeleti falánál kezdődő lejtős részen, a faltól 10-15 méterre lévő korhadt fatuskó gyökerei között van, kövekkel, kéreggel álcázva.
A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítés
Gönc községet észak felé elhagyva, kb 1 km-re jobbra egy keskeny aszfaltút indul fel a hegyekbe. Ezen autóval kb 2 km-t lehet menni a sorompóig. Innen tovább kell gyalogolni, vagy bringázni a Potács házig, ami két dologról ismerhető fel: egyrészt nincs másik ház az úton, másrészt a kapu fölé fel van írva, hogy "Potács háza". Itt jobb kézről feltűnik a frissen festett piros turistajel. Át kell kelni a kis patakon és követni a földutat, amiről jobbra kell letérni. A turistajelet követve, egy keskeny ösvényen kb fél óra alatt érhető el a Pálos kolostorrom. Igazi középkori hangulatú építmény, teljesen eredeti, nem restaurált. A rejtek a kolostor délkeleti falánál kezdődő lejtős részen, a faltól 10-15 méterre lévő korhadt fatuskó gyökerei között van, kövekkel álcázva.
Mivel a kolostor hamar elérhető, ezért érdemes továbbmenni a piros jelzésen, ami a Zemplén egyik nagyon szép völgyén visz keresztül. Nagyon kényelmes út, végig kaptató nélkül. A vállalkozó kedvűek felmehetnek az Amadé várromhoz, de itt az út igen rövid távon 220 métert emelkedik. A koordináták:48-27,366 21-19,604.
Ismertető a klastromról
Egy 1338-ban kelt oklevél szerint a ruszkai nemesek a kanyargós Hernád egyik kis szigetén, Gönctől északra, az általuk alapított Szent Katalin-kápolna mellé letelepült barátok számára birtokot adományoztak. Ez az első írásos nyoma a szerzetesek jelenlétének a régi Abaúj vármegye déli vidékén. Az említett épületből egy kő sem maradt, azonban nem messzi innen - a változékony folyóvölgynél sokkal biztonságosabb helyen - évszázadok óta állnak egy pálos rendi kolostor falai.
Magyarország öt-tíz legszebb, legmegkapóbb középkori építményének egyikét ismerhetjük meg benne, és szinte sehol másutt nem látni ilyen épen megmaradt, soha nem restaurált, nem átfaragott gótikus épületrészleteket, díszítőelemeket, mint itt.
Remete Szent Pál követőinek magyar alapítású szerzete az 1340-es évektől élte első virágkorát. XXII. János pápa 1327-ben megbízta régi hívét, Jánki László kalocsai érseket a pálos rend életkörülményeinek felülvizsgálatával. A Károly Róbert udvari köréhez tartozó, szerzetesből lett főpap jelentése nyomán az egyházfő megerősítette a csaknem százéves rend kiváltságait (1328), Nagy Lajos 1342-ben megkezdett, négy évtizedes uralkodása pedig európai mértékkel mérve is hatalmas fellendülést hozott a szerzet életében. A pálosok hazai építéstörténetét feltáró Guzsik Tamás munkája szerint 1346 és 1382 között 27 új kolostort alapítottak, s mellettük megújultak a régebben épültek is. Az Anjouk különösen kedvelt országrészében, Abaújban, Kassa város körzetében az említett Ruszka, Középnémeti, Regéc és Szenttrinitás szerepel a rend érdekeltségeinek listáján.
Az egyetlen, romjaiban megmaradt építkezésük a Gönc és Telkibánya közt található, Boldogasszony titulusú klastrom.
Nagy Lajos király 1365 és 1371 között alapította, azonban a hivatalos használatbavétele, ismeretlen okok miatt, sokáig elhúzódott: adataink szerint a rendházat 1429-ben, a hozzá tartozó templomot csak 1464-ben szentelték fel. Az utóbbi aktus összefüggésbe hozható azzal, hogy 1450-ben a pálosok megkapták a Telkibánya határában 1438 óta működő ispotályt, s a gönci épület szintén átvette a betegápolás feladatát. Erre utalnak a templom hajójának északi falán a kórterembe nyíló betekintőablakok. A kolostori élet azonban a XV. század végére áttevődött a virágzó Telkibányán lévő Szent Katalin-ispotályba, s a gönci klastrom élete hanyatlani kezdett. Az épület 1540-re elnéptelenedett, azonban olyan távol esik e régen jómódú településektől, hogy - amint az másutt történt - az építkezők nem hordták el a kőanyagát újbóli felhasználásra. Ennek is köszönhető a rom faragott köveinek páratlan gazdagsága.
A templom falai szinte a tetőpárkányig állnak, csak a szentély sokszögű végfalából omlott le egy szakasz. A főbejárat a nyugati oldalon nyílik, az oromfalon a kapunyílás fölött látható a rózsaablak kerek kávája (a faragott kő küllőket a gönci Huszita-házban őrzik). A három boltszakaszos, hosszúkás hajóhoz alig keskenyebb, arányosan rövidebb, szintén háromszakaszos szentély csatlakozik. A szentélyből nyíló sekrestyeajtón át lehetett járni a kolostori részlegekbe, s ugyanitt, az északi oldalon található az egykori torony négyzetes alapfala. A klastrom további traktusait csupán a talaj egyenetlenségei, gödrök jelzik az évszázados fakitermelés és újratelepítés következményeként. Ennélfogva még nagyobb művészettörténeti értéket képviselnek a templom épen maradt, faragott részletei.
A boltszakaszok függőleges faloszlopai mindenütt a helyükön láthatók, szintén megmaradtak a különböző geometrikus elemekkel gazdagon díszített gyámkövek. A legizgalmasabb köztük az északi falon lévő, úgynevezett denevérmotívumos konzol, amelyik valóban a kiterjesztett szárnyú bőregér formáját utánozza - szépen illeszkedve a mostani környezetébe. Megfigyelhetők a magasban a boltozati bordák ívei, a letörött kőszárak csonkjai, jó nyolc-tíz méter magasan állnak a diadalív oldalfalai is. A csúcsíves ablaknyílások és a vízszintesen futó lábazati párkányok látványa a többi középkori romunk részletszegénységéhez mérten szinte lakályossá, élettel telivé varázsolja ezt a csodálatos építményt, mintha csak nemrég költöztek volna el innen a barátok.
Az a gótika, ami e műemléken a szemünk elé tárul, Nagy Lajos korára, az alapítás utáni 1360-as és 1370-es évtizedekre vall, nem az idézett okiratok dátumaira. Az itt látható alaprajzi méretarányok, valamint a részletformák a göncinél évekkel később, de még a XIV. században elkészült, innen távoli - máriavölgyi, csatkai, tüskevári stb. - pálos templomokról köszönnek vissza.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A hely és a környezet, mint mindig gyönyönyörű! Természetesen a szokásunkhoz méltóan jól megnéztük a táj jellegzetességeit! ( nem eltévedtünk ???? ) A láda a helyén volt, a szemetet és a romlandó dolgot kiszedtem. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.2]
Ha valaki vadregényes kalandos romokat szereti akkor ki ne hagyja ezt a ládát. Egészen elképesztő mit építettek ide ezek a szerzetesek. Ugyanakkor nagyon jól bemutatja hol a helye az emberiségnek. Visszavette a természet ami az övé. Nagyon szép így ahogy van.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
=================================
A 15. Abaúj - Hegyközi teljesítménytúra 50 teljesítése közben.
Nagy volt a forgalom, de nem volt gond.
A doboz rendben van.
Lehangoló, de egyben lenyűgöző is a rom...
TFTC!
Zempléni Geohétvége II. - A tavalyi Magas-Tátra pótló zempléni túránk sikerén felbuzdulva idén ismételtünk. Az idei csapat tagjai - Judith és Kópé1993 betegsége miatt 6 főre redukált létszámmal - Bea és Kectam, Molka, Pliptai és Anita voltak. Bázisunk ugyanúgy Hejcén volt A Faház szálláshelyen.
A mai napot két részre osztottuk, aminek első fele egy hosszabb túrát (László-tanya - GCNORT - Nagy-Milic - Kis-Milic - László-tanya) tartalmazott, a második fele pedig néhány egymástól távolabbi GC-s célpontot.
A pénteki délutánba az eső miatt már nem fért bele, hogy az Amádé várromtól leereszkedjünk a Pálos romig, de mivel semmiképpen nem szerettük volna kihagyni, a mai napra beterveztük ezt is. A leírás szerinti sorompónál parkoltunk, majd gyalogszerre váltva a Potács tanya felől a értük el a romot.
Az impozáns méretű rom még ebben az állapotában is lenyűgöző, bizonyos részletei még ma is tükrözik egykori mivoltát. Az itt lévő jó néhány turista miatt a hely hangulata nem jött át, de így is érdekes volt itt lenni.
A láda rendben van, szépen kitakarítottuk a benne lévő szemetet és nem belevaló cuccokat.
Zempléni geotura v2: Az idén Judith és Kópé1993 betegsége miatt csak hatan vágtunk neki a négy naposra tervezett csavargásunknak.
Anita, Bea, Molka, LionDaddy, Pliptai és jómagam. Szállásunk megint Hejcén volt, az ismerős faház nagyon bevált.
Második napunk délutánjára hagytuk meg ezt a ládát, a sorompótól sétáltunk fel a kolostor romjaihoz. Impozáns még mindig ami megmaradt belőle. A láda rendben a helyén van.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget. [g:hu 1.6.4]
Fantasztikus hely. Csoda, hogy Lara Croft még nem járt itt.:)
A ládából kivettünk néhány értékes ajándékot és elhelyeztük azokat a közeli kukában. Szutykos orvosi és textil maszk, cukorka, műanyag flakon kupakja, stb...
Köszönjük a rejtő munkáját. Jó sokat gyalogoltunk ezért a ládáért viszonylag könnyű terepen, de megérte. Valóban részletgazdag a rom, szerencsére sok eredeti díszítés megmaradt.
