Figyelem! 2025. 03. 07-én egyedi gravírozott lapka került ki új koordinátára, új jelszóval, hogy lehetőleg ne legyen netkesselhető a láda. Kérlek frissítsd az adatokat a készülékedben!

Megközelítése: Közvetlenül a hely mellett áll meg több jelentős buszjárat: 2, 2/A, 20, 20/A, 21, 31, 31/A, 43, 60. Valamint a Kodály Központnál parkolási lehetőség van az autóval érkezőknek.

A baranyai megyeszékhely központjától alig egy kilométerre lévő kis ligetben található az a mintegy fél hektár felületű tó, melynek történelme majd háromszáz évre nyúlik vissza magán viselve különböző korokban élt emberek elképzeléseit a terület hasznosítását illetően.

A Balokány a XVIII. században

Egyik első említése a városplébánia halotti anyakönyvében jelentkezik 1770. júl. 18-án: Stephanus Nagy Studiosus in Balokányi submersus annorum 15. Nagy István 15 éves tanuló a Balokányba fulladt. A kialakított vízgyűjtő medencének ezen első említése tragikus eseménnyel kapcsolatos, de bizonyos, hogy akkor és azt megelőzően már számosan fürödhettek a Balokányban, melyet nem erre a célra készített a város, hanem más irányú felhasználása is volt.

XIX. század első harmada: iparszerű használat, új tó születése

1810-ben fontos esemény következett be, megépítették az országútnak a Hal tértől keletre Pécsvárad felé vezető szakaszát. Ez már korszerű vonalvezetéssel, a lehető legegyenesebbre épült. Elhagyva a városfalat, egyenesen átvágott a városi közlegelő északi részén és a Balokány főbb forrásai felett elhaladva vezetett ki a városból. Meg lehetett így építeni, mert akkor még ez az egész terület beépítetlen volt. Ez az országútszakasz ma is megvan, Zsolnay Vilmos utcájának hívják, mivel azóta mindkét oldalán beépült. A Balokányt az út csak érintette, de nyilván a források miatt, nem változtatta meg. A Duplatre által jelzett Lamgrube-t, agyaggödröt azonban átvágta. A gödörnek az út északi oldalán maradt részét feltöltötték, de déli része ma is megvan. Abban van a Zsolnay gyár vasúti rakodója és raktára, mely olyan mélyen van, hogy a közlekedés a vasúti rakodó és a gyár között a Zsolnay út alatt átvezető alagúton bonyolódik le.
A Balokány tó ugyan sokféle és erősen különböző célt szolgált, mint a lakosság ivóvíz ellátása, az asszonyoknak mosóhely, lajtos kocsikba vízhordás, a kivágott jégrakodása stb. ezek mind a tó legészakibb pontjánál történtek és a tóra nézve káros hatásuk nem volt. A tó körül nagylombú eperfák, a szigeti táncházat ugyancsak lombos fák vették körül. A tóban a fürdőzők úszkáltak, csónakok siklottak. Mindez egy derűs nyári napon barátságossá, enyhet adóvá tehette a tavat és környékét. De az, hogy a lovak és az emberek egymás mellett úszkáltak, sőt disznók is turkálgattak, az már nem illik bele az idillikus képbe.
1858. nyarán a Balokányban fürdőintézet létesült Engel Adolf révén, aki a Balokány aktuális bérlője volt. Engel azonban nem elégedett meg az uszoda építésével, egy tornaintézetet is megvalósított.
E csendes évek után alapvető változás következett be, ha nem is a fürdő, de a tó történetében, 1867-ben. A Dunagőzhajózási Társaság saját céljára már előbb megépítette a Mohács-Pécs vasútvonalat, melynek vasútállomása Üszögön volt. A megépült Pécs-Barcs vasútvonal végállomása pedig a mostani főpályaudvar. E két állomást érthető okokból össze kívánták kötni egymással. A budai külváros alatti terepviszonyok miatt az építendő vasútvonal helyét úgy kellett kitűzni, hogy az lehetőleg minél északabbra kerüljön, és ezért a Balokány tó egy részét fel kellett áldozni.

Az 1933-ban megvalósult átfogó rendezés

Pécs város törvényhatóságának régi tervei közé tartozott a Balokány tó környékének rendezése, a régi népfürdő korszerűsítése. Mind a város megnövekedett lakossága, mind fejlett úszósportja igényelte már a korszerűsítést, ugyanis a mai Hullámfürdő helyén állott úgynevezett Madarász uszoda már nem tudta a megnövekedett igényeket kielégíteni, medencéje nem volt alkalmas országos versenyek rendezésére. Először a földmunkák kezdődtek meg, rendbetették a tó környékét, majd sétautakat alakítottak ki, parkosítottak. Az uszoda alapárkainak ásása május 18-án indult meg. Bár Kantner János királyi főbányatanácsos a Dunántúl hasábjain melegvíz fúrási munkálatok megindítását javasolta, erre az anyagi lehetőségek szűkössége miatt nem kerülhetett sor. A tó és az uszoda vízellátását azonban mindenképp növelni kellett. Ennek biztosítására indultak meg a fúrások, és az addigi 200 m3-es vízhozamú források mennyiségét 500 m3-re sikerült növelni. Nagyfokú társadalmi összefogás indult meg. A legbőkezűbbnek a Zsolnay gyár bizonyult: több nagyméretű virágtartó, majolikaoszlop és figura adományozása mellett a város rendelkezésére bocsátotta az 1907-es országos kiállítás díszes eozin kapuját, ami a fürdő bejárata lett. A városi kertészet Damjanich utcai telepe szállította a park dísznövényeit, gondoskodott a parkosításról. A földmunkákon kívül dísznövényeket, virágokat ültettek, a tóba tavirózsát, díszsást telepítettek, sőt vadrécék meghonosítását is tervezték. A liget északi oldalán sziklakertet alakítottak ki, a sétálóutak mentén fákat ültettek. Az egész területet bekerítették, de az uszodát nem zárták el a parkot látogatók elöl.

A liget a XX. század második felében

Hamerli Antal 1939-ben készített filmjében már szerepel egy-két kocka erejéig a tó és a liget, ekkor azonban inkább a mellette található strandfürdő pihenőrészét alkotja, mintsem önálló parkot. Mindkét egység 1987-ig a Pécsi Vízmű Vállalat tulajdonában volt, amikor is Pécs város tanácsa úgy döntött, hogy az üzemeltetésre már alkalmatlan strandfürdőt bezárja, a Balokány liget és a tó fenntartását pedig az akkor megalakult városi gondnokságra bízza.

2000.-es évek

A park ugyan közterület, de 2012. februárja óta a Balokány-ligetért Egyesület gondozására lett bízva.

2024.-ben jelentős helytörténeti emléktárggyal bővült a park. A Ferencesek utcai helyszín után itt állították ki "a pécsi villamos"-t, amely emléket állít annak, hogy valaha Pécsett villamosközlekedés is volt. A villamosközlekedés 1913-ban indult és 1960-ban állították le. A kiállított villamos sosem szolgált Pécsett, ez egy budapesti villamos volt aktív korában, de nagyon hasonlít a Pécsett futott kocsikra. Bővebben a pécsi villamosról a fenti linken olvashattok.

(Felhasznált irodalom: [1] Madas József: A pécsi Balokány, A Janus Pannonius Múzeum évkönyve (1988) 1989. Hungaria, Pécs, 33: pp105-133
[2] Vargha Dezső: A Balokány tó rendezése és uszoda építése 1933-ban, A Janus Pannonius Múzeum évkönyve (1983) 1984. Hungaria, Pécs, 28: pp 217-219.)

Ládatörténet
2025. 03. 07-én egyedi gravírozott lapka került ki új koordinátára, hogy lehetőleg ne legyen netkesselhető a láda.
2024. 09. 10. - 28. között a láda beteg volt, mert a jelszóhordozóról a dekorációt tervszerűen eltávolították és újat helyeztek ki. 28-ai helyszíni szemlén már kint volt újból a dekoráció, így a "láda" ismét kereshető.
2019. 02. 03-án Pongi57 (Pongi) adoptálta a ládát, korábbi rejtő Chiga volt