A ládába TravelBug nem helyezhető.

ZSÁKA MEGKÖZELÍTÉSE:

A település Hajdú-Bihar megye déli részén, a Debrecent Szegeddel összekötő 47-es számú főútvonal mellett, a megyeszékhelytől 51 km-re, Berettyóújfalutól 16 km-re délnyugatra, Békéscsabától 80 km-re északkelet irányában, a Bihari-sík nyugati részén fekszik.
Közúton: a 4-es útról Püspökladánynál rátérünk a 42-es útra, majd Berettyóújfalunál a 47-es útra kanyarodunk déli irányban, Furta után az út jobb oldalán.

ZSÁKA TÖRTÉNELME:

Zsáka a Váradi Regestrum szerint már 1214-35 között létezett. A kutatások szerint az Árpád-kori Izsólaka helynév az 1330-as években rövidül Izsákára. Az 1514-es Dózsa-féle parasztháborút követően erősítik meg az Izsákai család udvarházát, és készül el 1540-re a zsákai vár. Igazi erőssége azonban nem a sárfalakban rejlett, hanem abban, hogy vízjárta, jól védhető helyen épült - ezzel magyarázható, hogy Bocskai István az erdélyi hadjárata előtt idehozatta kincseit. A vár a Szejdi dúlásnak még ellenállt, de a XVII. század végére állapota egyre romlik, bár Thököly még két alkalommal is itt száll meg 1693-ban. Miután Nagyváradot felszabadították a török uralom alól, Biharban is megindult az elnéptelenedett falvak visszatelepülése. A lakosság egy része visszatért Zsákára, és gyarapodott a település lélekszáma a románok betelepülésével is. A település az 1940-es években volt a legnépesebb, lakóinak száma akkor megközelítette a 3500 főt. A lakosság lélekszáma az 1980-as évek végétől fokozatosan 2000 alá csökkent. Az 1970-es és 1980-as években négy, egymáshoz közel fekvő település - Furta, Zsáka, Vekerd, Darvas - székhelyközsége, 1992-ben a társközségi jogviszony megszűnt, a falvak ismét önállóan szervezik életüket.

Aki szeretne többet megtudni Zsákáról, kattintson a:
Zsáka Nagyközség Öröksége

RHÉDEY-KASTÉLY:

Az 1858-ban épült kastély gróf Rhédey Gábor építette. Bástyaszerű elemekkel díszített formájával hívja fel magára a figyelmet, magán viselve a XIX. század kedvelt építészeti stílusának, a romantikus historicizmusnak a jegyeit.

Az eredeti építőjét nem ismerjük, a kutatások azonban a Dél-Németországi rundbogen stílust vélik felfedezni vonalaiban, a romantikus historicizmusnak a jegyeit.
Az oldalrizalitokkal tagolt épület közepén álló torony egy ősibb megjelenést tükrözve "öregtoronyként" jelenik meg.
A kocsiállóból nyíló középső tér kétoldalt kétmenetes elrendezésben négy-négy nagy, eltérő méretű, így különböző funkciójú helyiség található. A reprezentatívabb fogadóteret és a folyosókat falfestések díszítették, melyeket később megsemmisítettek. A megmaradt beépített szekrények ajtajain vadász témájú domborművek láthatóak.

Egyes feltételezések szerint az épület helyén már korábban is tiszttartóház állt. Erre enged következtetni a pince szabálytalan szerkezete, elrendezése.
Míg kívül egységes megformálást találunk, addig a belső szerkezete korántsem szimmetrikus a későbbi szükségszerű átalakítások miatt.

Az eredetileg zöld színű kastély az l850-es évek alkotásainak sorába illeszkedik az angol középkori várakat idéző forma világával. Félköríves díszítésű homlokzatai közeli rokonságot mutatnak az ugyancsak 1858-ban megépített Püspökladány-Nagyvárad vasútvonal állomásépületeivel és más nagyváradi épületekkel.

A rendszerváltásig a kastély a grófi család és leszármazottaik tulajdonában volt, akik feltehetően lakták is az épületet. Erre enged következtetni a Vasárnapi Újság 1862. november 10-i száma is, miszerint: "az itt állandó lakást bíró gróf Rhédey Gábor őméltósága saját díszes kastélyában rendezett estéllyel örvendeztette meg a közel s távolból összegyűlt, mintegy hatvan tagból álló vendégsereget" (már akik az orgonaszentelésen részt vettek). 1885 előtt itt volt a gróf család levéltára is.

Rhédey Gábor 1897. április. 21-én bekövetkezett halála után a család férfi örökös nélkül maradt, így Rhédey Erzsébet, férjezett Paksy Józsefné birtokolta a kastélyt.

1908-ban gróf Almássy Imre vásárolta meg, de 1916 táján már báró Vay László tulajdonában tudjuk.
Az első világháború utolsó éveiben hadikórházként működik, majd Vay báró 1926-tól 1944-ig a második házasságával alapított családjával lakott itt.
1944-ben államosítják, a főépületet a pártok, a melléképületeket a helyi földművelő szövetkezet használja. 1950-ben átalakítják, ettől az évtől kezdve iskola működött benne egészen 1984-ig.

Védetté 1958-ban nyilvánítják.
A 90-es évek elején a karbantartások elmaradása miatt életveszélyessé vált, így 1994-ben felújítás vette kezdetét. Az 1998-as átadás után a kastélyban kap helyet a községi könyvtár, Madarász Gyula festőművész kiállítása, a helyi alkotótábor munkáinak anyagából készült kiállítás valamint több időszaki kiállítás is. Sajnos a felújítás nem jár sikerrel, 2000-ben a korábbi problémák újra előjönnek, így a vakolatot megint le kell verni. A teljes felújítás még pénz hiányában várat magára, addig is az alsó vakolt rész festés nélkül rontja a kastély impozáns képét.

A Rhédey¬-Wesselényi-Bethlen szoba, melynek kialakítása Bethlen Ferencnek, a grófi család leszármazottjának köszönhető ma korabeli bútorokkal van berendezve. Itt állították ki az 1850-es években készült íróasztalt és széket, lámpát, Rhédey Claudia melltűjét. A tudós közelmúltban tett látogatása alkalmával gróf Rhédey Claudiát (ő II. Erzsébet angol királynő korán elhunyt ükanyja), Rhédey Jánost és Rhédey Gábort ábrázoló, Moronyák József Kossuth-díjas festő alkotásait ajándékozta a kastélynak. A tárolókban levéltári anyagok, a hölgyek XVII-XIX századi kézimunkái kapnak helyet.

A kastély dísztermében konferenciákat, gyűléseket tartanak 30-50 fő részvételével, kényelmes körülmények között. Jelenleg ez az egyetlen Rhédey-emlékhely Magyarországon.

A kastélyt hajdanán angolpark és arborétum vette körül. Az egykori nyolcholdas parkjában találjuk ma a községi sportpályát, kézilabda és füves pályákat valamint a 99 férőhelyes óvodát.
A cselédházból alakították ki a 42 gyermek elszállásolására alkalmas erdei iskolát.
A Rhédey-család címere a szomszédos épület homlokzatán látható.

A kastély épületében a könyvtár és a zsákai alkotótábor munkáinak anyagából készült kiállítás fogadja az érdeklődőket.

Ha a kaput zárva találod, esetleg este érkezel, alternatív megoldás a jelszó megtalálásához: a sarkon KRESZ táblán olvasható!
 N 47° 8,068' E 21° 26,224' 107 m [GCZSAK+information]



Mindenkinek kívánunk kellemes ládázást és egy kis könnyű sétát Zsákán.

LUILUI és JUDITH