1. pont N 48° 06,415 E 20° 37,662 254 m címeres tábla 4. sor 1. betűje
2. pont N 48° 06,309 E 20° 37,499 277 m bejárat jobb oldalánál lévő emléktábla 1. sor 1. betűje
3. pont N 48° 06,293 E 20° 37,450 300 m szobor bal kezénél vízszintesen (amire támaszkodik) lévő szöveg 2. sor 1. karaktere.
4. pont N 48° 06,211 E 20° 37,345 330 m a pénztár jobb oldalánál lévő emléktábla 6. sor utolsó betűje
5. pont N 48° 05,880 E 20° 37,328 360 m az információs táblán a harmadik fotón látható növény nevének első betűje
6. pont N 48° 05,847 E 20° 37,282 340 m az udvaron lévő, emlékoszlop 2. sorának 8. betűje
7. pont N 48° 05,974 E 20° 37,277 335 m a közelben lévő villanyoszlopon található barlangjelzés kódja (két karakter, betű szám)
A jelszó egybe és nagybetűvel írandó.

Ez egy hét állomásos multiláda, amely Miskolc-Lillafüredet mutatja be, gyalogosan kb. másél-két óra alatt járható végig. Javasolt ingyenes parkoló: Felsőhámor Palota út 91.sz. házzal szemben kialakított parkolóban (kb. 20 férőhelyes)  N 48° 6,351' E 20° 37,522' 256 m [GCLILL+parkoló], itt érdemes megállni.

Az első állomás a Központi Kohászati Múzeum  N 48° 6,415' E 20° 37,662' 254 m [GCLILL-1], címeres tábla 4. sor 1. betűje. Nyitva tartás: kedd-vasárnap 9.00-16.00 Belépő: 400Ft/fő Tel: 46/379-375

A második állomás az Anna-Barlang  N 48° 6,309' E 20° 37,499' 277 m [GCLILL-2], bejárat jobb oldalánál lévő emléktábla 1. sor 1. betűje. Látogatható: április 15-től szeptember 30-ig minden nap 10.00-16.00-ig minden egész órában indulnak a túrák min. 10 fő esetén. Fix túrák 12.00 és 15.00 .

A harmadik állomás a vízesés, valamint József Attila szobra  N 48° 6,293' E 20° 37,450' 300 m [GCLILL-3], szobor bal kezénél vízszintesen (amire támaszkodik) lévő szöveg 2. sor 1. karaktere. Folytassuk utunkat a függőkertben a Palotaszálló felé, majd amikor elértük azt, balról megkerülve egy gyalogos alagúton át eljutunk a következő ponthoz.

A negyedik pont az erdei kisvasút lillafüredi állomása  N 48° 6,211' E 20° 37,345' 330 m [GCLILL-4], a pénztár jobb oldalánál lévő emléktábla 6. sor utolsó betűje. Innen utunkat folytatjuk a büfésor elött elhaladó jelzésen az ötödik pontig.

Az ötödik állomás Lourdes-i barlang  N 48° 5,880' E 20° 37,328' 360 m [GCLILL-5], a harmadik fotón látható növény nevének első betűje. Innen folytatjuk utunkat továbbra is a jezésen, amíg el nem érünk egy jobbra vezető - eredetileg jelzést. Ezen leereszkedünk az első műutas kereszteződésig, ahol jobbra fordulunk, kb. 150 m-t teszünk meg.

A hatodik pont a Herman Ottó Emlékház  N 48° 5,847' E 20° 37,282' 340 m [GCLILL-6], az udvaron lévő, emlékoszlop 2. sorának 8. betűje. Látogatási idő: kedd-vasárnap 10.00-16.00, nyáron 18.00-ig. Folytatjuk utunkat a fahídon át a közúti alagút irányába vezető sétaúton.

A hetedik egyben utolsó állomás a Szent István-barlang  N 48° 5,974' E 20° 37,277' 335 m [GCLILL-7], a közelben lévő villanyoszlopon található barlangjelzés kódja (két karakter). Innen haladhatunk tovább a jelzésen egészen a Hámori-tóig ahol eléjük a jelzést. Ezt követve még gyönyörködhetünk a Hámori-tó, és a Palotaszálló látványában, majd a függőkerten keresztül lejutunk a kiindulási ponthoz.

Lillafüred
1892 óta a Szinva és a Garadna patak találkozási helyét - ahol az utóbbi vize a Fazola Frigyes földuzzasztotta Hámori-tóba "gyűl" - hívják Lillafürednek. E Kazinczy Ferenc által "magyar Tempe"-nek nevezett térség a múlt század utolsó évtizedében Bethlen András, akkori földművelésügyi miniszter támogatásával kezdett üdülőhellyé válni, akinek javaslatára nevezték el Borsodvármegye főispánja egyik leánya br. Vay Lilla gróf Pejachevich Tivadarné kedves szép rokona nevéről Lillafürednek.

Az 1927-30 között, neoreneszánsz stílusban épített kastélyt függőkert és hatalmas park veszi körül. A kastély tervezője Lux Kálmán. A szinva patak völgyére és a Hámori tóra nyíló kilátás gyönyörű az épületből. A Szinva-patak vízesésének moraja szintén hozzátartozik Lillafüred hangulatához.

Anna-barlang
A barlang az alsó vízesés mellett található. Üregeinek javát 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők /hámorok/ folyamatosabb működtetése érdekében az itt fakadó bővizű források jobb hasznosíthatósága céljából tárót hajtottak az édesvízi mészkőbe. A szokatlan csipkeszerű mészképződményekkel díszített termekhez vezető vágatokat kiszélesítették, lépcsőket, fahidakat építettek hozzájuk. Az akkor "Csepegő-kő-barlang"-nak nevezett üregek híre gyorsan elterjedt. Korai látogatói közül legrangosabb Petőfi Sándor, aki, mint idézett útileveléből kitűnik, 1847 július 8-án járt benne (Ennek emlékére, 1973-ban, a költő születésének 150. évfordulóján kapta az üregrendszer legújabb nevét: Petőfi-barlang).

Szent István-barlang
A barlang természetes bejárata a műút feletti meredek hegyoldalban nyíló, 15 m mélybe nyúló üreg volt. A hagyomány szerint egy beleesett kutya nyomán behatolva fedezték fel. Kadic Ottokár 1913-ban a Bükk hegység barlangjaiban végzett ásatásai során ebbe, az akkor még csupán egyetlen teremből álló barlangba is leereszkedett kötélhágcsók segítségével.

Az első feltáró kutatásra 1927-ben került sor, amikor kutatótárókkal sikerült a további, cseppkőképződményekben bővelkedő szakaszokba bejutni. Hogy a nagyközönség számára is járható legyen, a műút mellől 52 m hosszú mesterséges tárót hajtottak a Nagy-terembe, a barlang először felfedezett tágas üregébe. Azután kiépültek a betonjárdák, lépcsők, és bevezették a villanyvilágítást is. Így 1931-ben megnyithatták a barlangot az idegenforgalom számára. Ha 710 m-es hosszával nem is tűnik ki társai közül az István-barlang, de látványos cseppkőkincseivel annál inkább. A mészkő repedésein leszivárgó csapadékvizek oldott mésztartalmuk egy részét a barlangban lerakva, pompás álló és függő cseppköveket, gyönyörű oszlopokat és cseppkőbekérgezéseket hoztak létre, melyeknek változatos alakzatai megmozgatják a fantáziát, és a mesék tündérvilágát varázsolják a látogató elé.

Lourdes-i barlang
A Patrona Hungariae szoborfülke a vízesések mentén található mészkőből épült az 1920-as évek végén. A kis Jézust karjában tartó Szűz Mária szobor pontos másolata a Mátyás templom Lorettói Kápolnájában őrzött, vörös márványból készült eredetinek.

Hámori-tó
Mai alakját 1810-13-ban kapta, amikor K-i végén Fazola Frigyes megépítette a völgyzáró gátat. Természetes elődje, a Szinva édesvízi mészkő-lerakódása által visszaduzzasztott Fel-tó a XIV-XV. sz-ban a diósgyőri pálosok halastava volt, s böjt idején ellátta a szentléleki pálos kolostort is. Jelenlegi állapotában hossza 1200 m, zsilipekkel szabályozható mélysége 4-8 m, átlagosan 400 000 m3 vizet tárol. Legnaposabb partjain a II. világháború előtt fából való úszó szigetekkel tagolt strandfürdő működött, a víz hőmérséklete ugyanis helyenként elérheti a 20-23 C fokot. Telente rendszeresen befagy, koranyártól őszig jó csónakázási lehetőséget kínál; s - főleg pisztrángjai miatt - szinte minden évszakban kedvelt horgászvíz.

Kellemes időtöltést és sok sikert kívánunk.

Éva, Rudi