WAP
Petőfiszállás vasútátkelőjétől táblázva: Szentkút, kb 2 km. A láda egy kis tó szélén, egy kivágott fa gyökerénél található. A rendhagyó vasláda 30x20x20 cm. Javasolt a kúttól a kerítés melletti úton haladni (esős időben vizes a talaj). Parkolótól 150 m. Figyelem, a nagyobb füves részen rengeteg a kullancs.

Sajnos valakinek az a szórakozása, hogy a logbookot és a ládában lévő dolgokat folyamatosan elviszi. A láda egy atomvillanást is túlél, a jelszó folyamatosan olvasható így nyugodtan keressétek. :) Szabakos

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Petőfiszállásnak saját vasútállomása van a Szeged-Kecskemét-Budapest vasútvonalon. Innen a faluból útjelző táblák segítik a tájékozódást a kb. 2 kilométerre lévő Szentkúthoz. Vonattal megközelíthető a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vasútvonalon is, a Galambos nevű megállótól gyalog. Közúton legkönnyebben a Budapest Szeged közti 5-ös számú főútvonalról érhető el. A Kiskunfélegyháza utáni letérőt tábla jelzi. Petőfiszállás után SZENTKÚT tábla jelzi a letérést balra. Parkoló:  N 46° 36,819' E 19° 50,554' 92 m [GCPKUT+parkoló]

Történelmi áttekintés
Petőfiszállás - Ferencszállás néven - a XIII. században a Magyarországra beköltöző kunok egyik települése volt a Kiskunság területén. A község békés életét a XVI. században a török hódítás törte meg. A török kiűzése után (1686) a felszabadult Jászkunságot a bécsi udvar a Német Lovagrendnek adta el. Az egykori kiváltságos terület lakói azonban sorsuk rosszabbodásába nem nyugodtak bele. Elérték, hogy a vételárat saját erőből visszafizetve, a szolgaságból megválthatták magukat. Ennek során - a megváltási összeghez való hozzájárulás arányában - a termőföld saját tulajdonukba került. Ferencszállás-puszta területét Kiskunfélegyháza váltotta meg, s továbbra is legelőként hasznosította.
A millennium emlékére megépült a Skapulárés Szűzanya kápolnája. 1940-ben a Magyarországra visszaköltözött Pálos Rend telepedett le Szentkúton, amely ekkor kapta a Pálosszentkút nevet. Egy évtized után azonban őket is feloszlatták. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút, amelynek egy-egy állomását más-más település zarándokai emelték. Új védőtetőt kapott a Szentkút, megépült a lourdes-i barlang, a szabadtéri oltár, a Szent Kereszt-kápolna, s a Prágai Kis Jézus szobra. Tíz éve nyílt meg a máig gyarapodó Mária-múzeum.

Szentkút legendák
A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjjeli órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, melynek vizében a nagy fénnyel tündöklő Szűz Mária alakját pillantotta meg. A hír gyorsan terjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz a csodát látni, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány az eseményt azzal magyarázta, hogy annak idején a falu papja a betörő török csapatok elől a templom előtti forráskútba rejtette az Oltáriszentséget, nehogy a törökök megszentségtelenítsék.

Az 1700-as évek végén - mondja egy másik csodás történet - egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Ivott a vízből, megmosakodott, s meggyógyult: lába visszanyerte erejét. Mankóit a forrás mellett földbe szúrta, ezek kihajtottak és nagy fává terebélyesedtek. A fákat később a búcsúsok szilánkonként széthordták. A meginduló népes búcsújárások hatására a kiskunfélegyházi Városi Tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett, ám a váci püspöki hatóság 1793-ban betiltotta a zarándoklatokat. Ennek hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember, akinek földjén a friss vetést a búcsúsok sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám az a piszkot kiszórta, s még nagyobb erővel tört fel. Ezt égi intésnek tekintették, s utána senki sem mert a forráshoz nyúlni. Körülkerítették és védőtetőt húztak föléje. S egyre jöttek a zarándokok, különösen pünkösdkor és Kisasszony-napkor a "Szentkúti Szűzanyához".

Forrás: palosrend.hu

Ládatörténet:
2017. január. A ládát eredeti rejtője - vélhetően időhiány miatt - megszüntette.
2017. június. herbi76 játékostársunk vállalta a láda újraélesztését. Köszönjük. [Admin(Fazék)]
'