Árva vára

A valós láda (mérete 18 cm X 8 cm X 6 cm) a vár északi sarkához közel egy fatuskóban rejtőzött meredek, gyakran csúszós hegyoldalon. Mivel gyanús, hogy a láda muglik áldozatává vált, ezért egyelőre virtuális jelszót keress, amely Árva várának faláról olvasható le: a kis bronztábla második szava a bejáratnál a N 49° 15,701' E 19° 21,496' pontban. Ha a valós ládát pótolnád (előre is köszönöm): az utolsó bekezdésben említett ösvényen felfelé indulva, körülbelül az országút és várfal között félúton az ösvénytől balra 6...8 méternyire találod az eredeti rejtő tuskót a N 49° 15,789' E 19° 21,513' 520 m koordinátákon.
Páratlan szépségű környezetben nagyon szép és jó állapotú vár. Minden nézőpontból más és más arcát mutatja, érdemes az alábbi leírásban szereplő kilátópontokat felkeresni.

---

TravelBug nem helyezhető el.

---

Megközelítés és bejutás
Rózsahegytől (Ružomberok) az 59-es országúton 27 km-nyire éred el Árvaváralját (Oravský Podzámok). Az Árva folyó völgyében fekvő falu fölött magasodik a váregyüttes egy valószerűtlenül merész sziklaormon.
Ajánlott parkoló (csoda lenne, ha találnál nem-fizetőst): ( N 49° 15,600' E 19° 21,561' 500 m [GCARVV+parkoló]).
Innen 200 m-nyi sétával kitáblázott úton éred el a belépőjegy-váltó helyet (140 korona), amelyet könnyen felismersz az előtte hosszan kígyózó sorról. Előfordulhat, hogy a jegytulajdonos még egyszer várakozhat (javaslom, hogy ennek során a kapu elé tömörülj), mivel a helyi idegenvezetővel kalauzolt, korlátozott létszámú csoport az előző csoport távozása után lépheti csak át a nagykapu küszöbét.
Nyitvatartás:
A vár nem látogatható április hónapban, továbbá december 23. és 31. között.
Nyitva:
Január-február-március: 10 és 15 óra között
Május-június: 8:30 és 17 óra között
Július-augusztus: 8:30 és 18 óra között
Szeptember: 8:30 és 17 óra között
Október: 8:30 és 16 óra között
November-december: 10 és 15 óra között.
Sem a láda, sem a pótjelszó megtalálásához sem szükséges a várba belépni.

Mindennek ára van...
Csodálattal tölt el, hogy a múlt páratlan szépségű emléke ilyen jó állapotban megmaradt? Kérlek, gondolj azokra a neves és névtelen hősökre, akik másfél évszázadon át vérük hullatásával óvták meg a déli végeken az északi vidékeket a török pusztítástól. Gondolj arra, hogy a sokszor lesajnált, ma már csak földsánc-maradványokkal jelzett dél-dunántúli várak romlása árán maradhattak meg az ilyen csodák, amelyek közül az egyik most eléd tárul.


A vár története
A vár három részből áll, amelyek a hegy három magassági fokán egymás alá épültek, a tatárjárás utáni időszakban a vár építésének első szakaszában a sziklaszirt csúcsán elsőként épült meg a fellegvár.
Az eltelt idők során a magyar történelem számos ragyogó, de jópár kétes hírnevű alakjának neve is összefonódott a vár történetével. A krónika számomra legérdekesebb pontjait kiragadva foglalom össze a nyolc évszázad eseményeit Dénes József várlistája és a Felvidéki várak honlapok alapján, és aki jobban is szeretné megismerni, részletes leírást és légifotókat találhat ezekben.

A Honfoglalás után a vidék királyi birtok volt, II. Endre király Synk nevű hívének adományozta. Ez a nemzetség építette a vár magját a mészkőszirt csúcsára.
Árva vármegye a lengyel határnál feküdt, ezért várát mint határvédő erősséget, a Zólyomi család birtokából csere útján IV. Béla királyi birtokként visszaszerezte. Az Árpád-ház 1301-es kihalását követő anarchiában Csák Máté báró korlátlan hatalmat épített ki a Felvidéken, és Árva várát is birtokolta 1312-ig, amikor Károly Róbert a rozgonyi csatában megtörte hatalmát. A vármegye ekkor is rendkívül ritkán lakott volt, amit az igazol, hogy egy-egy jobbágycsalád 100 hektár szántót birtokolt, az erdőkről és legelőkről nem is beszélve.
A vár Zsigmond király idejében került ki királyi tulajdonból, amikor 28 ezer aranyért elzálogosította Oppelni László hercegnek. A vár 1410-től Stibor erdélyi vajda zálogát képezte.
1454-ben Peter Komorowsky szerezte meg, aki Jan Giskra huszita zsoldosvezér támogatásával rablólovagként messze földön rettegésben tartotta a környéket. Garázdálkodásuknak Mátyás király vetett véget, aki a huszita martalócsereget megsemmisítette, de Giskrát, hadvezéri képességeit elismerve maga mellé állította, és Giskra haláláig becsülettel szolgálta is a királyt. Komorowsky kegyelmet kapott, de ezzel visszaélt. 1471-ben a trónigénnyel fellépő Kázmér herceget támogatta, de a sikertelen pártütés után nem került sor várostromra, mert Mátyás egyezséget ajánlott és Komorowsky 8 ezer arany fejében örökre elhagyta az országot.
Mátyás a várat törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozta, remélve, hogy fia dúsgazdag főúrként követheti őt a trónon.
A történelem viharai azonban közbeszóltak; a várat Szapolyai István (a későbbi Szapolyai János király apja) szerezte meg, és zálogba adta Kosztka Miklósnak. Kosztka Miklós lányát Thurzó Ferenc feleségül vette, és a dúsgazdag Thurzók alatt a vár új fénykorát élte, a reneszánsz stílusú átépítés 1610-ben fejeződött be. Ekkor készült a középső várban a völgy vízgyűjtő rétegéig lefúrt 91 méter mély várkút is.
A Thurzók férfiágon kihaltak, és a vár a 17. század második felében Thököly István tulajdonába került. Mivel ő részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, a várat 1670. őszén császári katonaság vette ostrom alá. Az ifjú Thököly Imre ekkor már Erdélybe menekült, és a várvédők az idős és beteg Thököly István halálakor megadták magukat. Érdekes esemény, hogy két év múlva lázadó parasztok Pika Gáspár vezetésével a várat elfoglalták, de a császári csapatok visszafoglalták, és rettenetes bosszút álltak.
A várat 1678-ban kuruc csapatai élén visszafoglalta Thököly Imre, de csak rövid időre tudta megtartani.
1703-ban a befagyott Árva folyón átkelt kurucok váratlanul megtámadták és újra visszafoglalták a várat, míg aztán 1709-ben az végleg elveszett, mivel a kiéheztetett védősereg parancsnoka, Babocsay Ferenc várkapitány kénytelen volt a császáriaknak átadni.
A várat később az Erdődy, majd a Pálffy, később a Zichy családok birtokolták. A várat sohasem rombolták le, mindvégig lakott volt, jóllehet 1800-ban egy oltóvíz híján két hétig dühöngő tűzvész után fel kellett újítani.
A mai szép állapot az 1965-ben befejezett felújításnak köszönhető.

Három nézőpont, ahonnan érdemes szemügyre venni a látképet
A faluközpont kis parkolójából  N 49° 15,669' E 19° 21,395' 510 m [GCARVV+1.fotó]
Az Árva folyó hídjáról  N 49° 15,635' E 19° 21,621' 500 m [GCARVV+2.fotó] A rohanó vízre letekintve találkozhatsz a kerek kalapos gorálok által elöl-hátul kormányzott tutajokkal is...
Az 59-es út kivezető szakaszán  N 49° 15,974' E 19° 21,743' 505 m [GCARVV+3.fotó]

Gyalog a Fellegvár sziklaszirtjéhez
Az 59-es úttól a  N 49° 15,825' E 19° 21,472' 520 m [GCARVV+elágazás] pontnál indul egy kis ösvény, ahonnan felkapaszkodhatsz ahhoz a visszahajló sziklaszirthez, amelyen a Fellegvár ül. A száraz időben is alig legyőzhető meredek, erdős domboldalon egy nem túl bizalomgerjesztő drótkötélbe kapaszkodva a legnehezebb szakaszon segítséget találsz. A bástya tövét elérve nem akármilyen kilátást nyújtó veszélyes sziklás meredély nyílik meg előtted.