---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A láda 18X18X9 cm-es 2l-es konyhai doboz,az asztaltól 15m-re K-i irányban egy korhadt fa tuskójában van elhelyezve.
A ládát az '56-os forradalom és szabadságharc emlékére helyeztük el a Magyar-forrásnál.
Megközelítés:A Németbányai Üvegtigrisnél lévő parkolótól  N 47° 12,891' E 17° 38,821' 327 m [GCFORR+parkoló] indulva a kék kereszt jelzésen, majd jobbra fordulva a kék kör jelzésen a forrásig.
Ha inni szeretnél a forrásból,vigyél magaddal poharat!

KÉREK MINDENKIT AKKOR VEGYEN KI AJÁNDÉKOT, HA HASONLÓ ÉRTÉKŰT BELE IS TESZ!

2010.05.28-30-án kerül megrendezésre a IV.Bakonydraco fesztivál Németbányán.
www.bakonydraco.hu

Ládakarbantartás:

2009.04.25. 10:46
A ládát feltöltöttem új ajándékokkal.

2009.08.20. 12:09
A ládában pótoltam az eltűnt tollat és feltöltöttem ajándékokkal.

2010.03.14. 10:41
Ládakarbantartás.

2010.06.19. 12:08
Ládakarbantartás.

2010.07.31. 17:30
Ládakarbantartás.Köszönet bpeter666-nak!

2011.02.27. 12:24
Ládakarbantartartás.

2011.09.18. 10:47
Ládakarbantartás. Köszönet a törött láda kicserélőjének!

2012.05.28. 11:15
Ládakarbantartás.

2012.12.30. 11:38
Ládaellenőrzés. Kéretik a ládát rendesen visszazárni és visszarejteni!

2013.08.22. 14:18
Ládaellenőrzés.

2015.04.23.
Ládacsere. Köszönet bpeter666 családjának a törött láda kicseréléséért!

Németbánya története

A település területén és annak határában késő bronzkori régészeti leletek igazolják, hogy a településen már akkor is éltek. Erre utalnak az ún. Káposztáskertek és Házi földek területekről előkerült szórvány leletek. Németbánya északnyugati részén az ún. Pásztorkút (Felsőerdei dűlő, Tuskós) területéről viszont jelentős régészeti anyag árulkodik az akkori lakott település létéről. Az akkori korban (i.e. XIII. - i.e. IX. század) általában vízfolyások, forrásvidékek mellé települt a lakosság. Ez az itteni szárazárok mentén is így lehetett, feltehetőleg az akkor még aktív vízfolyásként működött. A vélt településre utalnak a nagyszámú halomsírok, tumulusok is. 1971-ben a régészeti topográfia készítésekor 53 halmot regisztráltak. Ez a felmérés a későbbiek során több mint egy tucattal tovább bővült. 1984 és 1987 között Ilon Gábor régész nagyobb területen végzett leletmentést. 9 halom és a kistelep 220 négyzetméterének feltárása sikerült. A jelentősebb leletek között kigyófibula, karperec, bronzkarikák és huzal, díszes tűk, tőr, lándzsacsúcs bronz és bronzötvözet kerültek elő. A fémek mellett jelentős számú kőeszköz: buzogány, vésők, ékek, karikasorozat öntőformája, tokos bronzbalta öntőformája került elő. Legnagyobb mennyiségben kerámiatöredékek találhatóak: urnaszerű edények 4.499 db, 35 fazék, 283 csupor, 989 tál, 1.851 db. bögretöredék, 199 db. korsó töredék. A temető és a telep nagyságához képest túl kicsi a feltárt részek nagysága, így a további kutatások indokoltak.
A római korból csupán egy fedő töredéket találtak, így jelentősebb római kori leletek hiányában nem lehet huzamosabb itt tartózkodásról beszélni.
Középkori régészeti emlék nem került elő Németbánya területéről.

A település legjelentősebb és meghatározó része az 1757-ben Kostajger Mihály által alapított üveghuta és a mellette kialakult település. A levéltári adatok szerint ez az üzem 1781-ig működött, jelentős termeléssel. Ebből a korból G.M. monogramos tégla, Lipót császár ezüst három krajcárosa, valamint Mária Terézia 1763-ban vert pénze került elő. A falu központjában a harangláb mellett egy kutatóárokból az üveghuta töredékei, hulladékai, öntő- és olvasztótégelyek, rontott és ép üveggyártmányok, téglatöredékek, mázas kerámiák kerültek elő. Az üzem fehér és zöld táblaüveget, valamint jelentős számú üvegcsét, poharat, orvosságos üveget gyártott. Fénykorában évi kettőszáz ezer darabot.
Az üzemben 6-8 szakmunkás, 1-2 hamuégető, egy kemencemester, fűtők, üvegfúvók dolgoztak. Mindezek mellett fakitermelők, kisegítő munkások, áruszállítók, fa- és mészégetők is tevékenykedtek. Több tucat munkást és több száz embert tartott el az üveghuta. A munkások és a családok ellátásához élelemre, építőanyagra is szükség volt. Így fejlődött a település a mai kialakult formájában és méretében. A területet 1755-től kezdték benépesíteni, és elnevezése a korok függvényében változott.
Nova Officina Vitraria, Nova Vitraria, Neuglosshitten, Neuhütten, Neuhitten, Officina Germanica, Officina Germanica Vitraria. A legutóbbi elnevezés terjedt el, és a mai napig használatos: Deutschhütten. Ebből a névből magyarosították a Németbánya nevet.
Az üveghutát 1781-ben bezárták, mivel a Veszprémi Püspökség nem hosszabbította meg a szerződést a nagymértékű fakitermelés miatt. Az itt élőket megpróbálták kötelezni arra, hogy átköltözzenek Kislődre, Városlődre, de a település lakói maradtak. Az 1781-ben megkötött és 1819-ben megújított szerződéssel a németbányaiak majorsági zsellérekké váltak. Jobbágyi kötelezettségeiket részben robottal, részben évente fizetendő pénzzel váltották meg. Az ezt követő korokban az itt élő lakosság növénytermesztéssel, jelentős állattartással, erdőgazdálkodással, vadászattal foglalkozott.
A településen a huszadik század elején 455 lakos élt. Két boltja, kocsmája, három kovácsműhelye, iskolája, tűzoltó szertára és strandja volt. A két világháború alatt kétszáz áldozata, a kitelepítés további kétszáz érintettje után alig ötvenen maradtak a településen. Napjainkban száz fő él a faluban.

Németbánya történelmének bemutatásához hozzá tartozik a nemrég (2000-ben) történt őslényleletek felszínre kerülése. A 85 millió éves gerinces fosszíliák között értékes és a világon is egyedülálló fajok, dinoszauruszok találhatóak. A település eddig ismert legkorábbi régészeti anyaga egyben a település jövőjének legmeghatározóbb eleme is, hiszen az őslényleletekre építve kívánja Németbánya turisztikai lehetőségeit és valószínüleg lakosságának megélhetését a jövőben építeni.
Forrás:
www.nemetbanya.hu

Érdemes felkeresni a faluban a Tarka Boci Portát: www.tarkabociporta.fw.hu,ahol szállást is kaphatunk.