Ezúttal ez egy fordított story. Elvittük Danit és Hajnit geocachingelni, erre mutattak útközben nekünk egy szuper helyet. Doboz hiányában gyorsan létesítettünk egy virtuális cache-t, hogy Ti is eljussatok ide!
Nyáron lehet vinni sátrat, horgászbotot, fürdőgatyát és sütnivaló falatokat. Egy kis mese a táj.
Megközelítés Apc felől: át kell menni a falun Jobbágyi felé. Kb. 4-500 méterre a falutól, a kő-talpazatú keresztnél fordulj jobbra. Innen a földúton akár lehet gyalog is folytatni, de szép időben 300 méterre megközelíthető kocsival a hely.
2003.04.30 óta hagyományos ládaként üzemel, kolesar telepítette a tengerszem fölé. Balról és jobbról is meg lehet kerülni a tavat, a láda nagyjából szembe van a bejárattal, egy kis üregben, ágakkal és avarral betakarva.
Pár szó a tóról:
Az írásos emlékek alapján az Árpád-korig visszavezethető Apc község külterületén, a belterületi határtól légvonalban mintegy 1,2 km-re ÉK-i irányban, a Nagy-Hársas és a Somlyó-hegy között, a Kolin-völgyben található a Széleskő-bányató, mely a partját övező erdősávval együtt 2000 óta helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület. A köznapi használatban csak Széles vagy Széleskő néven említett bányató területén a felértékelődő építőanyag iránti kutatás eredményét követően 1875-ben a Szent-Iványik nyitottak külszíni bányát. A bányászott kőzetanyag középső-miocén korú, a Nagyhársasi Andezit Formációba tartozó, középszemcsés piroxénandezit volt. A piroxénandezit az amfibolandezitnél alacsonyabb SiO2 tartalmú, sötétebb színű vulkanikus kiömlési kőzet, melynek földpátjai (andezintől a bytownitig) jellegzetesen zónás felépítésűek. A tó körül magasodó sziklafalak vöröses színét a kőzet vasoxid tartalma adja. A termelést az 1920-as években kőzúzóval, valamint kezdetben lóval, majd később gőzmozdonnyal vont kisvasúttal segítették. A bányaművelés az 1960-as években állt le, az ezt követő rekultiváció során a kőzúzót és a vasutat elbontották, majd a bányagödör megtelt csapadék- és talajvízzel. A jellegzetes hidrológiai és mikroklimatikus viszonyoknak köszönhetően a tó vízszintje majdhogynem állandó, aszályos időszakokban, a legnagyobb szárazság idején is a túlfolyót közelítő vízszint jellemzi. A mintegy 10 méter mély, tiszta vizű tavat 10-15 méter magas sziklafalak övezik, egyedi esztétikai és tájképi értéket biztosítva számára. A tavat horhosokkal szabdalt cseres-tölgyes erdőállomány veszi körül, azonban helyenként fellelhető a tájidegen erdei fenyő és fehér akác is. A Széleskő kedvelt kirándulóhely, számos hobbi- és rekreációs tevékenységet biztosít az idelátogatók számára. A bevezető földút mellett hulladékgyűjtű-konténer, a tó partján erdei bútorok segítik a kulturált kirándulást és táborozást. Maga a tó kedvelt merülőhely a búvárok számára, valamint halállományával - mint a harcsa, törpeharcsa, csuka, vörösszárnyú keszegek és kárászok, illetve kevés ponty - a horgászok kedvelt helye is. A Széleskő-tó Természetvédelmi Terület az Apcot Jobbágyival összekötő műútról kelet felé leágazó földúton az év bármely szakában szabadon látogatható, azonban vadászidényben javasolt előzetesen tájékozódni és a tavat körültekintően megközelíteni, mivel a tó környéke vadászinfrastruktúrával sűrűn kiépített és használt vadászterület.
Az autót a lenti parkolóban hagytuk, hiszen egy tábla figyelmeztetett bennünket, hogy ne menjünk fel. Felérve aztán ott parkolt a rengeteg autó.
Őszintén szólva kicsit csalódás volt. Ez a csodás környezet telis tele volt szeméttel, wc papírral és sörös dobozokkal. Ráadásul a ládát épp egy meztelen ember „őrizte”.
A természeti adottságok gyönyörűek, de ez az emberi viselkedés botrányos. Jó lenne, ha az illetékesek kicsit jobban odafigyelnének.
A rejtőnek köszönjük, hogy elhozott bennünket ide is (: [Geoládák v4.4.0]