Kádár vitéz, vagy Kádár István (? - Berettyóújfalu, 1658. szeptember 23.), magyar katonatiszt, akit, az Erdélyt és Kelet-Magyarországot dúló tatár seregekkel szembeni önfeláldozása a nép hőssé tett.
Kádár Mihályt és fiát, Istvánt II. Rákóczi György Erdély fejedelem rendelte a törökdúlás idején a borosjenői végvár védelmére.
Mindketten helytálltak és 1651. február 16-án a fejedelem Gyulafehérvárott címeres nemesi levelet adományozott nekik, a "borosjenői" előnévvel.
A legenda szerint az apa egyetlen kardcsapással szelte le egy török pasa karját. A családi címerben ezért szerepel egy vállban levágott, kardot tartó kar. A nemesi levél már strenuus, azaz vitéz néven említi őket, ami azt jelzi, hogy már korábban kiváltságos helyzetűek voltak.
AZ ÖSSZECSAPÁS:
1658. szeptember 20-án a fejedelem a Berettyó hídjához, Berettyóújfalu közelébe rendelte Kádár Istvánt és csapatát, hogy a Nagyvárad felől közeledő tatár csapat ne juthasson át a folyón. Kétszáz emberével Kádár vitéz napokig védekezett a tízszeres túlerő ellen a malomgáton. Nem kaptak felmentést, a tatárok távolabb átkeltek a folyón és bekerítették a védőket. Kádár Istvánt a fején találta két nyílvessző. A hagyomány szerint a lova egészen Bakonszeg határáig, a kórógypusztai hármas kunhalomig vitte.
A borosjenői várba húzódottakat, köztük a hadirokkant Kádár Mihályt, Kádár István feleségét és György fiát a tatárok elől az ecsedi várba menekítették.
Őszi szellő nyargal a Berettyó-parton,
Napsugár csillan meg alabárdon, kardon,
Paripája hátát délceg vitéz nyomja,
Köhint egyet-kettőt, azután azt mondja:
Induljunk barátim tatárt kaszabolni!
Tatár vérrel ruhánk összemaszatolni!
Tatár fejbe baltát állítani bátran!
Még ha fogainkat ott is hagyjuk páran...
A történet hőse, Kádár István II. Rákóczi György szolgálatában állott. Berettyóújfalu határában, csapatának élén 1658-ban elesett. A néphagyomány és egyéb emlékek szerint Kádár vitéz magyar földön, Bakonszeg és Berettyóújfalu határában nyugszik. Alakját a korábbi századokban mítoszok és balladák övezték. A Berettyóújfaluhoz tartozó egykori Kórógy-pusztán ,,egy szinte emberi kéz által készített halom" neve Kádár halma, amellyel kapcsolatban Osváth Pál írja 1875-ben megjelent könyvében, hogy a halom alatt feltehetően egy ottani földvár várőrségének a hadnagya nyugszik. De lehetséges az is, hogy Rákóczi György vitéze, aki Berettyóújfalutól Debrecen felé való húzódása közben esett el.
Idős emberek emlékezetében még az 1920-as években is élt az a hagyomány, hogy Bakonszeg és Berettyószentmárton közötti határrészen egy kiemelkedő domb alatt, amelynek a neve Kádár-domb vagy Kádár temetője, a tatároktól agyonnyilazott Kádár vitéz nyugszik.
Kádár vitéz emlékét helynevek, kisebb mondák, történetek, szólások őrzik a bihari, sárréti hagyományban.
A Kádár Istvánról szóló ének Kodály Zoltánt is megihlette, aki egy 1912-ben gyűjtött dalhoz 1917-ben zongorakíséretet komponált, amelyet Székelyhidy Ferenc és Bartók Béla mutatott be.
Kívánunk mindenkinek kikapcsolódást, kellemes sétát jó láda vadászatot!
Vasárnapi ládázás eredményeként megtaláltuk. Az odavezető úton a nyájat terelő puli rendesen megugagott minket, a gazdája szerint nem bánt. Igaza volt. Köszönjük a rejtést! [g:hu 1.6.7]
Hajdú-Bihari kalandozások során itt jártunk Robogo es tabletta társaságában. Nyíregyháza, Debrecen, Hajdúszoboszló környékével ismerkedtünk, közben sok érdekes helyet is felkerestünk, hus és comos ládákat is kerestünk.
Nagyon szépen köszönöm a rejtést és a munkát, amit a láda kihelyezésébe fektettél. [Geoládák v3.3.2]
Újabb kincs a tarsolyban. Köszönöm. [g:hu 1.6.2y]
Vigyázat, a dűlőúton valami éles vasdarab lehet a sárban, szétvágta visszaúton a bal első abroncsomat. Mankókeréken az első gumisig Berettyóújfalura.
4300.
Jó volt erdőben lenni az egész napi puszta után.
Karcag - Zádor-híd - Szent Ágota-híd - Nádudvar - Hajdúszoboszló - Hajdúszovát - Derecske - Tépe - Berettyóújfalu - Bakonszeg - Tetétlen - Kaba biciklizés, reggel hideg ködben, aztán szép napos időben. 150 km, 11 óra, 15 láda 27 ponttal, földutak, fazekasműhely, birkanyájak, gulyák, ...