Kádár vitéz, vagy Kádár István (? - Berettyóújfalu, 1658. szeptember 23.), magyar katonatiszt, akit, az Erdélyt és Kelet-Magyarországot dúló tatár seregekkel szembeni önfeláldozása a nép hőssé tett.
Kádár Mihályt és fiát, Istvánt II. Rákóczi György Erdély fejedelem rendelte a törökdúlás idején a borosjenői végvár védelmére.
Mindketten helytálltak és 1651. február 16-án a fejedelem Gyulafehérvárott címeres nemesi levelet adományozott nekik, a "borosjenői" előnévvel.
A legenda szerint az apa egyetlen kardcsapással szelte le egy török pasa karját. A családi címerben ezért szerepel egy vállban levágott, kardot tartó kar. A nemesi levél már strenuus, azaz vitéz néven említi őket, ami azt jelzi, hogy már korábban kiváltságos helyzetűek voltak.
AZ ÖSSZECSAPÁS:
1658. szeptember 20-án a fejedelem a Berettyó hídjához, Berettyóújfalu közelébe rendelte Kádár Istvánt és csapatát, hogy a Nagyvárad felől közeledő tatár csapat ne juthasson át a folyón. Kétszáz emberével Kádár vitéz napokig védekezett a tízszeres túlerő ellen a malomgáton. Nem kaptak felmentést, a tatárok távolabb átkeltek a folyón és bekerítették a védőket. Kádár Istvánt a fején találta két nyílvessző. A hagyomány szerint a lova egészen Bakonszeg határáig, a kórógypusztai hármas kunhalomig vitte.
A borosjenői várba húzódottakat, köztük a hadirokkant Kádár Mihályt, Kádár István feleségét és György fiát a tatárok elől az ecsedi várba menekítették.
Őszi szellő nyargal a Berettyó-parton,
Napsugár csillan meg alabárdon, kardon,
Paripája hátát délceg vitéz nyomja,
Köhint egyet-kettőt, azután azt mondja:
Induljunk barátim tatárt kaszabolni!
Tatár vérrel ruhánk összemaszatolni!
Tatár fejbe baltát állítani bátran!
Még ha fogainkat ott is hagyjuk páran...
A történet hőse, Kádár István II. Rákóczi György szolgálatában állott. Berettyóújfalu határában, csapatának élén 1658-ban elesett. A néphagyomány és egyéb emlékek szerint Kádár vitéz magyar földön, Bakonszeg és Berettyóújfalu határában nyugszik. Alakját a korábbi századokban mítoszok és balladák övezték. A Berettyóújfaluhoz tartozó egykori Kórógy-pusztán ,,egy szinte emberi kéz által készített halom" neve Kádár halma, amellyel kapcsolatban Osváth Pál írja 1875-ben megjelent könyvében, hogy a halom alatt feltehetően egy ottani földvár várőrségének a hadnagya nyugszik. De lehetséges az is, hogy Rákóczi György vitéze, aki Berettyóújfalutól Debrecen felé való húzódása közben esett el.
Idős emberek emlékezetében még az 1920-as években is élt az a hagyomány, hogy Bakonszeg és Berettyószentmárton közötti határrészen egy kiemelkedő domb alatt, amelynek a neve Kádár-domb vagy Kádár temetője, a tatároktól agyonnyilazott Kádár vitéz nyugszik.
Kádár vitéz emlékét helynevek, kisebb mondák, történetek, szólások őrzik a bihari, sárréti hagyományban.
A Kádár Istvánról szóló ének Kodály Zoltánt is megihlette, aki egy 1912-ben gyűjtött dalhoz 1917-ben zongorakíséretet komponált, amelyet Székelyhidy Ferenc és Bartók Béla mutatott be.
Kívánunk mindenkinek kikapcsolódást, kellemes sétát jó láda vadászatot!
Háromnapos ládatúránkon ezt a ládát már hazafelé cserkésztük be. Sajnos az előző napok zuhogó esőjétől a földutak eléggé járhatatlanok lettek, így ma már a jobb időben gyalog is el tudtunk jutni ehhez a ládához. Érdekes sztori egy olyan hősről, akiről soha nem hallottam volna a ládázás nélkül. Köszi a rejtést!
A murvás út elején parkoltunk. Jó hosszú séta, legalább alaposan megnézhettek a traktorosok minket, gondolom nem értették, hogy hova bandukolunk. Az erdei emlékmű érdekes a kis dombon, és érdekes a hozzá kapcsolódó történet is.
Üdv Mr Zerge.
Megtaláltuk, köszönjük az élményt. [Geoládák v4.3.0]
Nekünk tetszett az emlékműhöz vezető ösvény és az emlékmű is. Egy kis rejtett kincs ez is. Talán soha nem hallunk róla GC nélkül. Minden méteren volt valami érdekes, ha más nem, akkor a szúnyogokat hessegettük.
A csalán már most csípős, de jelenleg miniszoknyában is teljesíthető a táv.
Itt ért véget a mai csavargásunk.
"Ennyi volt, most elég lesz...."
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Ezzel a találattal Hajdú-Bihar is 100%
A megközelítés most nagyon jó volt, ki van tisztítva az oda vezető ösvény.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Az utolsó 600m kocsival már nem járható, így biciklivel tekertem el a ládáig. A térképen jelölt ösvény utolsó 50m-e már nem létezik. Tetszenek az ilyen elfelejtett helyek.
N 47° 11,153' E 21° 26,922' [GCKaVi+Itt egyenesen tovább!]
