WAP: Az ösvény mellett, fa odvában, fakérgekkel álcázva. A jelszót egybe kell írni (a számmal együtt).
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
LÁDA MEGKÖZELÍTÉSE:
A ládához a Bakonszeg Zsáka közti útról lehet legkönnyebben eljutni.
N 47° 11,153' E 21° 26,922' [GCKaVi+Itt egyenesen tovább!] koordináta pontnál kell az úton egyenesen tovább menni a földúton.
N 47° 11,063' E 21° 27,064' [GCKaVi+Fordulj balra!] pontnál kell balra fordulni és tovább haladni az úton.
N 47° 11,177' E 21° 27,602' [GCKaVi+Fordulj jobbra!] pontnál kell jobbra fordulni és tovább haladni az úton.( Vigyázzatok a N 47° 10,909' E 21° 27,783' pontnál sok méhkaptárt találtunk, legyetek óvatosak nehogy valakit megcsípjenek a méhecskék! )
A csatorna hídja előtt , a patak partján közelítsétek meg a kiserdőt.
KÁDÁR VITÉZ:
Kádár vitéz, vagy
Kádár István (? - Berettyóújfalu, 1658. szeptember 23.), magyar katonatiszt, akit, az Erdélyt és Kelet-Magyarországot dúló tatár seregekkel szembeni önfeláldozása a nép hőssé tett.
Kádár Mihályt és fiát, Istvánt II. Rákóczi György Erdély fejedelem rendelte a törökdúlás idején a borosjenői végvár védelmére.
Mindketten helytálltak és 1651. február 16-án a fejedelem Gyulafehérvárott címeres nemesi levelet adományozott nekik, a "borosjenői" előnévvel.
A legenda szerint az apa egyetlen kardcsapással szelte le egy török pasa karját. A családi címerben ezért szerepel egy vállban levágott, kardot tartó kar. A nemesi levél már strenuus, azaz vitéz néven említi őket, ami azt jelzi, hogy már korábban kiváltságos helyzetűek voltak.
AZ ÖSSZECSAPÁS:
1658. szeptember 20-án a fejedelem a Berettyó hídjához, Berettyóújfalu közelébe rendelte Kádár Istvánt és csapatát, hogy a Nagyvárad felől közeledő tatár csapat ne juthasson át a folyón. Kétszáz emberével Kádár vitéz napokig védekezett a tízszeres túlerő ellen a malomgáton. Nem kaptak felmentést, a tatárok távolabb átkeltek a folyón és bekerítették a védőket. Kádár Istvánt a fején találta két nyílvessző. A hagyomány szerint a lova egészen Bakonszeg határáig, a kórógypusztai hármas kunhalomig vitte.
A borosjenői várba húzódottakat, köztük a hadirokkant Kádár Mihályt, Kádár István feleségét és György fiát a tatárok elől az ecsedi várba menekítették.
Őszi szellő nyargal a Berettyó-parton,
Napsugár csillan meg alabárdon, kardon,
Paripája hátát délceg vitéz nyomja,
Köhint egyet-kettőt, azután azt mondja:
Induljunk barátim tatárt kaszabolni!
Tatár vérrel ruhánk összemaszatolni!
Tatár fejbe baltát állítani bátran!
Még ha fogainkat ott is hagyjuk páran...
Kádár István éneke
A történet hőse, Kádár István II. Rákóczi György szolgálatában állott. Berettyóújfalu határában, csapatának élén 1658-ban elesett. A néphagyomány és egyéb emlékek szerint Kádár vitéz magyar földön, Bakonszeg és Berettyóújfalu határában nyugszik. Alakját a korábbi századokban mítoszok és balladák övezték. A Berettyóújfaluhoz tartozó egykori Kórógy-pusztán ,,egy szinte emberi kéz által készített halom" neve Kádár halma, amellyel kapcsolatban Osváth Pál írja 1875-ben megjelent könyvében, hogy a halom alatt feltehetően egy ottani földvár várőrségének a hadnagya nyugszik. De lehetséges az is, hogy Rákóczi György vitéze, aki Berettyóújfalutól Debrecen felé való húzódása közben esett el.
Idős emberek emlékezetében még az 1920-as években is élt az a hagyomány, hogy Bakonszeg és Berettyószentmárton közötti határrészen egy kiemelkedő domb alatt, amelynek a neve Kádár-domb vagy Kádár temetője, a tatároktól agyonnyilazott Kádár vitéz nyugszik.
Kádár vitéz emlékét helynevek, kisebb mondák, történetek, szólások őrzik a bihari, sárréti hagyományban.
A Kádár Istvánról szóló ének Kodály Zoltánt is megihlette, aki egy 1912-ben gyűjtött dalhoz 1917-ben zongorakíséretet komponált, amelyet Székelyhidy Ferenc és Bartók Béla mutatott be.
Kívánunk mindenkinek kikapcsolódást, kellemes sétát jó láda vadászatot!
LUILUI és
JUDITH
