---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Wap: Április 1.-ig csak az alternatív jeszó működik a malom addig zarva! A ládát a hajón kell keresni. Jó játékot!


Parkolónak ezt ajánlom: N 47° 9,694' E 18° 56,731' 106 m [GCham+parkoló]

Nyitva tartás:
H ----
K-P 11h-17h
Sz-V 10h-18h a láda felkeresésének ezt a két napot ajánlom
szombaton a délelőtti piac miatt.
Vasárnap a malom müködésközbeni megtekintése miatt.
belépő: 300-500-Ft
Malom gondnok telefon: 00 36 24 519 035

FIGYELEM!

Kérek mindenkit, aki nem a nyitvatartási időben érkezik, hogy
ne menjen fel a hajóra. A hajó be van riasztózva és kamerázva.
Ne okozzunk ezzel kellemetlenséget.
Köszönöm.

Pótjelszó: a hajó déli oldalán lévő feljáró korlát alján
. N 47° 9,599' E 18° 56,791' 94 m [GCham+alternatív jelszó]

Kisfilm a hajómalomról

Ráckevei hajómalom újjászületése
2010. augusztus 10-én.

Lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére, "jelképünk volt és lehetne" gondolat mentén éledt fel ismét a ráckeveiek kedve a valaha volt vízimalom újbóli megépítésére. A gondolatokat tett követte. A malom kialakítása a megmaradt írásos emlékek, fotók, rajzok alapján történt. Az irányelv az volt, hogy minél jobban közelítse meg a látvány az eredeti hajómalmot. Kialakítását úgy tervezték, hogy ténylegesen lehessen lisztet őrölni, s az megtekinthető legyen, mintegy "üzemlátogatás" szerűen. Az őrléshez szükséges energiát immár a villamos hálózatból nyeri a malom.
Működésközbeni megtekintése, minden vasárnap 10-18h-ig.

Technológiai háttér

A víz energiáját már régóta hasznosítják. Hegységekben, ahol a patakok esése és vízhozama elegendő energiát szolgáltat, ott gyakran találkozhatunk vízimalmokkal. Alföldünkön a folyók esése jóval kisebb mint a hegységekben, ezért ott vízimalmokkal nemigen találkozhatunk. Pedig az alföldi folyók sodrásának energiája is elegendő gépek, szerkezetek működtetésére, csak a megfelelő technológiát kell alkalmazni. A megoldás az, hogy az egész malom a vízen úszik, és a sodrás a vízbe belemerült lapátkereket forgatja.

Történelem

Részlet Mendele Ferenc A ráckevei hajómalom című műszaki leírásából

A hajómalom az energia átvétele szempontjából a vízimalom, pontosabban az ún. alulcsapós vízimalom sajátos típusa. Lényegében abban különbözik más vízimalomtól, hogy nem helyhez kötött, a folyóvízen úszó hajóként kezelték, kikötötték, lehorgonyozták. Nem építették partra, tehát nem volt végleges és szilárd összeköttetése a szárazfölddel. A hajómalom helyét változtatni lehet, hogy előnyös vízjáráshoz, megfelelő hajtóerőhöz jusson. Télen pedig éppen ezeket a nagysodrú helyeket kell elhagynia, csendesebb, védett telelőbe vonulni, vagy partra vontatni, leszerelve a vízikerekeket, a vízjárót és a megtámasztásukra szolgáló völgyhajót. Az ősiségét az mutatja, hogy a természeti erőt, a mozgó víz erejét használta fel munkagépek hajtására, mai ember számára primitívnek tűnő körülmények között, romlékony faépületben, patriarchális technológiával. Első adatunk erről a malomtípusról i.u. a VI. sz.-ból ismeretes, Róma ostromával kapcsolatosan. A hajómalmokat általában a szélesebb, bővizű folyókon építették, nálunk elsősorban a Dunán, a Dráván, a Maroson, a Vágon és a Tiszán. A századfordulón, pl. még minden nagyobb dunamenti településnél megtaláljuk a hajómalmokat. A jövedelmezőbb és főleg nagyobb energiával működő gőz, majd villanymeghajtású malmok és az új gépek azonban tönkreteszik a tombácos malmokat. A versenyt új őrlőszerkezetek, szitarendszerek beállításával sem tudják felvenni az ún. műmalmokkal. Hazánkban a Dunán még 1955-ben Úszód alatt működött egy hajómalom, de ezt a XIX. sz.-i hajómalmot az 1956-os tavaszi jégzajlás összezúzta. A másik, viszonylag épen megmaradt hajómalom (Pakson) 1959-60 telén dőlt össze. Jelenleg már csak négy hajómalom műemléki védelmét tudjuk biztosítani, ezek közül háromnak a házhajója is csak részben van meg. Viszonylag legépebben a ráckevei Gyurcsik-féle (12. sz.) hajómalom maradt meg a soroksári Duna-ágban. Az őrlőszerkezetet is magában foglaló házhajóból, egy kisebb, fedetlen hajótestből, az ún. völgyhajóból és a két hajóra támaszkodó lapátos vízikerékből, az ún. késségből áll. A malomhoz tartozik még egy molnárdereglye és egy malomladik is. A házhajó ( malomhajó, főhajó, malomház) alsó része egy tulajdonképpeni hajótest. A hajó vízfolyással szemközti része ék alakú, hullámtörő kialakítású, melynek felső vége díszítményes, csigafaragású, ún. orrtőkében végződik. A hajótest ellenkező, hátsó vége, a tükör, a hossztengelyre merőleges felületű.

Hasonló műtárgy található Szlovákiában is GCGUVI

Forrás:www.hajomalom.rackeve.hu

Külön köszönet:
Szőgyényi Gábornak,
a ráckevei molnár céh alapítvány kuratórium elnökének a segítségéért, és a láda megörzéséért.

Bónusz coord, csak édesszájuaknak:  N 47° 10,139' E 18° 56,535' 104 m [GCham+Cuki]

Érdekesség a környéken:
Romkápolna

Még az átkos időkben elkezdett kápolna építése félbe maradt, a munkásokat átirányították más feladat elvégzésére.
Azóta egy bozótos őrzi a félbe maradt kápolna romjait.
 N 47° 11,261' E 18° 56,448' 148 m [GCham+Kápolna]
Forrás: Antika (maltermester)