Nyitva tartás:
H ----
K-P 11h-17h
Sz-V 10h-18h a láda felkeresésének ezt a két napot ajánlom
szombaton a délelőtti piac miatt.
Vasárnap a malom müködésközbeni megtekintése miatt.
belépő: 300-500-Ft
Malom gondnok telefon: 00 36 24 519 035
FIGYELEM!
Kérek mindenkit, aki nem a nyitvatartási időben érkezik, hogy ne menjen fel a hajóra. A hajó be van riasztózva és kamerázva.
Ne okozzunk ezzel kellemetlenséget.
Köszönöm.
Ráckevei hajómalom újjászületése
2010. augusztus 10-én.
Lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére, "jelképünk volt és lehetne" gondolat mentén éledt fel ismét a ráckeveiek kedve a valaha volt vízimalom újbóli megépítésére. A gondolatokat tett követte. A malom kialakítása a megmaradt írásos emlékek, fotók, rajzok alapján történt. Az irányelv az volt, hogy minél jobban közelítse meg a látvány az eredeti hajómalmot. Kialakítását úgy tervezték, hogy ténylegesen lehessen lisztet őrölni, s az megtekinthető legyen, mintegy "üzemlátogatás" szerűen. Az őrléshez szükséges energiát immár a villamos hálózatból nyeri a malom.
Működésközbeni megtekintése, minden vasárnap 10-18h-ig.
Technológiai háttér
A víz energiáját már régóta hasznosítják. Hegységekben, ahol a patakok esése és vízhozama elegendő energiát szolgáltat, ott gyakran találkozhatunk vízimalmokkal. Alföldünkön a folyók esése jóval kisebb mint a hegységekben, ezért ott vízimalmokkal nemigen találkozhatunk. Pedig az alföldi folyók sodrásának energiája is elegendő gépek, szerkezetek működtetésére, csak a megfelelő technológiát kell alkalmazni. A megoldás az, hogy az egész malom a vízen úszik, és a sodrás a vízbe belemerült lapátkereket forgatja.
Történelem
Részlet Mendele Ferenc A ráckevei hajómalom című műszaki leírásából
A hajómalom az energia átvétele szempontjából a vízimalom, pontosabban az ún. alulcsapós vízimalom sajátos típusa. Lényegében abban különbözik más vízimalomtól, hogy nem helyhez kötött, a folyóvízen úszó hajóként kezelték, kikötötték, lehorgonyozták. Nem építették partra, tehát nem volt végleges és szilárd összeköttetése a szárazfölddel. A hajómalom helyét változtatni lehet, hogy előnyös vízjáráshoz, megfelelő hajtóerőhöz jusson. Télen pedig éppen ezeket a nagysodrú helyeket kell elhagynia, csendesebb, védett telelőbe vonulni, vagy partra vontatni, leszerelve a vízikerekeket, a vízjárót és a megtámasztásukra szolgáló völgyhajót. Az ősiségét az mutatja, hogy a természeti erőt, a mozgó víz erejét használta fel munkagépek hajtására, mai ember számára primitívnek tűnő körülmények között, romlékony faépületben, patriarchális technológiával. Első adatunk erről a malomtípusról i.u. a VI. sz.-ból ismeretes, Róma ostromával kapcsolatosan. A hajómalmokat általában a szélesebb, bővizű folyókon építették, nálunk elsősorban a Dunán, a Dráván, a Maroson, a Vágon és a Tiszán. A századfordulón, pl. még minden nagyobb dunamenti településnél megtaláljuk a hajómalmokat. A jövedelmezőbb és főleg nagyobb energiával működő gőz, majd villanymeghajtású malmok és az új gépek azonban tönkreteszik a tombácos malmokat. A versenyt új őrlőszerkezetek, szitarendszerek beállításával sem tudják felvenni az ún. műmalmokkal. Hazánkban a Dunán még 1955-ben Úszód alatt működött egy hajómalom, de ezt a XIX. sz.-i hajómalmot az 1956-os tavaszi jégzajlás összezúzta. A másik, viszonylag épen megmaradt hajómalom (Pakson) 1959-60 telén dőlt össze. Jelenleg már csak négy hajómalom műemléki védelmét tudjuk biztosítani, ezek közül háromnak a házhajója is csak részben van meg. Viszonylag legépebben a ráckevei Gyurcsik-féle (12. sz.) hajómalom maradt meg a soroksári Duna-ágban. Az őrlőszerkezetet is magában foglaló házhajóból, egy kisebb, fedetlen hajótestből, az ún. völgyhajóból és a két hajóra támaszkodó lapátos vízikerékből, az ún. késségből áll. A malomhoz tartozik még egy molnárdereglye és egy malomladik is. A házhajó ( malomhajó, főhajó, malomház) alsó része egy tulajdonképpeni hajótest. A hajó vízfolyással szemközti része ék alakú, hullámtörő kialakítású, melynek felső vége díszítményes, csigafaragású, ún. orrtőkében végződik. A hajótest ellenkező, hátsó vége, a tükör, a hossztengelyre merőleges felületű.
Még az átkos időkben elkezdett kápolna építése félbe maradt, a munkásokat átirányították más feladat elvégzésére.
Azóta egy bozótos őrzi a félbe maradt kápolna romjait. N 47° 11,261' E 18° 56,448' 148 m [GCham+Kápolna]
Forrás: Antika (maltermester)
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+1 láda, szépen lassan gyűlnek a Megtalálások.
(Kerékpáros keresés, sok - sok km.)
Köszönöm.
Nagyon kedves volt a fogadtatás, érdemes bemenni.
Geoládák v4.5.0]
N 47° 9,694' E 18° 56,731' 106 m [GCham+parkoló]
N 47° 9,599' E 18° 56,791' 94 m [GCham+alternatív jelszó]
