---

A kőszegi hegység Irottkő Natúrparkja sok szép látnivalót tartogat a túristák számára. Ezek egyike, a Velem község felett magasodó 568 m magas Szent Vid hegy, s rajta a már messziről fehérlő kápolna. Gépkocsival Kőszeg irányából, vagy Szombathely felől a 87-es úton Lukácsházánál lekanyarodva közelíthető meg, egészen a kápolna melletti parkolóig mehetünk. Gyalogosan továbbmenve láthatjuk a bronzkorban élt ember által kialakított teraszokat, eljutunk a kápolnáig, mely előtt a Római Birodalom idejében őrtorony állt. Maga a cache e túristák által sűrűn látogatott hely egyik csendesebb és talán eldugottabb részen van, egy mélyedésben, avarral letakarva. Egy zöld fedelű műanyag ládikában a megtaláló néhány "dögös" napszemüveget, egy Vas megyei térképet, egy Soproni Hegység túristatérképet és egy "majdnem eredeti" Garmin eTrex Vista-t találhat. Megtalálásában nehézséget talán az okozhat, hogy a magas fák között elég rossz a "vétel".

Története:

A Velem felett magasodó Szent-Vid hegyen áll a Szent Vid kápolna, mely már messziről jól látható. Egykoron itt volt a település, amit az értékes régészeti leletek is igazoltak. A Szent Vid-hegy az őskor óta lakott, miként ezt az itt feltárt erődített telep maradványai is igazolják. Fejlett fémfeldolgozó és fémműves technikára utaló, a Kr. e. XIII-IX. századból való bronz és aranytárgyak tömege került elő. A feltárások gazdagították a kelták betelepedéséről (Kr. e. IV-III. sz.) szerzett addigi ismereteket, és számos római kori érme, ékszer és agyagedény is előkerült, sőt, egy avarkori temető nyomait is felfedezték. Később vár állott e helyen, első írásos említése a XIII. századból való, Castrum Viti néven, mely a XIII. században a Németújvári grófok tulajdonában volt. A XVIII. század elején Hilarian pálos szerzetes remetelakot és kápolnát épített a régi vár helyén. A régi várról ma csak néhány csekély falmaradvány tanúskodik. A hegyen található Szent Vid templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17. század végén jelzik a források. Jelenlegi, egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. A templom már az 1700-as évektől búcsújáró hely volt.
A névadó Szent Vid szobor mellett látható még Szent Rókus és Szent Vendel szobra is. A mellékoltárt pedig Pieta szobor és Szent Vitus faszobra díszíti. Legrégebbi képe 1700-ból való, a lékai hívek adománya, Mária mennybemenetelét ábrázolja. Copf stílusú szószéke a XVIII. század végén készült.

A rejtek felkereséséhez javasoljuk a kápolna melletti lépcső igénybevételét!

Ládatörténet:

2004.04.09:
Megtörtént az első komolyabb felújítás - már ráfért a ládára. A ládanapló is majdnem betelt már, ezért az új láda új naplóval indult. A régit megmentettük, hogy itt most mindenki beletekinthessen - azok, akik megtalálták és azok is, akik nem.
Virtuális ládanapló (read-only)

2005.11.02:
Tatarozzák a kápolnát, szép piros tetőt kapott. A ládára is ráfért már egy kis tatarozás, felújítva, új ládanaplóval várja a megtalálókat.

2007.11.01:
Ismét megtörtént a ládacsere és a tartalom felfrissítése, felkészülve a téli idényre.

2009.01.03:
A láda ismét kereshető - és remélhetőleg meg is található - ugyanis kívül-belül megújulva helyeztük ma vissza régi helyére. Egyedül a leírás hiányzik belőle - ha valaki esetleg arrafelé készül, vihetne egyet magával.

2011.04.24:
A húsvét alkalmából a láda is megújult. Remélhetőleg épségben vészeli át a közelgő 10. születésnapjáig még hátralévő időt!

2013.05.04:
"Calgonnal a mosógép is tovább él!"
Kíváncsi vagyok milyen hatása van a geoláda élettartamára.
A mai napon megújult külsővel és tartalommal várja az új megtalálóját.

2015.05.30:
Nem használt a Calgon, cserélni kellett megint a ládát. Jókora bicikliút megtétele után ért föl a "cserecsapat".
Kívül-blül megújulva, fantasztikus ajándékokkal várja a láda a jővendő megtalálókat.'

Ládatörténet
2017. 3. 28. A Ládadoki javaslatára és az eredeti rejtővel is megbeszélve a láda adoptálhatóvá vált. [Admin(Fazék)]

2017.03.31.
A ládát adoptáltuk, a megadott koordinátákon ismét kereshető! A közeljövőben tervezzük a láda áthelyezését.