A temető kerítésén kívül, talajszinten. Óvatosan vedd elő, nagy a mugli veszély!

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés

Az autóval érkezők ingyenesen tudnak a templom mellett parkolni N 46° 4,801' E 18° 11,234' 185 m [GCMUNB+Parkoló]

Tömegközlekedéssel a temető/templom előtt a Fülemüle utca nevű megállóhelyig a 22-es és 24-es busz választható. A 23-as busz Hűvösvölgy megállójától rövid sétával érhetitek el a templomot.

A templom és környéke

A XII-XIII. sz.-ban épült Szent András-templom őrzi a hajdani Ürög falu emlékét. Román stílusú félköríves szentélye körül támpillérek vannak. A XVIII. sz.-ban a jezsuiták újjáépítették és Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek. 64 és 51 cm átmérőjű harangjait 1927-ben Rudle Ignác öntötte. Orgonáját 1909-ben az Angster-gyár építette. 2017-ben felújították, a belső terveket Uherkovich Ágnes készítette,az üvegek pedig Kertészfi Ágnes munkái. A templom a ma is működő temető területén fekszik.

Ürög Pécs egyik városrésze a Mecsekoldalban Makár, Donátus és Patacs között, mely 1930-ig önálló település volt, 1930-1950 között Mecsekalja része, 1950 óta pedig a baranya megyei székhely része.

A templom miserendje: Minden vasárnap és ünnepnapokon 9:15-kor.
A templom belseje megtekinthető misék előtt és után. Egyéb időpontban egyeztetés szükséges a Rácvárosi plébániával, telefonszáma: 0672 251313.

Az Ürög falu feletti hegyen Bertalan pécsi püspök (1219-1247) feltehetően 1225-ben alapította meg a Szent Jakab monostort remeték számára. 1252-ben Bertalan pécsi püspök összeírattatta itteni birtokait és ebben említik először Ürögöt. Mivel 1334-ben az egyház szerzetesei a hegyen lévő monostorukban a rablók garázdálkodásai miatt nem lakhattak tovább, átköltöztek innen Patacsra, ahol Albert fia Kelemen, a pécsi püspök nemes jobbágya rendelkezésükre bocsátotta az általa épített Beatus Szűz egyházat. Ürögön korábban más kolostor is létezett, a B. Szűz Máriáról elnevezett perjelség, amely a tatárjáráskor leégett. Az esemény emléke a néphagyományban is megőrződött az "Istenkút" című mondánkban.
Ürög középkori magyar falu a török hódoltság idején is folyamatosan lakott település volt. Népessége azóta is magyar, csak a 19. század végétől volt nem magyar anyanyelvű lakosa. Határainak déli részén alakult ki a rácok (szerbek) települése Rácváros néven 1693-ban, majd ugyanitt Németürög 1737-ben.

Ürög falu neve és a régi Irüg (Ireg) helynév a magyar ireg, üreg, ürög 'gödör, barlang' főnévből keletkezhetett úgy, hogy a Mecsekben egy hegyet, amelynek barlangjaiban a 13. század elején remeték éltek, Irüghegy-nek, azaz 'üreges, barlangos hegy'-nek hívták. Ennek alapján a hegy oldalát, lejtőjét Irüg-mál-nak (1252), az ott épült falut Ireg-nek, Irüg-nek nevezték el.