Elhelyezés időpontja: 2013.03.09 00:00
Megjelenés időpontja: 2013.03.17 09:18
Utolsó lényeges változás: 2013.03.17 09:18
Utolsó változás: 2015.11.26 18:45
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Pöttyös8
Ládagazda: Pöttyös8 Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 110 m
Megtalálások száma: 470 + 2 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
Wap:
Az emlékmű mögött, talajszinten van a keresendő láda amely 8x20 cm átmérőjű.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítése
Tarcal község a Tokaj Nagy Kopasz-hegy nyugati lábánál fekszik. A műemlékhez vezető útra itt érdemes kanyarodni N 48° 7,707' E 21° 20,749' 91 m [GCTURZ+letérés] amely egyébként Tokaji TV adó irányába vezető út is egyben.
A Zempléni hegység legdélibb peremén fekvő honfoglalás kori településre, szeretnélek benneteket meginvitálni ezzel a rejtéssel.
Ezt a területet Árpád ajándékozta Turzul vezérnek a birtokot, lovasversenyben elért győzelméért.
1894-ben a településtől K-re a hegyoldalban egy honfoglalás kori vezéri sírt tártak fel, amely a legenda szerint Turzul (Turcol) vezér sírja. A feltárás helyén, amely jelen pillanatban is közterületen található, nyolc évtizeddel ezelőtt 1930-ban emlékművet állítottak fel a tokaji Nagy-Kopaszra vezető út mellett.
A sírból előkerülő leletek a Nemzeti Múzeumba kerülnek áthelyezésre, és itt őrzik a mai napig is. Sír leletei itt megtekinthetők.
Az első település, amelynek rovásos neve köztéren került felállításra
Természetesen a település névadójának, a Tarcal vezér neve került rovással kiíratásra, de ez egyben a település rovásos neve is. Tarcal a Zempléni hegység legdélibb peremén fekvő honfoglalás kori település.
Az emlékmű története
Az emlékmű felállítását az Ébredő Magyarok Egyesületének tarcali szervezete kezdeményezte, a falu határában feltárt honfoglalás kori sírnak a megjelölésére. A sír Pataki Sándorné, született Tarcali Zsuzsanna birtokában lévő szőlőben volt, s a tulajdonos készséggel engedte át a mintegy 9 négyszögölet a nemes célra, csakhogy a szóban forgó szőlőt 1934 tavaszán elárverezték, s így az új tulajdonos, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, és üzlettársa, a Tokaj vidéki Hitelbank beleegyezése kellett az emlékmű építéséhez. Nem kis huzavona után ezek az engedélyek is megérkeztek, s megkezdődhetett az építkezéshez szükséges anyagi eszközök összegyűjtése.
Az építéshez szükséges 40 mázsa cementet, az Egercsehi Kőszénbánya és Portland cementgyár szállította. Az érvényes mázsánkénti 7 pengős ár helyett 6 pengőért. Zemplén vármegye főispánja 600 pengőt bocsátott rendelkezésre, az építkezéshez szükséges napszámbérek kifizetésére. A Magyar Trachit Művek 20 köbméter kőzúzalékkal segítette a munkálatokat. A kivitelező ebben az esetben Hadas József volt. Az építési költségek 382 pengő 33 fillérre rúgtak.
Az emlékműre elhelyezni kívánt öntöttvas táblát a Magyar Királyi Állami Vas Acél és Gépgyárban rendelték meg, a hazafias cselekedetre tekintettel térítésmentesen. A MAVAG vezérigazgatója azonban, vállalata súlyos gazdasági helyzetére tekintettel, csak önköltséges áron tudta vállalni.
1935. augusztus 5-én Szőllőssy Sándor csoportelnök jelentette be a képviselő-testületnek, hogy Tarcal honfoglaló vezér síremlékmű elkészült.
A rovásfelirat története
Tarcalon található Tarcal vezér emlékműve és egyben az első ismert rovásos településnév tábla.
Az emlékmű rovásfeliratát Verpeléti Kis Dezső készítette 1935-ben. A felirat műkőbe lett kiöntve, így ezt tekinthetjük a rovásos helynév feliratok első képviselőjének. A műkő rovásfeliratot (Tarcal, 1935) egy fémtábla követte majd fél évszázad elteltével (Székelykeresztúr, 1990), s az első ismert hagyományőrző rovásfeliratos fa helynévtáblák csak ezután kerültek ki az utakra.
Kívánok mindenkinek kellemes időtöltést, és láda vadászatot!
Pöttyös8
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10] A hely méltánytalanul elhanyaholt, már az oda vezető lépcsőszerűség is elrohadt. Az emlékmű monumentális méretű, de elég egyszerű. A kilátás és a szőlőültetvények viszont sokat dobnak rajta. Köszi!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést és a rejtő munkáját. A ládával rendben volt minden. :) Egy kisebb tokaji túra keretében került megtalálásra és begyűjtésre. :)
82 éves édesanyámat vittem fel egy kis kimozdulás érdekében a Kopasz tetejére autóval, a TV-toronyhoz vezető, borzalmas állapotú úton - s ha már erre jöttünk, visszaútban kíváncsiságból megálltam ezért a "drive in" ládáért.
Szerintem ez az a hely, ami igazából teljes egészében ládára érdemtelen, legfeljebb POI: egy nemlétező vezérnek (Turzul/Tarcal), egy szomorú korszakban (Horthy-kor), szélsőséges eszmék képviselői által állított, jellegtelen emlékműve, ami még kilátópontként sem ideális. A leírást utólag elolvasva teljesen megdöbbentem, hogy ezt elsőre, 10:0 arányban "engedték át" annak idején a moderátorok...
A hellyel kapcsolatban egyedüli igazi értéket képviselő tarcali tarsolylemezre mutató link már nem él, cserélni kéne - illetve egy fotó elhelyezhető lenne a ládaleírásban is róla.
"(...) megmászta a lépcsőket, és lehajolt, hogy a ládát a (...) cipelje. (...) egy határozott kézmozdulattal megállította."
-Baráth Katalin ~ A fekete zongora-
Az adott parkolóban hagytam a kocsit, majd irány a lépcső. Felénél megálltam, hogy fújjak egyet, majd kis idő múlva elértem az emlékművet. A láda helye adott, csak le kellett hajolni érte. Logolás után lefelé még gyönyörködtem a kilátásban.
N 48° 7,707' E 21° 20,749' 91 m [GCTURZ+letérés]
N 48° 7,991' E 21° 21,467' 148 m [GCTURZ+parkolo]
1935-ben. A felirat műkőbe lett kiöntve, így ezt tekinthetjük a rovásos helynév feliratok első képviselőjének. A műkő rovásfeliratot (Tarcal, 1935) egy fémtábla követte majd fél évszázad elteltével (Székelykeresztúr, 1990), s az első ismert hagyományőrző rovásfeliratos fa helynévtáblák csak ezután kerültek ki az utakra.
