-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP
Szárligeten, a kék turistaúton (Baross Gábor utca), a kisvasúti emlékhelyen, az emléktáblán annak a képnek a neve, a sorszám nélkül, amin a mozdony előtt a négy fős személyzet áll.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
2012. november 24-én kisvasúti emlékhelyet avattak
Szárligeten, a kisvasút egykori nyomvonalán. Szár vasútállomás - Szálláskút és Szár vasútállomás - Tornyópuszta kisvasutaknak állít emléket. Az emlékhely az önkormányzat előtt, az egykori nyomvonalon, a Baross Gábor utcában került kialakításra.
A két kisvasút 1918 és 1945 között működött a Vértes, illetve a Gerecse környező erdeiben.
Az engedélyt lóvontatású rendszerre adták ki, később gőzmozdonyok jártak, majd 1937-től dízel üzemre álltak át.
A járműállományról kevés információ maradt fent, az egyetlen ismert gőzmozdony az Orenstein & Koppel gyártású, 1907-ben 2445-ös gyári számmal készült kétcsatlós gép.
Szálláskúton egy nagyon korszerű gazdaság működött, onnan a tejet ló vontatta kocsi hozta menetrendszerűen és vitték tovább a nagyvasúton.
A gerincvonalnak több becsatlakozása is volt.
A kismozdonnyal húzott kocsikon a Meszes-hegyről és a Horvát-vágásból fát, a homokbányából nagyon értékes homokot vittek üveggyártáshoz.
1944 nyarán még láttak lóval kocsit vontatni, de a vasút a háborúban nagyon megrongálódott.
1945 után a vasút az Állami erdőgazdaság tulajdona lett, de a helyreállítást nem tudták vállalni.
1950-ben felszedték a maradék sínt is, a töltést felhasználva utat építettek.
A volt vasúti töltésen épült erdőgazdasági út, viszont egy rendkívül jól bringázható szilárdburkolatú út, amin akár Vérteskozmára is át lehet tekerni. Amikor a ládát voltam rejteni, bringával voltam ott és bejártam az út nagy részét.
Az emlékhelyen két jármű és a hozzá tartozó vágány, valamint egy váltóállító kar van kiállítva, rönkszállító kocsi (lóré) és egy homokszállító csille, amilyet a közeli tatabányai szénbányában és kőbányában is használtak.
A
jelszó az emléktáblán olvasható, annak a képnek a neve, a kép sorszáma nélkül, amin a mozdony előtt a négy fős személyzet áll.
Javasolt
kiinduló pont, a szárligeti vasútállomás. Az 500 m ezt a távolságot jelenti. Az emlékhely könnyen megközelíthető helyen van, bármilyen közlekedési eszközzel. Autóval, motorral, kerékpárral szinte 1 m-re meg lehet állni.
Magát a helyet egy Szárliget, Várgesztes túra közben fedeztük fel, megláttuk, megnéztük közelebbről is, képeket készítettünk. Aztán itthon a fényképek rendezgetése közben fogalmazódott meg a gondolat.
Utánanéztem a hellyel kapcsolatos dokumentumoknak, ezeket találtam:
Kisvasút emlékhely Szárligeten
(dr. Csáky Csaba írása)
Interjú: Volt egyszer egy kisvasút
(Cikk az önkormányzat lapjából)
Szári Erdei Vasút
(Moór Attila rendkívül érdekes írása, ennek alapján a régi kisvasút nyomvonala részben végigbringázható)'