Wap

Az adott koordinátán található szobron levő pajzsok száma. (betűvel)

Megközelítés

Autóval itt célszerű parkolni(Fizetős):  N 47° 29,525' E 19° 3,122' 106 m [GCPEST+parkoló]

Tömegközlekedéssel: 2-es villamossal Március 15. tér megálló , Autóbusszal és 3-as Metróval Ferenciek tere megálló

Ajánló

A Római Birodalom történelmi emlékeivel a GCSPQR ládám már foglalkozik, úgy gondolom azonban, hogy van még egy történelmileg nevezetes hely a városban, felkeresésével válhat teljessé Aquincum történelmi értékeiről alkotott kép.

Az üveg alá rejtett kövek az egykori római erőd maradványai. Itt húzódott a római birodalom határa, 296-tól ez az erőd a közeli Aquincum helyőrségeként funkcionált.

A 84x86 méter széles épület 10 méter magas volt, 3,5 méter vastag falai mögött bárki biztonságban érezhette magát.

Fontosságát bizonyítja, hogy Julianus római császár és Nagy Konstantin is látogatást tett egykor falai közt.

A téren álló két tornyú Belvárosi Plébániatemplom Pest legrégibb épülete, melyen végigkísérhetjük fővárosunk építészetének stílusváltozásait. Első formájában a Contra-Aquincum falaira, annak köveiből épült a XI. században. Az erőd délkeleti sarokbástyáját a szentély végénél rejti a föld. A Szent-Gellért legenda szerint a Vata-féle pogány lázadáskor meggyilkolt Gellért püspököt ide temették 1046-ban.

A tér, amelyen állsz, 2010-2011-es felújítása óta a pestiek népszerű találkahelye, ahova akár ebédszünet alatt is érdemes kiugrani egy kis napfényért.

Ha figyelmesen körülnézel, a térkövek egy hosszú vonalat adnak ki; ez a Duna vonala, mellette az egykori római erődökkel. Sétálj végig rajta és fedezd fel Pannóniát!

Contra-Aquincum története

Contra-Aquincum római kori erőd, a pannóniai limes egyik fontos állomása. A II. század elején épült, majd a III. század végén alapjaitól átépítették. Jelentőségét szokatlanul vastag falai, az eraviszkusz "főváros" ellenőrzése (eraviszkuszok = ókori illír-kelta eredetű nép volt a mai Magyarország területén), valamint egy ősi kereskedelmi révátkelő felügyelete adja. Maradványai Budapest V. kerületében, a Március 15. téren találhatók, nem messze az Erzsébet hídtól.

A rómaiak ugyan csak a Duna jobb parti részét szállták meg, de a bal parton is ellenerődöt emeltek a népvándorlás során kelet felől jövő ismétlődő támadásokkal szemben. Anonymus szerint a vár a honfoglalás idején még viszonylagos épségben volt. Nem véletlen, hogy meghatározó szerepet játszhatott a középkori Pest kialakulásában. (Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz II. sz.-i művében Pesszion. A várost Pest néven 1148-ban említik)

A helyőrség feladata nem korlátozódott kizárólag a határ őrizetére és védelmére. Bár a barbárok haddal nem sokszor léptek Pannónia földjére, de a rablóbandák rendszeresen törtek be. Ezek féken tartása és a kereskedelem zavartalanságának biztosítása is a katonaságra hárult. Ezzel kapcsolatban a csempészet meggátlása is a feladatuk volt, melyet Commodus császár nagyszámban fennmaradt burgus feliratai külön kiemelnek.

Az erődítmény romjaira az első Erzsébet híd építésekor 1898-ban bukkantak, további részleteit pedig az 1930-as években tárták fel. 1971-ben süllyesztett szabadtéri múzeumot létesítettek, melyben az ellenerőd északi falát láthatjuk egy patkó alakú tornyával. A fal folytatását és a másik tornyot vörös színnel jelezték a betontalapzaton.

Contra-Aquincum táborát a II. század elején, valószínűleg Traianus uralkodása alatt építették fel. Kinézetét nem ismerjük, de Bertalan Vilmos ásatásaiból kitűnt, hogy déli fala megegyezett a későbbi erődével, ám annál nagyobb volt, így a tábornak is nagyobbnak kellett lennie. Erre lehet bizonyíték egy hypocaustum (hypocaustum = ókori római lakóházak padló alatti fűtésrendszere), melyet az egyetem építésekor tártak fel és kívül esik a későbbi erőd területén. Kapujának nyomait a déli falszakaszon találták meg.

Építésére vonatkozóan egyetlen bélyeges tégla került elő, a cohors pr(ima) T(hracum) jelzésével. Ilyen téglákra leltek Szentendrén is, az ottani erősség kőből való átépítésének idejéből a II. század elejéről. E kor fontos lelete Marcus Aurelius portréja. Eredetileg a tábor szentélyében állhatott, lelőhelye mégis az északkeleti saroktorony, ahol építőanyagként használták fel. A korszakból éremlelet csak szórványemlékként került elő. Csak Hadrianus és Alexander Severus pár érméje ismert a területről. A feltáráskor előkerült az Eskü téri sisak, amely egy ókori vassisak, mely a Római Birodalom idején, a IV. század végén egy pannóniai műhelyben készült. A vasból készült sisakot aranyozott ezüstlemezekkel borították. Római feliratok és alakos ábrázolások láthatók rajta, valamint germán eredetű geometrikus motívumok. A sisak a Budapesti Történeti Múzeumban tekinthető meg.

Forrás: Wikipédia: Contra-Aquincum

Kellemes időtöltést kívánok!
Liberty