Elhelyezés időpontja: 2016.05.04 15:30
Megjelenés időpontja: 2016.05.07 07:04
Utolsó lényeges változás: 2016.05.07 07:04
Utolsó változás: 2017.06.21 08:40
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Blue Mali&Piroskaa1
Felhasználó: Blue Mali Nehézség / Terep: 2.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 80 m
Megtalálások száma: 568 + 5 sikertelen, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 2.3 megtalálás hetente
WAP
Hagyományos 5x10x15 cm-es geoláda a megadott ponton, 160 cm magasan vár rátok. Óvatosan a rejtekkel, és a logolással, hogy hosszú életű legyen! Függőleges betonoszlopon keressél egy mesterséges rejteket! A rejtek be van nőve bombabiztosan!
A prépostsági romok szabadon látogathatóak a kapun keresztül bejutva, de az altemplom nem! Altemplom nyitva tartása: március 1 - november 30.
szerdától vasárnapig 10 - 17h
hétfőn, kedden zárva.
December 1 - március 1 között előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Bejelentkezni a (30) 415 4214 mobilszámon lehet.
Jegyárak
Teljes áru belépőjegy: 500 Ft
Diák, nyugdíjas belépőjegy: 250 Ft
0-6 éves kor között és 70 év felett ingyenes
Kapcsolat
Prépostsági rom információ
Dömös község önkormányzata kezeli.
Tel.: 0630 415 4214
Sziasztok!
Szeretnélek elhívni ide a Dunakanyarba, hogy csodáljátok meg ti is a XII. század elején Könyves Kálmán öccse (Álmos herceg) által alapított prépostságot és káptalant! Sokszor nézegettem, hogy miért nincs itt hagyományos geoláda, mert a hely megérdemel egy önálló rejtést. Geobébi GCTery multiládája innen kezdődik. A végleges ötletet Liberty ültette a fülembe, aki felhívott telefonon, és érdeklődött, hogy mi lehet ez. Ezúton is köszönöm neki, hogy felhívta a figyelmemet, hogy kell ide láda!
Királyi prépostság romjai, Dömös
A Dunakanyarban a dömösi prépostságot és káptalant a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a XVIII. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla király udvarháza is.
Története
A Dunakanyar ölelte erdős hegyvidék az Árpád-házi királyok különleges birtoka, erdősége és vadászterülete volt, ahol több vadászkastélyt, rezidenciát építettek. Közülük kiemelkedő szerepe volt dömösinek, a királyok XI. századi, kedvelt tartózkodási helyének. A Képes Krónika szerint 1063-ban itt omlott össze az uralkodó I. Béla király - feltételezhetően köböl faragott, baldachinos - trónja, mely halálos sérüléseket okozott a királynak.
E királyi központ mellett alapított prépostságot Könyves Kálmán király testvére, Álmos herceg, aki a palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta. Az 1107-ben Szent Margit tiszteletére alapított dömösi prépostság felszentelésén - a Képes Krónika tanúsága szerint az öccsével folytonos trónviszályban álló - király is részt vett. Az építkezés Álmos fia, II. (Vak) Béla király idejében fejeződött be, 1138-ban. A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy rossz állapota miatt először Károly Róbert akarta megszüntetni és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni. Utóbb Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek (bencés reformkongregáció) adni. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, a XVIII. században köveinek jó részét is széthordták.
Építészeti emlékek
A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastélynak, és a prépostság épületének napjainkra csak az alapfalai maradtak meg. A templom megemelt szentélye alatti altemplom azonban viszonylagos épségben vészelte át az évszázadokat.
A szürke kváderkövekből épített, félköríves szentélyű altemplom boltozatát két sorban elhelyezkedő oszlopok tartották. A középső oszlopoknak csak helyei, illetve talapzatai ismerhetők, a faloszlopok és a díszesen faragott lábazataik jórészt megmaradtak. A kőfaragványok alapján bizonyos, hogy a Dömösön dolgozó építőműhely tagjai más - királyi és főúri - építkezéseken is dolgoztak. A Közép-Európában általánosan elterjedt építészeti dekoráció meglehetősen egységes stílusa jelenik meg a prépostság vaskos, tömbszerű oszlopfejezetein is, melyeken levéldíszek, állatábrázolások és szalagfonatos ornamentika is megfigyelhető. A felső-itáliai eredetű alakos fejezetek egyik jellegzetes példája a feltárások során előkerült hatalmas oszlopfő, amelyen egymással küzdő oroszlánok, nyulat elragadó sas és lovas vadász alakja van kifaragva. A faragványok finomabb, fejlettebb stílusából arra lehet következtetni, hogy azok már II. Béla idején, 1138 körül készülhettek.
A területen 1970-es években Gerevich László régész végzett ásatást. A rommaradványok és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom hiteles helyreállítását. Az altemplom rekonstrukciójával a Dunakanyar lenyűgöző műemléke vált megismerhetővé a nagyközönség számára, amely jelentős emléke az Árpád-kori építőművészetnek. A helyreállítást az Országos Műemléki Felügyelőség az 1980-as évek második felében végezte.
11km-es körtúra Dömösről, innen indítottuk a napot. Végig vékony hóréteg fedte a tájat, élvezetes túra volt. A láda rejteke és beltartalma is rendben volt. [Geoládák v3.8.3]
Könnyen meglett, köszönöm! A leírás alapján elég hamar megtaláltam a rejteket még sötétben is. A hegyek fölött érdekesen világítottak felhők, nem pontosan tudtam belőni, hogy melyik település fényeit verhették vissza.
Dömösről idáig mindig csak a Rám-szakadék felé mentünk. De most jó volt végigjárni a Téry utat (félig a második pontig). Nagyon szép ez az út is. Itt még igazi őszi időben, mikor a levelek minden színben játszanak és egy - egy széllökésnél olyan, mintha levélhó hullana.
Az altemplomnál azért látszik, hogy nincs elkerítve és sokan járnak ide, mert mi is elég sok gyereket láttunk itt játszani...
Köszi a rejtést! [g:hu 1.6.7]
N 47° 45,876' E 18° 54,161' 145 m [GCPrps+parkoló]
