Elhelyezés időpontja: 2016.08.20 10:00
Megjelenés időpontja: 2016.08.20 13:52
Utolsó lényeges változás: 2016.09.30 18:35
Utolsó változás: 2018.01.11 17:28
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: acsocso
Ládagazda: acsocso Nehézség / Terep: 2.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 350 m
Megtalálások száma: 909 + 6 sikertelen + 11 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 2.3 megtalálás hetente
WAP
Ne légvonalban keresd! A barlang bal oldalán indul fel az ösvény a ládához ami 11 x 11 x 6 cm, egy sziklaüregben rejtőzik, levéllel takarva. Alternatív jelszó az ismeretterjesztő táblán, 6. sor 1. szava (7 betű)
A ládát esős időben nagyon óvatosan közelítsd meg! Ha bizonytalan vagy inkább használd az alternatív jelszót!
Kisgyerekkel nem ajánlom a láda megkeresését, inkább használjátok az alternatívot.
A ládába TravelBug nem helyezhető. Leírás
Ezzel a ládával Vinye mellé, a Cuha-patak völgyében található Kőpince-barlangba invitállak.
A barlangról röviden
Savanyó Jóska barlangjának is hívják. Tágas, 14 m hosszú és 8 m széles a csarnok, mennyezetén kürtő nyílik a felszínre.
Karsztosodás
A hegységre évről évre hulló csapadék, de főleg a lassan olvadó hólé nagy része átszivárog a talajtakarón, miközben a szén-dioxiddal telítődik. Az így agresszívvé vált szénsavas víz a talaj alatt fekvő karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) meszes anyagát részben feloldja, ez a karsztosodás folyamata. Hasadékká tágítja a vékony repedéseket majd az oldott mészanyaggal telítődve lejjebb száll. Nagyobb mélységben, a karsztvizek keveredésével ismét oldani képes: a kőzetek réteglapjai és a törésvonalak mentén egyre nagyobb üreget alakít ki. A kőzet rétegzettségétől és a szerkezeti viszonyaitól befolyásolva lapos termetek, keskeny folyosókat, csőszerő járatokat és kürtőket, vagy éppen gömbüstöket formál. E zárt karsztos üregek - a kőzeteket behálózó vékony repedésrendszereket át - a karsztvíz áramlása révén többé-kevésbé kapcsolatban állnak egymással, csak a vízzáró kőzetek (agyag, agyagmárga) módosítják a víz útját.
A felszínen a vízzáró fedőüledékek és a karsztos kőzetek határán víznyelők alakulhatnak ki (pl. a közeli Károlyházi-víznyelő), melyek közvetlenül nagy mennyiségben továbbítják lefelé a vizet (éppen ezért rendkívül érzékenyek mindenféle szennyeződésre).
Az ily módon beszivárgott vagy elnyelődött vizek egységes karsztvízrendszert alkotnak a Bakony mélyében, a kőzetrepedésekben és az üregekben tárolódva. A karsztvíz biztosítja a tágabb térség településeinek ivóvízét, ezért különösen fontos, hogy ne szennyeződjön el. A központi magasabb területekről a hegység pereme felé lassan áramlik, majd karsztforrásokban lép ismét a felszínre. Ilyenek a Cuha-patakot tápláló itteni Kőpince-források is.
Amikor a karsztos oldódás folyamán képződő üreg mérete 2 méternél nagyobb lesz, és az ember számára is járhatóvá válik, barlangnak nevezzük. A Kőpince-barlang is egykoron a hegy belsejében oldódott ki, a felső-triász mészkő réteglapjai mentén. Később a terület kiemelkedése miatt bevágódó Cuha-patak eróziója felszínre nyitotta és részben el is pusztította az addig zárt üreget.
Nagycsaládi tavaszolás lezárásaként erre kirándultunk. Sokadszorra vagyunk itt, mindig vadregényes. Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Sajnos a túloldalról közelítettük, a helyszínen kiderült, hogy a patakon itt még köveken szökdécselve sem lehet átkelni. Vagy hát fogalmazzunk úgy, hogy esélyeinket latolgatva ezt itt inkább nem adtuk meg, két gyerekkel, februárban. Szerencsére erős zoomos fényképezőgépem segített a pótjelszó leolvasásában. Utólag kiderült, hogy teljesen felesleges volt, mert a két aprónép mindenképp oda akart menni, így visszamentünk a hídhoz, és a patak másik oldaláról is megközelítettük a barlangot.