2021.04.10: ládát betegnek jeleztétek, ezért megtörtént az ellenőrzés. A láda a helyén volt, kicsit feltűnőbben újra rejtettem ugyanott, koordinátákat újra bemértem.
A 8x10x15 cm nagyságú láda a pincesor mellett, egy vékonyabb diófa alatti bokorban, a két út közötti rézsűben/domboldalban található flórakosarak rejtekében, cserép takarásában.
(plusz segítség:
a láda a harmadik, legkisebb diófa, illetve dézsák alatti bokorban, a domboldalban található, a bokor jobb szélén a legalsó flórakosárba rejtve, cserép takarásban).
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A láda megközelítése
Autóval az 54-es főúton lehet a települést megközelíteni, ahonnan a falu központba, illetve a ládához a Petőfi (utca) pincesor visz. Másik lehetőség, ha a Máriavölgyi (út) pincesorra kanyarodunk le a főútról. Mindkét irányból egészen a ládáig lehet menni, ahol akár a láda mellett is lehet parkolni, de javaslom a Máriavölgyi pincesoron (
N 46° 20,276' E 19° 3,393' 111 m [GCNnad+parkoló]) a megállást és onnan egy kis sétával (100 m) lehet megközelíteni a rejtekhelyet.
Tömegközlekedve csak
busszal lehet megközelíteni a falut. Bajáról, illetve a másik irányból Hajós/Kecskemét felől érkeznek a menetrendszerinti járatok. A településen két megálló van: a "községháza" megálló a faluközpontban a templom mellett van, innen a láda 200 méter sétával közelíthető meg. A másik megálló a "bejárati út", ahonnan a Petőfi pincesoron (jobbra tartva a magaslaton) majd a Mária-völgyi pincesoron végigsétálva közelíthető meg a láda, ami mintegy 800 méter sétát jelent.
Kerékpárral a szomszédos települések felől csak az 54-es főúton vagy még esetleg földúton közelíthető meg a település.
Leírás a településről
Nemesnádudvar község a Bácska északi részén, a Duna-völgy és a Duna-Tisza közi hátság találkozásánál helyezkedik el. Ott, ahol a bácskai lösztábla elválik a Duna menti tájegységtől. A faluba vezető történelmi pincesor mellett halad el az 54-es számú főközlekedési út. A község - szinte egyedülálló módon - két különböző jellegű tájra tagolódik. A mélyebben fekvő rész a Sárközhöz tartozik; arculatának kialakulása abból a tényből eredeztethető, hogy hajdan a Duna árteréhez tartozott. Ez, a nép által alsó határnak nevezett rész a községtől észak-északnyugatra és délre terül el. Hajdan természetesen mocsaras volt e vidék, ám a lakosság a lápot lecsapolta.
Az úgynevezett felső határ átlagosan 30 m-rel magasabban fekszik, a határvonalat képező, Kecel-Baja között húzódó magasparttól keletre. Változatos táj, homokbuckákkal, kiszáradt medrekkel.
A honfoglaló magyarok Megyer nevű törzse szállt meg hajdan ezen a vidéken. A vezéri és királyi szervezetre utal az okiratban először 1432-ben említett Nádudvar név. A Nemesnádudvar név csak 1900 óta használatos, megkülönböztető szándékból.
A török kiűzését eredményező harcok következtében elnéptelenedett a vidék, emiatt többször került sor a lakosság pótlására betelepítéssel. 1724 júniusában megérkeztek az első német jövevények, szám szerint 25 család. Az áttelepülni kívánók csak akkor indulhattak útnak, ha lefizették az elbocsátási illetéket, vagyonuk 5, később 10 százalékát. Ha nem volt semmijük, akkor 1 birodalmi tallért fizettek, mielőtt gyalog vagy szekéren Ulmba indultak. Itt tutajra szálltak, és az Ulmer Schachtel-lel ("ulmi dobozzal") Bécsig utaztak. Itt kaptak pénzt, és itt tudták meg, hogy hova kerülnek. A bevándorlás folytatódott Mária Terézia és II. József uralkodása alatt is, egészen 1787-ig.
A nemesnádudvari telepesek a rajnai-frank nyelvjárást beszélik ma is. Gyökereik a Rajna mentén, a mai Baden-Württemberg tartományban keresendők (Neibsheim és környéke).
Az érsek letelepedési feltételként szabta meg, hogy engedély nélkül nem költözhetnek el a községből, de erre a tilalomra nem is volt szükség. A szorgalmas és erkölcsös németek virágzó települést alakítottak ki.
A II. világháború nagy veszteséggel járt. A nemesnádudvari németek átköltöztetése más magyarországi településekre illetve Németországba 1947-ben kezdődött. Helyükre a határon túli Bácskából, illetve a Felvidékről áttelepített magyarok jöttek.
A pincesorok
A sváb kultúra jellegzetes bélyegei köszönnek vissza a település leghíresebb
Máriavölgyi pincesorának szorosan egymás mellett elhelyezkedő, apró, szinte vakítóan fehér présházain. A sváb lakosok ősei a XVIII. században érkeztek erre a vidékre, Németország déli területeiről. Szőlőtermesztésbe kezdtek és létrehozták az első alacsony homlokzatú, keskeny, kisablakú, nagy ajtajú házacskákat, melyek teljesen egyedi építészeti stílust képviselnek. A Mária-völgyi pincesor mellett még több helyen találhatók pincesorok, présházak.
Nemesnádudvaron
7 pincesor található elszórva a faluban: a Máriavölgyi pincesor, a Felsőpincesor, a Petőfi pincesor, a Kender pincesor, a Temetőpincesor, a Sükösdi pincesor és a Csávolyi pincesor. Egész Magyarországon egyedülálló az az építészeti megoldás, hogy a pincefalu nem különálló egységként létezik, hanem a község részét képezi.
Ha az 54-es útról bekanyarodunk a községbe, a kétnyelvű helységnévtábla (Nemesnádudvar - Nadwar) után a történelmi pincefaluba érkezünk. Az út két oldalán sorakoznak a híres nemesnádudvari pincék, melyekből szinte minden család birtokol egyet. Ezekben a pincékben fogadják a falubeliek vendégeiket, köztük a testvértelepülésekről érkezőket is, a most már messze vidéken, sőt külföldön is ismert Újborünnep idején. Az ünnep Szent Mihály-naphoz kötődik, így szeptember utolsó hétvégéjén rendezik meg. A pincékben őrzik a hajdani borászati eszközöket, a tulajdonosok pedig az évszázadokon át apáról fiúra szálló tapasztalatokat. A magaspart korábban állandó omlásveszélyt jelentett, melyet azonban a támfalak megépítésével megszüntettek.
Továbbhaladva a pincesoron az 1905-ben épült községháza felé, jobb oldalon találjuk a templomot, s a nemrég rendbe hozott, nagyon szép Szentháromság-szobrot. A lakosság - kevés kivétellel - római katolikus.
A gazdaság jórészt a mezőgazdaságon, ezen belül a szőlő- és bortermelésen, valamint az állattenyésztésen alapul. A körülbelül 60 helyi vállalkozó között van néhány nemzetközi hatókörű is, elsősorban a bútorgyártás és az építőipar, asztalosipari fafeldolgozás területén.
Forrás
Látnivalók
- Történelmi pincesorok
- Római katolikus templom (1807)
N 46° 20,389' E 19° 3,176' 97 m [GCNnad+templom]
- Községháza (1905)
N 46° 20,379' E 19° 3,156' 97 m [GCNnad+épület]
- Baba Tár Ház
N 46° 20,593' E 19° 2,838' 96 m [GCNnad+múzeum]
- Bormúzeum (Rózsa Sándor pince)
N 46° 20,400' E 19° 3,230' 102 m [GCNnad+bormúzeum]
- Temető kilátással a Szekszárdi-dombságra
N 46° 20,378' E 19° 3,312' 112 m [GCNnad+temető]
- Dunavölgyi Főcsatorna, szabadidő park
N 46° 20,634' E 19° 3,013' 96 m [GCNnad+szabadidő park]
Bormúzeum: látogatásához a Knáb Panzióban lehet bejelentkezni (Széchenyi u. 25, 06-79/478-060)
Baba-tár-ház (Hunyadi u. 23, 06 70 362 1485),
Nyitva tartás:
kedd, szerda: 7:30-16:00
csütörtök: 7:30-17:00
péntek, szombat: 12:30-20:00
vasárnap, hétfő: Zárva
Honlap
Állandó rendezvények
Szent Mihály napi Újborünnep szeptember utolsó hétvégéjén (1987 óta)
Vadászok és Borászok Nemzetközi Gasztronómiai Találkozója június első hétvégéjén (2014 óta)
Egy perc Magyarország videó
Magyarország 5. legszebb falva'
