A forrásról
A szájhagyomány szerint Petőfi kedvelt kiránduló helye volt. Abban az időben még nem volt meg a jelenlegi 30-as út, hanem a forrás felett vezetett a Császárút, korábbi neve Budai-ó út. A vizes, járhatatlan Csintoványon kocsival átjutni nem lehetett. Hogy mikor és ki adta a forrásnak a Petőfi nevet nem tudjuk. A forrás vize iható, bár kismamáknak nem ajánlott. A környékbeliek mindig sorban állnak a forrás előtt, ugyanis sokan innen hordják a vizet.
Bag
A közelben az újkőkori leleteket találtak, és az ásatások által felszínre hozott rézkori, bronzkori, és római korból származó tárgyak azt bizonyítják, hogy azóta folyamatosan lakott, sőt, a török hódoltság idején sem néptelenedett el.
Első okleveles említése 1394-ből való Baag formában, első ismert pecsétje 1740-ből származik. Első tulajdonosa valószínűleg az Ákos nemzetség volt, majd Luxemburgi Zsigmond, a Báthoryak, később az Eszterházyak birtokolták. 1703-ban 68 adófizető családfőt írtak össze a településen.
1736-ban Grassalkovich Antal megvásárolta a község negyedét és 10 évvel később a fennmaradó birtokrész is a tulajdonába került.
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.
A tanulást 18 éves korában abbahagyva színész lett, és ekkor kezdett verseket írni. 1844-től élt Pesten, 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra már országos ismertségre tett szert. A "márciusi ifjak" egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vállalt. A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben, a honvédeket üldöző kozák ulánusok által elkövetett mészárlásban. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott.
"Nem az a fájdalmas, ha az embernek forrásvízen kell élnie, hanem az, ha ugyanakkor az ő szeme láttára nála hitványabbak nektárt vedelnek."
-Móra Ferenc ~ Aranykoporsó-
Közös ládázás Ribizli9-el.
Az emberek csak jöttek-jöttek a forráshoz, így nem kockáztattuk, hogy meglátják, amint kiemeljük a dobozt.
Így csak segítséggel logoltunk.
Elhívtam ma csavarogni kolléganőt, anyukámat meg barátnémat...
Hévízgyörk után az első láda. Valóban sor áll a kútnál, előttünk kettővel egy apuka a kisfiával flakonszámra hordta a kocsihoz a vizet. Ők csak ezt isszák... A ládát először másik fánál mutatta a kütyü (hiába no, nem mai gyerek már) aztán anyukám megtalálta a befőttesüveget, és az nyomra vezetett, hiszen így könnyen megtaláltuk a ládát is.
Valóban szem előtt van, viszont minden rendben a ládában (száraz, logbookban van hely), így kérem a jelzés kikapcsolását.
N 47° 37,942' E 19° 26,932' 200 m [GCGDF2+1parkoló]
