A forrásról
A szájhagyomány szerint Petőfi kedvelt kiránduló helye volt. Abban az időben még nem volt meg a jelenlegi 30-as út, hanem a forrás felett vezetett a Császárút, korábbi neve Budai-ó út. A vizes, járhatatlan Csintoványon kocsival átjutni nem lehetett. Hogy mikor és ki adta a forrásnak a Petőfi nevet nem tudjuk. A forrás vize iható, bár kismamáknak nem ajánlott. A környékbeliek mindig sorban állnak a forrás előtt, ugyanis sokan innen hordják a vizet.
Bag
A közelben az újkőkori leleteket találtak, és az ásatások által felszínre hozott rézkori, bronzkori, és római korból származó tárgyak azt bizonyítják, hogy azóta folyamatosan lakott, sőt, a török hódoltság idején sem néptelenedett el.
Első okleveles említése 1394-ből való Baag formában, első ismert pecsétje 1740-ből származik. Első tulajdonosa valószínűleg az Ákos nemzetség volt, majd Luxemburgi Zsigmond, a Báthoryak, később az Eszterházyak birtokolták. 1703-ban 68 adófizető családfőt írtak össze a településen.
1736-ban Grassalkovich Antal megvásárolta a község negyedét és 10 évvel később a fennmaradó birtokrész is a tulajdonába került.
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.
A tanulást 18 éves korában abbahagyva színész lett, és ekkor kezdett verseket írni. 1844-től élt Pesten, 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra már országos ismertségre tett szert. A "márciusi ifjak" egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vállalt. A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben, a honvédeket üldöző kozák ulánusok által elkövetett mészárlásban. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott.
Szerencsénk volt, csak néhányan jöttek 1-1 palackkal a kúthoz, így volt lehetőség figyelem felkeltés nélkül kivenni, visszahelyezni a ládát és logolni.
A kúthoz nagyon közeli fában van a láda, nehéz észrevétlenül akciózni. Sajnos a környék és a parkoló katasztrófálisan szemetes!!
Vajon ez a hatalmas parkoló mi célból került ide? (És miért ilyen elkeserítően szemetes...)
A rejtés elég merész. A forráshoz nagy kannákkal sorbanállók mind azt nézték, hogy mit csinálunk. Most, amikor totál nincs lomb, nem lehet elbújni a kíváncsi szemek elől.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Tejesen véletlenül pont ennél a parkolonal álltunk meg, gondoltam megnezem mi erre a ladahelyzet. És nocsak, 70 méterre pont volt is egy.
meglepően forgalmas a forras, amíg ott voltunk 5 perc alatt, három autó állt meg hogy a hatalmas ballonokat megtoltsek vízzel. [Geoládák v3.3.2]
Kis kiruccanás. A fokozott mugli-aktivitás miatt nem volt egyszerű a logolás, de talán sikerült feltűnés nélkül megoldani. Sokan járnak ide vízért. Köszi a rejtést !
N 47° 37,942' E 19° 26,932' 200 m [GCGDF2+1parkoló]
